Prokopp Sándor kiállítás Pestszentlőrincen
A magyar lövészet első olimpiai bajnoka
Kovács Márk emlékezetére
| Feitl Írisz |
2012-07-11 09:00 |
Kovács Márk muzeológus tragikusan és váratlanul hunyt el. Tele volt tervvel, ötlettel, aktívan sportolt, remek humora volt, sokat nevetett – harminc éves korának megfelelően. Dolgozott gyerekekkel múzeumpedagógusként, legutolsó munkája pedig Prokopp Sándor olimpikonról készített kiállítása volt. Éppcsak befejezte munkatársaival a kiállítást, amikor köszönés és búcsú nélkül abbamaradt mindent. Feitl Írisz, e cikk szerzője, utolsó közös munkájukról írt szubjektív, naplószerű beszámolót. Így emlékezünk együtt Kovács Márkra. (A szerk.)
Prokopp Sándor (1887-1964) az 1912-es stockholmi olimpia céllövő bajnoka volt. Kevesen hallottak róla, és még kevesebben tudják, hogy a Budapest melletti kis település, Pestszentlőrinc lakosa volt. Személyére és életének feldolgozására a helytörténeti gyűjtemény egyik nyugalmazott munkatársa hívta fel a figyelmet. Kovács Márk – a XVIII. Kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény történész-muzeológusa – maga is sportember volt, egyben a gyűjtemény sporttörténettel foglalkozó szakembere, aki 2011 tavaszán-nyarán kezdte meg a több hónapig tartó kutatást. Felvette a kapcsolatot Prokopp Sándor fiával, dr. Prokopp Lászlóval, aki az olimpiai bajnok édesapjáról számos fotót és dokumentumot gyűjtött össze. Ezt a hagyatékot Márk a helytörténeti gyűjteményben, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaival egészítette ki. Hivatkozásai többek között ritka, egy példányban létező szabályzatokat, visszaemlékezéseket is tartalmaznak.
Az eddig kevéssé kutatott témából írt tanulmányából végül egy helytörténeti füzet született, amely bemutatja Prokopp Sándor családját, tanulmányait, helyét Pestszentlőrinc sportéletében, stockholmi olimpiai és későbbi edzői, szakírói illetve versenybírói szereplését. Kitér hivatali és magánéletére, lőrinci kötődésére, villájára, idős korára és temetésére. A helytörténeti füzet áttekintő íve az olimpikonról elnevezett XVIII. kerületi utcanévadással és emléktábla avatással zárul.
A kiadvány fülszövege érzékelteti, mennyire közel állt a téma a fiatal muzeológushoz: „Ki is volt ez a szimpatikus, szemüveges fiatalember, aki az 1912-es stockholmi olimpián a hadipuska 300 méteres számában aranyérmet nyert? Hogyan kötődik a sorsa Szemere Miklóshoz, és az általa életre hívott Lövöldéhez? Milyen körülmények között vesztette el Nagyenyed utca 21. sz. alatti házát?” Majd az ajánló: „Ajánljuk minden, kerületünk sporttörténete és az olimpiai bajnok élete iránt érdeklődőnek.” Prokopp Sándor életét feldolgozó kiadvány hiánypótló, dicső kis szelete Pestszentlőrinc sporttörténetének.
Kerületi olimpikonok kiállítás
Kovács Márk először egyetemi hallgatóként kezdett foglalkozni az olimpiák történetével. Eredetileg – mielőtt a helyi sporttörténet mellett tette le voksát – A Magyar Olimpiai Bizottság története 1944-ig témában tervezte muzeológia szakdolgozatát. Pár évvel később, a 2012-es olimpia apropóján, sporttörténeti érdeklődésére és kutatásaira, illetve korábbi kiállítás rendezői tapasztalataira tekintettel kapott felkérést a helyi önkormányzat sport csoportvezetőjétől egy közös olimpiai kiállítás megrendezésére. Márk nagy odaadással kezdte meg a munkát. 2012 elején áttanulmányozta az újkori olimpiák történetét, összeállította a helyi olimpikonok listáját, átnézte a kerületi újságokat, és kigyűjtötte a kapcsolódó cikkeket.
