Bonyolult helyzetben a Természettudományi Múzeum

INTERJÚ

Költözés, két új múzeum, lejárt főigazgatói mandátum és új pályázatok. A Természettudományi Múzeum előremenekül.

Kiss Balázs Levente 2013-03-13 14:00
Cikk küldése e-mail:

A tavalyi év decemberében két vidéki múzeum csatlakozott a Magyar Természettudományi Múzeumhoz, Matskási István főigazgató kinevezése lejárt, januárban pedig már két fejlesztési célú TÁMOP pályázatot adott be az intézmény. Bajzáth Judit, a múzeumot jelenleg vezető főigazgató-helyettes adott betekintést a múzeum életébe.

Magyar Természettudományi Múzeum. Forrás: Országalbum

 

Az 2012-es év hihetetlenül nehéz év volt a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) számára, hiszen az intézmény élete alapvetően megváltozott. Az első nagyobb változás 2012 elején történt, amikor egy központi direktíva végrehajtásának eredményeként 20%-os dolgozói létszámleépítésre került sor, ami az akkori intézményi keretek között 41 munkatárs kényszerű távozását jelentette. Ez azért is okozott problémát, mert a mintegy 10 millió példányos gyűjtemény esetében pontosan meghatározható, mekkora feladat hárul a szakembergárdára, a szükséges feladatok elvégzéséhez hány alkalmazottra van szükség.

2012 májusában született meg az a kormányhatározat, amely rögzítette, hogy 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum legnagyobb telephelyeként szolgáló Ludovika főépületébe költözik, illetve megindul a Ludovika Campus beruházása, ami javarészt az Orczy-kertet foglalja magában. Ez a változás érinti az MTM részlegeit, hiszen a Ludovika épületében már a múzeum működik. Itt a főépületben helyezkedik el az Embertani tár, az Állattár, az Emlős gyűjtemények, a Madártani gyűjtemények, az Ásványtani tár, az Őslénytani tár és a Könyvtár, valamint az épületet üzemeltető részlegek, gépészetek. A főépület udvar alatti terében pedig mélyraktárak és kiállító terek vannak. 1996-ban a volt lovarda épületében kapott helyet az állandó kiállítás, illetve a két épület között közönségforgalmi terek húzódnak. Ez összesen nagyjából 40 ezer négyzetméteres alapterületen működő intézményt jelent.

– Ez természetesen érinti ebben az évben az MTM működését. Vannak olyan gyűjtemények, amelyeket erről a területről teljes egészében el kell költöztetni. Ezek a gyűjtemények és az egyéb üzemeltetési részlegek a főépületen belül költöznek majd új, jóval kisebb alapterületű helyre – mondta el Bajzáth Judit főigazgató-helyettes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az Ásványtár jelenlegi csaknem 1500 négyzetméteren tárolt gyűjteménye beköltözik egy közel fele akkora területre. Ezt a múzeum és az egyetem kialakításáért felelős projektgazda úgy próbálja megoldani, hogy úgynevezett tömör tárolórendszert építenek be, amely sokkal helytakarékosabban tudja befogadni a gyűjteményt. A gyűjtemények költöztetése külön része az egyetemi beruházásnak, a múzeumot anyagilag nem terheli. A tömör tárolórendszer egyébként műtárgyvédelmi szemszögből jó megoldás. Emellett költözni kell az Ásványtár és az Őslénytár laboratóriumainak, az Ásványtár munkaszobáinak, előkészítő helyiségeinek, könyvtárának, valamint a műszaki és az épületfelügyeletet ellátó egységeknek is.

 

