Veress Miklós keramikusművész és Opra Gizella textiltervező hagyatékát a Túri Fazekas Múzeumnak ajándékozta, amelynek utolsó részét néhány hete kapta meg múzeum a művész házaspár örököseitől. A múzeum munkatársai elkezdték a tárgyak tisztítását, a dokumentumok rendezését és leltározását. A kerámiák mellett számos grafika is színesíti a későbbiekben kiállításra szánt anyagot.
Fotó: Túri Fazekas Múzeum Facebook-oldala
A Túri Fazekas Múzeum 1983-ban jöhetett létre Mezőtúron. A város évszázadokon át az egyik legfontosabb Jász-Nagykun-Szolnok megyei vásározó központnak számított, ahol a fazekasság kiemelkedő jelentőséggel bírt egészen a XIX. századtól. A gyűjteménynek kezdetben a volt izraelita iskola adott otthont, 2004 óta azonban Mezőtúr egyik legpatinásabb, műemlék jellegű épületében az 1821-ben Kállay Péter földesúr által építtetett, klasszicizáló stílusú Bolváry-kúriában kap helyet, hogy állandó kiállítása bemutathassa a mezőtúri kerámiakészítés múltját és jelenét.
A nemzetközi hírnévre szert tett porcelántervező, keramikus, Veress Miklós húszévesen tett fogadalmat, hogy ha bármit is elér az életben, azt a szeretett szülővárosának, Mezőtúrnak ajándékozza. sok évtizeden keresztül tartotta a szavát, szinte teljes életművét a Túri Fazekas Múzeumnak ajándékozta. A Hollóházi Porcelángyár egykori tervezőművésze volt, aki tíz esztendőn át az iparág művészeti vezetője volt, később önálló alkotóművészként dolgozott.
Veress Miklós 1956-ban kapta meg porcelántervező művész oklevelét a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol mesterei voltak: Borsos Miklós, Gádor István, Kerényi Jenő, Somogyi József. Pályáját a Kőbányai Porcelángyár művészeti vezetőjeként kezdte, majd a Finomkerámiaipari Művek művészeti vezetőjeként dolgozott közel tíz éven át. 1966-tól egészen nyugdíjba vonulásáig (1990) a Hollóházi Porcelángyár tervezője volt. 1983-ban a Mezőtúri Fazekas Szövetkezet által szervezett alkotótelepen, 1993, 1996 és 1988-ban pedig a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban dolgozott. Számos kiállítása volt, nyolc szabadtéri munkája van felállítva köztereken. Szerepelt az 1957-es brüsszeli világkiállításon, 1964-ben és 1967-ben megkapta az év legszebb terméke oklevelet; számos dekor- és kisplasztika-pályázat díjazottja. 1978-ban Pro Urbe díjat kapott, 1986-ban az első magyarországi Forma–1 verseny Pole Position Trophy tervezésének I. díját, 1988-ban Izsó Miklós-díjat; az Európai Kamionverseny Trófeája tervezésének I. díját; 1994-ben a Ferenczy Noémi-díjat ítélték neki. 2004-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2007-ben Mezőtúr díszpolgára lett.
Forrás:
