EN facebook

Az öreg malom boldogsága

2018-12-11 16:00

Káforka, plankács, kópic, kástu, hombár, szökröny... Akár találós kérdésként is fel lehetne tenni az alábbi szavak jelentését a gyerekek, de még a felnőttek körében is. Szinte soha nem halljuk ezeket a szavakat, pedig száz évvel ezelőtt e tárgyakat minden nap használta a göcseji ember, s szókincsének meghatározó részét képezték ezek az elnevezések.

Az öreg malom boldogsága című mesés kiállításvezető kiadványt mutatták be minap a skanzenről Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum gondozásában. Nem titok, a Göcseji Falumúzeum 50. születésnapja adta az ötletet, hogy létrejöjjön valami maradandó. Az idei év a családok éve is, ezért az ötletgazdák arra gondoltak, hogy elsősorban a gyerekeknek szeretnének kedveskedni valami újdonsággal. A kötet tizenkét, néprajzi ismereteket közvetítő mesét tartalmaz, végigkövetve a falumúzeum portáit és az év hónapjait. A kitalálók eredeti terve is az volt, hogy a skanzenbe belépve a gyerekek érdeklődését felkeltsék egy külön nekik szánt tárlatvezetővel.

 


Ki ne akarná megismerni a csodapatkó és a molnárszegi vadóc csikó esetét, a kiskakas történetét, aki a mély kútba esett, s azt, hogyan talált haza az eltévedt Zizi méhecske a sün segítségével. A gyerekek észrevétlenül tanulnak, hiszen a mesék hallatán elindul a fantáziájuk, megelevenednek a mesehősök és közben megismerik a régen élt göcseji emberek használati tárgyait és építményeit. A történetek amúgy önállóan, otthon olvasva is megállják a helyüket, de akár múzeumpedagógiai kiadványként is funkcionálnak. Igazi „kalandáriumot” tarthatnak a kezükben kicsik és nagyok a falumúzeumi látogatásuk során és még utána is.

A mesekönyv létrejötte igazi csapatmunka volt. Mindenki ismeri azt a gyerekmondókát, hogy „ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte...” A Göcseji Múzeum munkatársai hasonló módon fogtak össze. A tárlatvezető, akit a közönség inkább novellistaként ismer, ez alkalommal meséket írt, az etnográfus lektorálta ezeket és további ötleteket adott, a másik tárlatvezető – aki egyben a város egyik népszerű képzőművésze - a kézműves táborban alkotó gyerekekkel illusztrációkat készített, a múzeum fotósa fényképeket készített a mesehelyszínekről, a falumúzeumi osztályvezető pedig a szervezőmunkát adta, hogy az álomból valóság legyen. Hasonló összefogás kellett a kiadvány finanszírozását illetően is, de a közösség erejét bizonyítja, hogy magánszemélyek éppúgy mint a vállalkozók egy emberként álltak az ügy mellé.

A kiadvány már most elérhető a Göcseji Skanzen fogadóépületében, bátran elveheti bárki a falumúzeumi sétája kezdetén, de ha tetszett, a mesekönyv ugyanott meg is vásárolható és akár esténként együtt szenderülhetnek álomra a gyerekek a Göcsejországban élő Sárával, Janóval, Miskával vagy akár Lefettyel, a kuvasszal.

látogató, múzeumtörténet, programajánló
2017-08-15 08:29
díj, Múzeumok Éjszakája
2018-08-08 07:52
beruházás, helytörténet, kiállítás
2018-09-05 12:40