A trófeák birodalma Hatvanban
VADÁSZAT
Vadászati múzeum nyílt hétvégén Hatvanban, a Grassalkovich-kastélyban, amelyet hatalmas interaktív park vesz kerül.
| Kiss Balázs Levente |
2014-04-02 14:00 |
Átadták március 29-én Hatvan új múzeumát, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumot, valamint az ennek helyet adó hatvani Grassalkovich-kastélyt; a rekonstrukció és turisztikai célú hasznosítás, amelyet teljes mértékben az Európai Unió és a Magyar Állam támogatott az Új Széchenyi Terv keretében, meghaladja a 3,1 milliárd forintot. A fejlesztés lebonyolítása és teljes körű felügyelete a hatvani önkormányzat tulajdonában lévő Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Beruházó Nonprofit Kft. feladata volt, a múzeumi funkciók kialakítását, a kiállítás szakmai terveinek elkészítését, valamint a kivitelezés koordinációját a Magyar Természettudományi Múzeum végezte. Az évezredes magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett az új múzeum legfőbb deklarált célja, hogy a természet szeretetére nevelje az ifjúságot.
A 4500 négyzetméter hasznos alapterületű, a pincével együtt háromszintes, korábban évtizedeken át lakatlan kastélyépületben működő múzeumban Széchenyi Zsigmondnak, Fekete Istvánnak, Kittenberger Kálmánnak, a Hatvany és a Grassalkovich családnak emléket állító szobarészleteket is berendeztek. A létesítményben interaktív elemek szintén helyet kaptak, így létesült digitális lőtér, íjász-, solymász- és úgynevezett kotorékpálya is egy magasles körül, ahol figyelemmel lehet kísérni, hogyan próbálják a kutyák szag után megkeresni a rókát.
A kiállítás tematikája két főbb szempontot követ, a vadászat történetét mutatja be, ennek művészettörténeti vonatkozásaival, az oktatási szempontok szem előtt tartása mellett. A kiállítás és a múzeumi komplexum egésze a rendezői szándék szerint a családok igényeit szolgálja ki a legkisebbektől a nagyszülők korosztályáig. Ezért nemcsak a vadászatra és horgászatra helyezi a hangsúlyt, hanem egész napos családi programra is lehetőséget nyújt interaktív elemekkel, a létesülő állatsimogatóval, a már kész, kissé visszabontott és átalakított régi gyárkéményről spirálban levezető óriáscsúszdával. A gasztronómia is fontos eleme a múzeum egészének. Ez nemcsak a földszinten elhelyezett, erős színpadi vizuális hatásokkal elkészített (sült malac, halak) barokk konyhát bemutató kiállításban fejeződik ki, hanem a múzeumi étteremben is fogyaszthatók hal- és vadételek.
Az önálló vadászati múzeum alapgondolata 1910-ben vetődött fel először, a bécsi Praterben, ideiglenesen felállított épületekben megrendezett Első Nemzetközi Vadászati Világkiállítás elbontását követően. Ekkor fogalmazódott meg, hogy Magyarországon legyen múzeuma a vadászatnak: az előkészületek megtörténtek, ám az első világháború miatt a tervek nem valósultak meg. Ugyanez történt az 1930-as években is, amikor újra elővették a terveket, de a második világháború keresztülhúzta a számításokat. Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás után dr. Nagy Gyula a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója kezdett az önálló vadászati múzeum szervezésébe, ehhez bőséges anyagot gyűjtött (jelentős mértékben a mostani hatvani kiállítás is erre az anyagra épül), sőt önálló épületet is szerzett Gyöngyösön, ám terveit kényszerű nyugdíjazása, majd 1983-ban bekövetkezett hirtelen halála miatt nem valósíthatta meg. Az őt követő gyöngyösi igazgatók pedig inkább a természettudományi vonalat erősítették.
A múzeum megnyitásának részeként felavatták az egykori hatvani vadász, dr. Nagy Endre emléktábláját is. Dr. Nagy Endrét 1944-ben hatvani csendőr századosként a zsidó felmenőkkel rendelkező báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélték. A Rákosi-rendszerben – szakmai tudásának köszönhetően –, 1950 és 1952 között a kormányvadászok főnökévé nevezték ki. Ezt követően családjával együtt menekülésre kényszerült. Ausztriában, Németországban dolgozott vadászként, majd a Frankfurt melletti Opel Zoo egyik vezetője lett. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát, és Tanzániában települt le, ahol különböző állatkertek és múzeumok megbízásából gyűjtő, vadbefogó és az ország egyik legismertebb fehér vadásza lett. Alapított állatkertet, vadaskertet, európai mintára formálta az afrikai vadászkultúrát a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületein. Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás egyik értelmi szerzője volt, melyen a tanzán pavilon vezetőjeként vett részt. 1994-ben bekövetkezett halála után hamvai felét a Kilimandzsárón, másik felét a Mátrában szórták szét.
