EN facebook

Két kontinensen, három országban láthatóak a Néprajzi Múzeum kiállításai

Vendégségben

2022-08-13 07:00

Néprajzi Múzeum két kiállítása is látogatható külföldön, mégpedig egymástól csaknem 8000 kilométer távolságra. A Szöuli Történeti Múzeum kiállításának májusi megnyitója után, most a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban is megtekinthető a Néprajzi Múzeum gazdag, megközelítőleg 225 ezer tárgyat tartalmazó gyűjteményének néhány különleges darabja.

 

Haáz Rezső Múzeumban “Síppal, dobbal, didzseriduval… Népek hangszerei a Néprajzi Múzeumból” címmel nyílt kiállítás. A székelyudvarhelyi kulturális intézmények konszenzuális döntése alapján – az adott naptári évben megszervezésre kerülő rendezvényeket meghatározott tematika fémjelzi –, a 2022-es évre meghirdetett „zene éve” témához igyekeztek igazítani a város kulturális szolgáltatásainak kínálatát. Így a Néprajzi Múzeummal együttműködésben sor került egy olyan időszaki kiállítás székelyföldi bemutatójára, amely keresztmetszete lehet a Múzeum több mint háromezer műtárgyat számláló hangszergyűjteményének. A Haáz Rezső Múzeum infrastrukturális korlátaihoz igazított kiállítás – a világ minden kontinenséről származó – mintegy 130 műtárgyat és további 20 demonstrációs tárgyat tár az udvarhelyi látogatóközönség elé.

 

Szerte a világon előfordulnak olyan hangszerek, amelyek a népek vándorlásai, találkozásai során terjedtek el, illetve honosodtak meg. Más hangszerek egymástól függetlenül jöttek létre a Föld különböző pontjain – például a furulyák és a dobok, amelyek valamilyen formában szinte mindenhol felbukkannak.

Az utóbbi évtizedekben a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különféle zenei fesztiválokon egyre többször hallhatunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együtteseket. Az általuk megszólaltatott hangszerek sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra. Magyarországon az 1980-as évektől nemcsak a kultúrakutatás, de a szélesebb értelemben vett nagyközönség részéről is egyre nőtt az érdeklődés a különböző népek és kultúrák zenéje és hangszerei iránt.

A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák megismerésére, már a budapesti Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek is tartalmaztak népi hangszereket. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész szerepel. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályához (a Néprajzi Múzeum elődintézményéhez) került tárgyak között szintén találunk zenével kapcsolatosakat: hanti sámándobokat, csontdorombot, kéthúrú hegedűt, hárfaféléket és énekszámláló pálcikákat.

Jelen kiállítás nem vállalkozhat a Néprajzi Múzeumban lévő több mint 3000 hangszer összes típusának bemutatására, csak néhány példán keresztül érzékelteti a hangszerek felosztásának rendszerét, a különböző kontinenseken fellelhető változatos hangszerek összevetésével pedig azok hasonlóságait és különbözőségeit.

A kiállítás 2022. december 31-ig látogatható.

 

 

Dél-Koreában “Egy napom” címmel nyitott kiállítást a Néprajzi Múzeum, ahol a Szöuli Történeti Múzeumban a koreai közönség fotók, filmek, tárgyak segítségével nyerhet bepillantást három gyerek életén keresztül a 20. és a 21. század elejének Magyarországába. A tárlat csendes, zárt világokból, kis közösségekből érkező történeteivel egyetemes kérdéseket vet fel, és elgondolkodtat egymástól távoli kultúráink hasonlóságáról és különbözőségéről. A kiállítás a két múzeum közötti hosszú távú szakmai együttműködés első állomása.

 

A kiállítás egyik fontos eleme Szöllősy Kálmán (1887–1976) fotóművésznek, az úgynevezett „magyaros” stílus egyik mesterének fotósorozata. 1936-ban Szöllősy Kálmán fotómontázst készített egy boldogi kislány, Püspöki Örzse napi teendőiről. A fényképekkel elmesélt kedves történet egy angol oktatási magazin, a Pictorial Education számára mutatta be egy átlagos hétköznap eseményeit: hogyan indul a kislány az iskolába, milyen az iskolai élet, mit csinál délután Örzse a ház körül, hogyan étkezik együtt a család.

 

A másik két főszereplő, Petrovics Dorottya és Kovács Peti mai fiatalok, Boldogon, illetve Törökkoppányban, egymástól 250 km távolságra élnek. Dorottya és Örzse története szorosabban kapcsolódik, hiszen mindkét lánynak egy iskolai napját követhetjük végig Boldogon – a jelenben ezúttal saját és családi fényképeken. A Petiről forgatott film pedig egy népi játékot mutat be, amit gyermekként a nagyapja is játszott: a paprikázást. A tárlat a játék kellékeit és az akkori viseletet is megismerteti a látogatókkal, a fotók mellett tárgyak és kisfilmek segítségével.

A három magyarországi gyerek dokumentált hétköznapjain keresztül most a szöuli közönség is felteheti a saját kérdéseit, megadhatja a saját válaszait, elgondolkodhat egymástól távoli kultúráink hasonlóságáról vagy éppen különbözőségéről.

A kiállítás 2022 szeptember 12-ig látogatható.

 

állományvédelem, muzeológia, néprajz, restaurátor, tárgy, téma, természettudomány
2022-07-15 18:00
beruházás, gyűjtemény, kiállítás, kortárs, látogató, muzeológia, néprajz, programajánló, természet
2022-03-05 07:00