AZ ÉV MÚZEUMA címnek, melyet a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület 1996 óra ítél oda arra érdemes muzeális intézményeknek, idén is vannak várományosai, egészen pontosan hat jelölt várja izgatottan a május 25-ei, a Múzeumok Majálisa keretében tartandó díjkiosztó ünnepséget. Ideje hát megismernünk őket, hogy együtt szurkolhassunk nekik! Következzen a Nagy Múzeumok kategóriájában a Herman Ottó Múzeum!
„Légy büszke arra, ami voltál, s igyekezz különb lenni annál, ami vagy!” Herman Ottó, az utolsó polihisztor gondolata a nevét viselő miskolci múzeum kapcsán alapvetés: az idén 125 éves intézmény portfóliója gazdag és impozáns: régészeti, néprajzi, történeti gyűjteménnyel, fotó és negatívtárral, numizmatikai, földtörténeti- és ásványtárral, képzőművészeti, színház- és irodalomtörténeti, valamint kortárs képzőművészeti gyűjteménnyel büszkélkedik.
Helyszínekben sem vall szégyent: a Pele-lak, a Thália-ház, a Miskolci Galéria, a Feledy-ház, a Petró-ház, a Papszeri Kiállítási Épület, a Régészeti Látványraktár, az Alkotóház gazdag holdudvarát adják a Hermann Ottó Múzeum központi épületének.
Kortárs-világ. Innováció a kortárs rajz- és grafika művészetben – nemzetközi kiállítás
Miskolci Galéria (2023)
Fotó: Baranczó Benedek
A korábbi Lézerpont, a majdani Folk Komplex épülete Barna György gyűjteményeinek ad otthont - az itt helyet kapott viseletkultúrát és kismesterségeket bemutató kiállítások magas színvonalon és szinte burjánzóan széles merítésben rajzolnak meg egy mára letűnt világot-, a Képtár épülete pedig kétszintes kiállítótérként olyan ínyencségek színtere, mint a „Titkos és publikus” című tárlat, mely két műgyűjtő, egy miskolci gyermekorvos és egy budapesti zsidó mészáros egymással több szempontból is párhuzamba állítható képzőművészeti kollekcióját mutatja fel. A múzeumnak 2023-ban összesen harminc pályázata futott, rendszeres résztvevője múzeumszakmai képzéseknek, társszervezője múzeumpedagógiai és régészeti konferenciáknak.
Mondhatnánk, hogy az intézmény az idei kerek évfordulóra kitett magáért, de igazából a Herman Ottó Múzeum esetében a fejlődés, a változás, az újítás folyamatos, ahogyan a változatosság természetes és kérdés nélkül való. A múzeum éppen olyan fontosnak tartja a tudományt, a kutatást, mint az alkotóművészetet, éppen úgy célozza meg az idősebb generációt, mint az egészen kicsiket.
Dinókaland
Éjszaka a múzeumban program
Pannon-tenger Múzeum (2022)
Fotó: Baranczó Benedek
Pizsama-parti
Múzeumpedagógiai foglalkozás
Pannon-tenger Múzeum (2022)
Fotó: Baranczó Benedek
Térben kitágult falai között jól megférnek egymás mellett a 3D-kiállítások, a természettudományos projektek és a Smart Museum fejlesztések, mint a Miskolcot bemutató képzőművészeti kiállítás, a lillafüredi Pele-lak Herman Ottó nyaralásait idéző enteriőrje, vagy az online térben kialakított 3D virtuális Képtár, mely a 2005 és 2022 közötti időszak legbecsesebb képző- és iparművészeti értékeit teszi közkinccsé.
De ott van a Régészeti Látványraktár, ahol Móra Ferenc üvegpohara mellett a kora újkori Magyarország legfurmányosabb maffiabűnügyének leletei éppen úgy helyet kapnak, mint egy rejtélyes pénzhamisító műhely érméi. A Szalay Látraktárban pedig – lássunk csodát - nyitott képzőművészeti gyűjtemény várja a kíváncsi látogatókat, akik a tárlatvezetések során kézbevehetik az alkotásokat, miközben az első emelet oktatási helyszínként funkcionál – klasszikus zenészek kortárs alkotások között tanulhatnak.
A múzeum egyik szép törekvése a világjárvány alatt kristályosodott ki: a társadalmi szerepvállalást, mint missziót fogalmazta meg akkor, amikor a Mohamed és hegy mondást magára igazítva azt mondta: ha a látogató nem jöhet el a múzeumba, menjen a múzeum a látogatóhoz!
Azóta is Kultúrkoffer címmel a múzeum utazó bőröndjeiben muzeológusok visznek házakhoz, családokhoz, idős emberekhez tárgymásolatokat, játékokat, témafeldolgozásokat, bizonyítva, hogy egyszerű ötletekből is létrejöhet valami rendkívüli, csak figyelnünk kell egymásra. Ennek a figyelemnek a része az egyre finomodó és a fiatal generációhoz maximálisan alkalmazkodó múzeumpedagógia is, mely friss eszközökkel éri el és tartja meg gyermek közönségét.
Utazó múzeum - a tárgyak történetet mesélnek
Kultúrkoffer
Herman Ottó Múzeum (2021)
Fotó: Baranczó Benedek
A Herman Ottó Múzeum közösségi tér: a társadalmi kohézió fontos színtere, egy harmadik hely, a magánélet és munka mellett. Találkozási pont, mely a folytonosság érzetét kelti, állandóságot sugall, értékeket közvetít, a hitelességet jelenti a városlakók számára. Megőriz, kutat, kommunikál és nevel, miközben a hagyományápolás, a szellemi értékek megőrzése mellett egyfajta virtuális akadálymentesítésen dolgozik: hitvallása szerint a múzeumi munkaszolgáltatás, a falai között felhalmozott közkincs, a benne koncentrálódott tudás folyamatos terjesztése.
Miskolc anno - kiállításenteriőr
Mintha itt megújulni lényegében kötelező lenne, amiként a fejlődés pedig állandóan jelenlévő dinamikus folyamat.
Móricz Zsigmond 1923-ban ezt írta: „Valami él ebben a múzeumban: a múlt él. (...) Ebben a múzeumban pezseg valami (...): teljesen absztrakt emberi értékekért való lelkesedés.”
Ami még ebben a múzeumban él és pezseg, azok az emlékek. A Herman Ottó Múzeum emlékeket őriz és gyűjt, emlékeket kutat, emlékeket közzétesz, emlékeket kelt, emlékekben utazik, és emlékekben jó!
Ragyogás – válogatás a Herman Ottó Múzeum arany kincseiből (időszaki kiállítás)
Múzeumok Éjszakája
Herman Ottó Múzeum (2023)
Fotó: Baranczó Benedek