Nem túlzás azt állítani, hogy a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum megnyitása előtt Hatvanban gyakorlatilag nem létezett, illetve jelentéktelen szintű volt a turizmus. A múzeum finanszírozása részben saját bevételeken alapul. Szabó Zsolt polgármester, országgyűlési képviselő becslése alapján az első évben 35-40 ezer látogatóval lehet számolni, de a kiállítás, a fogadóépületek a 100 ezres évi látogatói tömeget is könnyen befogadják. A Magyar Múzeumok Online-nak korábban a polgármester már felvázolta, és a múzeum megnyitásakor ismét megerősítette, hogy a hazai múzeumi gyakorlatban eddig ismeretlen finanszírozási formának köszönhetően az MTM által fenntartott kiállítás- és a múzeumi komplexum saját – 30-40 millió forintra becsülhető – bevételei helyben maradnak, és a pályázatokon kívül elérhető egyéb pénzeszközök mellett az intézmény fejlesztésére fordíthatók, akár pályázati önerőként is. Fontos emellett az is, hogy immár Hatvan is az Egerben vagy a Tisza-tavi Ökocentrumban végződő kelet-magyarországi turisztikai utakba beilleszthető helyszín.
Szabó Zsolt a megnyitón továbbá kifejtette, három szempontból is fontos a kastély és az új múzeum átadása. Egyrészt a hazai vadásztársadalom számára, hiszen a szektorban érdekeltek számára a vadászati tárgykultúrát és eszmetörténetet felvonultató alap jött létre. Másodsorban a hatvaniak számára, hiszen a beruházás új munkahelyeket teremtett a városban. A harmadik kiemelt szempont, hogy Hatvan mint turisztikai célpont fejlődik. Szabó Zsolt hangsúlyozta, a múzeumi komplexum még koránt sincs teljesen kész, hiszen kerékpárutak kötik majd össze a környék kirándulóhelyeivel, illetve egy élő állatokat bemutató állatkert teheti még színesebbé a palettát. Mint a polgármester felelevenítette, három évtizede még a hatvaniak téglajegyeket vásároltak, hogy megújulhasson a kastély – eddig kellett várni a tervek megvalósulására.
A múzeumi komplexumot megnyitó Áder János köztársasági elnök lírai hangvételű megnyitóbeszédében kiemelte, a múzeummal nemcsak Hatvan, hanem az ország is gazdagabb lett, hiszen egy értékes, érdekes és vonzó hely jött létre, amely azt üzeni, hogy mi, mai magyarok képesek vagyunk megőrizni és továbbadni mindazt, amit elődeinktől örököltünk. Széchenyi Zsigmond szellemiségét éppúgy, mint a kastély szépségét. Jó érzés – emelte ki Áder János –, hogy azon falak között, ahol egykor József Attila és Thomas Mann is vendégeskedett, most ismét méltó funkció található, az épület megtelik élettel.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke kifejtette, a magyar vadásztársadalom számára kiemelt cél volt, hogy létrejöjjön egy impozáns, a magyar vadászati kultúra hagyományait méltó módon őrző országos intézmény, mely egyben a Kárpát-medence kincseit is felvonultatja, emellett a horgászati és halászati múlt és jelen értékei is megjelennek. Hozzátette, az intézmény bővítését, végleges kiépítését folytatni kell. Semjén Zsolt szerint a későbbiekben a hatvani múzeum egy piramis alakú struktúra csúcsán helyezkedhet el: létre kell jönniük olyan múzeumoknak a dunántúli megyékben, ahol a nagyvadas vadászatot jelenítik meg, míg az Alföldön az apróvad bemutatása fontos. A struktúrának része lehet a magyar kormány támogatásával megvalósuló Székelyföldi Vadászati Múzeum, amely Sárkány Árpád gyűjteményére épül.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte, a vadászat az ország gazdasága számára is kiemelten fontos, hiszen ez éves szinten 20,3 milliárd forintot meghaladó iparágat jelent, 10 ezer fő megélhetésének záloga. Ennek fényében régi adósság a vadásztársadalommal szemben a múzeum, s emellett fontos turisztikai célponttá kell válnia.
A 250 éves hatvani Grassalkovich-kastély felújítása csaknem egy éve kezdődött. Emellett a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ irányításával számos kastély, várkastély és nemzeti emlékhely felújítása zajlik, nagyrészt uniós forrásból. 1,5 milliárd forintos támogatásból újul meg az ozorai Pipo-várkastély, szintén közel 1,5 milliárd forint jut a somogyvári Szent László emlékhely komplex fejlesztésére, a majkpusztai Kamalduli remeteség Foresteria épületének műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása pedig közel 900 millió forintba kerül. Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély csaknem 3 milliárdból újult meg, melyet szintén március végén adtak át.