 Feszített tempóban

A gyűjtemények mozgatása sohasem szerencsés, hiszen mindig számolhatunk károsodással. Problémát okoz az is, hogy a több mint 200 ezres egyedi nyilvántartású állomány esetében – a vonatkozó jogszabályoknak eleget téve – egyenként, egyedileg mozgatva és dokumentálva kell a tárgyakat költöztetni. Csak összehasonlításképpen: a jelenlegi helyére az Ásványtár 1995-ben költözött, akkor egy teljes évet vett igénybe ez a folyamat. Most a tavaszi és nyári hónapokban kell ezt végrehajtani úgy, hogy jelenleg még nincs kialakítva az a hely, ahová költözni kellene. Ebben a munkában valamennyi szakalkalmazottnak részt kell vennie. Ráadásul a tavaszi és nyári időszak azért problematikus, mert ez az úgynevezett terepidőszak, vagyis a gyűjtés és gyűjteményfejlesztés, a terepi kutatómunka ideje, amikor a munkatársaknak nem az irodájukban végzik a feladatokat – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Probléma emellett, hogy hazai és külföldi kutatók, PhD-hallgatók is dolgoznak a múzeumban. Európai uniós együttműködéssel az intézmény részt vesz a SYNTHESYS-programban, melynek keretében az EU számos országából fogadnak vendégkutatókat hosszabb időszakra. Így fontos szempont a költözés szemszögéből, hogy az infrastruktúra, a laboratóriumok, a gyűjtemények hozzáférhetők legyenek, hiszen ezzel egyetlen EU-s projekt megszakítását sem lehet kockáztatni. Problémás lesz a hely szűkössége is, hiszen a laboratóriumokra, a különböző munkaszobákra, előkészítők létesítésére nincs elég hely. Lesznek persze olyan múzeumi egységek is, amelyek nem költöznek, így az Őslénytár és a Könyvtár. Megmarad a múzeum használatában a tetőtéri beépítés, a közönségszolgálati tér, a kiállítási terület és a mélyraktárak.

 

 Zirc, Hatvan, Gyöngyös

Tavaly december 30-án a megyei múzeumi rendszer megszűnésével két vidéki múzeum, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum és gyöngyösi Mátra Múzeum integrálódott a Magyar Természettudományi Múzeumba. Ezek feladatkörét és működtetését a budapesti központ vette át. 2014 februárjában pedig az MTM életébe bekapcsolódik a most kialakítás alatt álló hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum.

− Létezett már korábban is koncepció arra, hogy a hasonló múzeumok egy nagyobb nemzeti gyűjteménnyé integrálódjanak, hiszen a természettudomány átfogó tevékenység. A természeti tárgyak gyűjtése a természetvédelmi jogszabályok miatt korlátozott. Emiatt is szükséges, hogy az egyes gyűjtemények, gyűjtések és tudományos munkák között ne legyenek értelmetlen átfedések. Nem is beszélve a kiállítási és közművelődési munka összehangolásáról. Egységes stratégiával kell kialakítani a múzeumi munkát, köztük a kutatást, amely a jelenkor kiemelt témájaként a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A múzeum csak így működhet például a természetvédelmi programok tudományos háttérintézményeként, csak így lehet a gyűjteményeket mint tudományos „adatbázisokat” kezelni – fejtette ki Bajzáth Judit főigazgató-helyettes. Ez is indokolta, hogy ez az integrált intézmény létrejöjjön. Fontos, hogy így az MTM az ország több pontján is jelen van, hiszen az adott muzeológus szakemberek egy-egy régióban is célirányosabban tevékenykedhetnek, ami komoly potenciál és jól kihasználható lehetőség a múzeum életében. Az integrált működés eredményeként az MTM nagyobb EU-s programokba is jobban be tud kapcsolódni, több pályázaton indulhat jobb eséllyel.

 

Költségvetés

A jelenlegi formájában felállt múzeum számára a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma a költségvetés kiadási oldalán 1 milliárd 4 millió forintot, 255 millió forintos működési bevétel tervezése mellett 749 millió forintos összeget szánt támogatásként. A múzeumok finanszírozásában 2008 óta tart az a tendencia, hogy a központi költségvetési támogatás évről évre csökken, emellett a saját bevétel aránya az előírt költségvetésen belül egyre nagyobb.

– Az átvett vidéki tagintézményekkel a költségvetés nem olyan mértékben növekedett, mint amennyire ez szükséges lett volna – mondta el a főigazgató-helyettes. Míg a személyi kiadások szinte teljes mértékben, addig az üzemeltetési költségek mindössze 30%-a biztosított a központi forrásból. A többit a múzeumnak kell megtermelnie saját működési bevételéből. A szakmai tevékenység egy részének finanszírozása többnyire pályázati forrásokból valósul meg. Az üzemeltetési költségek (rezsi) ugyanakkor a saját bevétel – pl. jegybevétel vagy egyéb szolgáltatási feladatok elvégzéséből adódó bevétel – terhére megy. Rezsire pályázni nem lehet. A bevétel megteremtése nehéz feladat, ezért kell takarékoskodni, vagy fizetési átcsoportosításokat alkalmazni, ahol lehet.

