MÚZEUMTÖRTÉNELMI IDŐSZAK - ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT

2019-05-14 12:00

 

A Néprajzi Múzeum jelenleg zárt ajtók mögött készül nagy erőkkel a költözésére. A hagyományos működéstől eltérő, komplex feladatrend nem teszi lehetővé, hogy a folyamatok a nagyközönség számára is transzparenssé váljanak, azonban az intézmény szeretné, ha az érdeklődők nyomon tudnák követni a múzeumtörténelmet író időszakot. Az intézmény Raktártúrák néven filmsorozatot indít, melynek epizódjai az egyes gyűjteményeket, aktuális kihívásokat, izgalmas felfedezéseket mutatják be. Az első epizód már látható a múzeum Etnotube csatornáján.

 

A Néprajzi Múzeum mai épületét nem csak nagyszabású tárlatai miatt ismerik szerte a világon. A múzeumpalota impozáns belső terei megjelentek többek közt az Evita, a Spy és az Inferno című filmek emlékezetes jeleneteiben. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működik a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke, s egyben a jövőre és a megújulásra nyitott társadalmi múzeum első alkalommal költözik a számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség. Az új épületbe tervezett állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok.

 

Az Archívumi gyűjtemények digitalizálási munkáiban például kiemelt feladat a közel 13 000 darabos veszélyeztetett nitrátos fényképállomány digitalizálása. A múzeumi nyilvántartásban ezzel közel 90 000-re növekszik a digitális rekordok száma! Az analóg hordozókkal is sok teendő van: a Mozgóképtárban videokazettákat kell selejtezni vagy digitalizálni, s el kell dönteni, mik azok az eszközök, amelyek technikatörténeti szempontból megtartásra érdemesek. A múzeum Hangtárában több száz magnószalagot és bakelit lemezt digitalizálnak és archiválnak a szakemberek, különlegesség a több mint 4 000 db fonográfhenger, melyeket külön elővigyázatossággal kell költöztetni.

 

A jelenkorkutatással foglalkozó MaDok-program gyűjteményében a műanyagból készült tárgyak is külön kihívást jelentenek, ugyanis a kémiai eljárással előállított műanyag összetevői idővel gyakran kelnek önálló életre. A muzeológusok most tematikus csoportokat képeznek - gyerekjátékok, az otthon és a háztartás tárgyai, technikai eszközök, öltözködés, viselet – majd el kell dönteniük, mi az, ami bekerüljön a gyűjteménybe, mi az, ami múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz használható, és mi az, amit kiselejteznek. Ezt a praktikus döntést egy költözésnél meg kell hozni.

 

„A komoly megterhelést jelentő kihívások mellett jelen szeretnénk lenni a közéletben és a szakmai-tudományos közegben is.” – mondja Kemecsi Lajos főigazgató. A múzeumi tudományos kutatás két meghatározó területe a gyűjteményi anyag kutatása, és új tárgy- és dokumentumgyűjtések megvalósítása, a jelenkorkutatás programjának támogatása. A Néprajzi Múzeumban a kutatási eredmények az eddigi évekhez viszonyítva – kiállítások hiányában – más rendszerben válnak láthatóvá és hozzáférhetővé: egyfelől kiadványokban, konferenciákon, szakmai és közönség-programokon, másfelől a múzeum online felületein és a közösségi média közegében.

 

Óriási felelősség, hogy a Néprajzi Múzeumban 150 éve gyűlik az anyag és az információ. Folyamatos gondozással olyan színvonalon kell mindent megőrizniük, hogy időről-időre új hangokkal és eszközökkel legyenek képesek megszólaltani az egyedülálló gyűjteményt.

 

 

 

 

 

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00