Mivel a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény kiállítóhelyei a tervezett időszakban már foglaltak voltak, új helyszínt kellett keresni. A választás az Üllői út közelében lévő, nagy forgalmat lebonyolító Rózsa Művelődési Házra esett. Az előkészítő- és gyűjtőmunka március végén, április elején Márk múzeumpedagógiai elfoglaltságai miatt lelassult, s csak április végén kapott új lendületet. A folyamatos egyeztetés és tervezés mellett (hiszen ekkor már legkevesebb három intézmény együttműködéséről beszélhettünk), kereste fel Márk a közreműködő közgyűjteményeket és más intézményeket: a Magyar Sportmúzeumot, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Olimpiai Akadémiát és a Magyar Olimpiai Bizottságot. A Sportmúzeumtól szakirodalmat és képanyagot, a Nemzeti Múzeum Éremtárától olimpiai emlékérmeket kapott. A Nemzeti Múzeumtól biztonsági vitrineket is kölcsönözött, ami az olimpiai arany- ezüst- és bronzérmek kiállításának feltétele volt. Márk szerette volna, ha a Prokopp Sándor olimpiai aranyérmes céllövő osztrák-magyar Mannlicher ismétlőpuskáját is kiállíthatta volna, de sajnos ez a próbálkozása nem járt sikerrel.
Május elején kereste meg Márk Szávai Csaba, Balogh Gábor, Zsíros Tibor, Szabó János olimpiai bajnokokat. Interjút készített velük és relikviákat gyűjtött. Prokopp Sándor fiával, Lászlóval apja életét feldolgozó írása kapcsán már többször találkoztak. Márk a családdal jó kapcsolatot alakított ki. Ennek köszönhető, hogy a Prokopp család a kiállításra a meglévő anyagokon kívül továbbiakat is kölcsönzött, színesítve ezzel a tárlatot. A kutatás következő állomása a speciális olimpiákon kiemelkedően szereplő kerületi Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény volt. A „SOFI-sok” szívesen segítettek a korábban – pályázatok keretében – számukra számtalan múzeumpedagógiai foglalkozást tartó muzeológusnak.
A május 15-i megnyitót megelőző napokban intenzíven, késő estébe nyúlóan dolgoztunk. A kiállítási arculat meghatározása, a tablóanyag összeállítása és megszerkesztése, a vitrinek szállítása szerda, csütörtök és pénteki napokra esett; a kiállítás helyszínén kezdődő munkálatai, a paravánok dekorálása, a tárgyak válogatása, fotózása és listázása, illetve a vitrinrendezés hétvégére esett. Mivel az utolsó napokban még érkeztek anyagok, a kiállítás építése csak kedden délelőtt fejeződött be. Márk mindvégig fáradhatatlanul, nagy lelkesedéssel irányította a csapatot. Vidámsága és töretlen optimizmusa, sajátos humora miatt jó hangulatban dolgoztunk, rengeteget nevettünk. Keddre maradt a tablók akasztgatása és a tárgyfeliratok kigyártása. A délutáni megnyitón olimpikonokkal, iskolásokkal, érdeklődőkkel és kollégákkal telt meg a művelődési ház nagyterme. A hivatalos beszédek alatt Márk Zsíros Tibi bácsi olimpiai bajnok kosárlabdázó mellett ült, majd ezt követően a megnyitón megjelent olimpikonokat kísérte végig a kiállításon. Mindenkire szánt időt, mindenkivel beszélgetett. A rendezvény nagyon sikeres és jó hangulatú volt.
Másnap nem értünk rá: múzeumpedagógiai foglalkozást tartottunk, és a Múzeumok Majálisára készültünk, a kitelepüléssel voltunk elfoglalva. A kiállítás ünneplésére így a következő hét pénteki napját jelöltük ki. Az elismerés és értékelés Márk rosszulléte miatt azonban elmaradt. Márk május 23-án elhunyt.
A gyűjtemény és a polgármesteri hivatal sport csoportvezetője kezdeményezésére a fiatalon elhunyt muzeológus, Kovács Márk részére az önkormányzat polgármesteri elismerő oklevél adományozását tervezi.
Kovács Márk muzeológus 2012. május 23-án hunyt el. Szöveges nekrológja a museum.hu oldalon olvasható, szubjektív képes nekrológja a Magyar Múzeum Képgalériájában.