 

Marad a dolgozói létszám

Nem jó megoldás, ha egy múzeum úgy takarékoskodik, hogy bizonyos időszakokban zárva tart, mert akkor a bevétel is csökken. Az MTM a tavalyi évben már kipróbálta ezt a módszert, amikor csupán 290 napon át volt látogatható, ám ezzel látogatót és jegybevételt is veszített, nem beszélve arról, hogy egy országos intézmény esetében ez presztízsvesztést is jelenthet. Ez már rövid távon is érezteti hatását. A spórolás másik eszköze lehet a dolgozók intézményen belüli tartózkodásának korlátozása, amivel már élt is a múzeum, megszabva, hogy reggel 8 és délután fél öt között lehet csak munkát végezni. Az MTM előtt álló feladatok miatt ez azonban már tarthatatlan.

– Pénzügyi szempontból a teljesítőképességünk határán vagyunk – emelte ki Bajzáth Judit. – Ugyanakkor a dolgozói létszám csökkentése sem lehet megoldás, hiszen a többletfeladat adott, el kell végezni, ahhoz ember kell. A létszámleépítésből adódó megtakarítás különben sem érvényesül az adott évben, hiszen az elbocsátott munkatársaknak járó juttatásokat ki kell fizetni, ráadásul az esetlegesen felszabaduló bérkeret nem könnyen csoportosítható át dologi kiadásra, előirányzat-módosítás szükséges hozzá, azaz engedély. Ha valaki mégis ezt a módszert alkalmazza, könnyen úgy járhat, hogy a következő évben a fenntartó azonnal csökkenti a dologi költségvetés központi hozzájárulását, mivel saját bevételként értelmezheti. Külön anyagi nehézséget okoz a vidéki múzeumok csatlakozása. Nehezen volt átlátható, hogy mekkora deficittel működtek ezek az intézmények, hiszen a megyei múzeumi rendszeren belül nem különült el, hogy egy-egy tartozás hol keletkezett. Miután a vidéki tagintézmények integrálódnak az MTM struktúrájába, az egyes intézmények működése önmagukban is áttekinthetővé válik. Első lépésként a korábbiaknál jóval kedvezőbb új műszaki és üzemeltetési, karbantartási, épületfelügyeleti szerződések jöttek létre a vidéki múzeumok esetében.

 

Vidéki hozzájárulás

Gyöngyössel és Hatvanbal kapcsolatban nem elhanyagolható, hogy a két település önkormányzata jelentősen hozzá tud járulni a múzeum üzemeltetési és szakmai költségeihez. A megállapodások szerint Gyöngyös 30 millió, míg Hatvan 20-25 millió forinttal járul a közös fenntartáshoz. A két önkormányzattal szakmai alapokon nyugvó szerződés jött létre, melyekben rögzítették, hogy a tagintézmények milyen szolgáltatásokat nyújtanak az adott település életében az oktatástól kezdve a rendezvényhelyszínként funkcionálásig. A szerződések kölcsönösen kedvezők, hiszen így működésre fordítható összegek kerülnek az MTM költségvetésébe, cserébe viszont az adott tagintézmény a városnak és a régióknak szolgáltat; ez semmi olyan idegen tevékenységet nem takar, amely az alapító okiratban ne szerepelne.

 

Szükséges a helytörténet

A gyöngyösi Mátra Múzeum integrációjával jelentős gyűjtemények és épületek is a nagy egész részévé váltak. Így a gyöngyösi helytörténeti anyag is a Természettudományi Múzeum anyagává vált. Ellentmondás azonban nincs, hiszen az MTM-ben van tudománytörténeti gyűjtemény, vagyis olyan anyag, amely nem csupán természeti tárgyakat tartalmaz.

– Még érdekes is lehet, ha egy kiállításban éppen azokat az anyagrészeket emeljük majd ki, amelyek a természet és a történeti múlt találkozási pontjait jellemzik. Ráadásul Gyöngyösön nagyon szép és értékes műtárgyak vannak, vagy ott van a kiváló természettudós Bugát Pál hagyatéka, amely miatt a gyöngyösi anyag tökéletesen beilleszthető a tudománytörténeti tárba – erősítette meg Bajzáth Judit.

 

 Vadászati múzeum

A 2014 februárjában nyitó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum előkészületei az ütemtervnek megfelelően haladnak. A kiállítás forgatókönyvének írása befejeződött, jelenleg zajlik az azzal kapcsolatos közbeszerzési eljárás. Az MTM égisze alatt működő tagintézmény szervesen kapcsolódik abba az új koncepcióba, amely szerint az MTM tagintézményeinek kiállításai szoros összefüggésben állnak egymással, egymást erősítik. Ennek megfelelően nem más múzeumok vadászati anyagait, gyűjteményeit, kiállításait kell megbontani és egy helyre átcsoportosítani. A Hatvany–Deutsch család egykori kastélyában elhelyezendő hatvani kiállítás teljesen más aspektusból mutatja be a vadászatot, a hangsúly a fenntartható környezet, a vadgazdálkodási és vadbiológiai rendező elv köré csoportosul.

– A Vadászati Múzeum kiállításaiban a vadászat mint mesterség, a vadászatnak a biológiai sokféleség fenntartásában betöltött szerepe kap hangsúlyt, ami az uniós, nemzetközi és hazai természetvédelmi jogszabályok szellemében modern nézőpontot jelent. A kiállításban szereplő tárgyak több múzeum anyagából tevődnek össze, így egyebek között a gyöngyösi vadászati gyűjteményből, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumból és más közgyűjteményekből, hagyatékokból kerülnek Hatvanba. Képzőművészeti tárgyak is helyet kapnak a kiállítótérben, hiszen a képzőművészet számos kép- és tárgyalkotási ágában megjelenik a vad vagy a vadászat. A keszthelyi, soproni vagy balatonedericsi vadászati kiállításokkal szemben azonban itt csak a Kárpát-medencéből származó anyag lesz látható, ez adja majd a kiállítás egyik különlegességét. A 3,15 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló kiállítással együtt az épületet körülölelő park is megújul, ezen belül egy élménypark is elkészül, ahol az ősi vadászati módok és technikák is bemutathatóvá válnak.

 

Harmonizálás

Az MTM munkatervében a nagyobb projektek mellett sok egyéb feladat köti majd le a szakdolgozókat az év során, hiszen a gyöngyösi és a zirci tagintézményekben teljes gyűjteményi revíziót kell végrehajtani, a nyilvántartásokat a központi elvárásoknak megfelelően kell harmonizálni. A gyűjteményeket integrálni kell, közös gyűjtési stratégiát kell alkotni, hogy ne legyenek átfedések. Egységes arculatot kell kialakítani, amire a folyóiratok, kiadványok kiadásakor is gondolni kell. Az első lépés azonban, hogy egy teljesen új múzeumi stratégia készüljön el – a nyugállományba vonult korábbi főigazgató helyére kiírt álláspályázat lezárultával – a majdani új főigazgató vezetésével.

A múzeum mint szellemi alkotás

„Év Múzeuma 2011” - jelölt

Szombaton, 2012. május 19-én a Múzeumok Majálisán adják az Év Múzeuma díjat. A jelöltek között szerepel a Magyar Természettudományi Múzeum is.

2012. május 05. Magyar Múzeumok Online

A legöregebb és a legújabb

Ásványritkaságok a Magyar Természettudományi Múzeumban

Hazánkban először látható ritkaságokat tár a látogatók elé a MTM ásványtan-kiállításának új vitrinje: a Föld legöregebb ásványainak szemcséit az őket tartalmazó kőzetben és egy 1,25 karátos briliánst – a...

2012. április 04. Magyar Múzeumok Online

Helyünkről, Európában

A Magyar Természettudományi Múzeum példáján

A Természettudományi Múzeumról mostanában sok szó esik. Nem árt tisztáznunk, milyen szerepet játszik az európai természettudományi múzeumok között.

2011. június 06. Vásárhelyi Tamás
 
A lengyel ulánusok a Jósa András Múzeumban
 
Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916 a Magyar Nemzeti Múzeumban
    Muzeumok.hu Rss betöltése...