Több példát is lehetne említeni arra, hogy múzeumi tér, kiállítási tárgy és látogató, vagy esetleg múzeumi alkalmazott hogyan jelenik meg egy animációs filmben. Számunkra az egyik legizgalmasabb ilyen alkotás a tavalyi Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animáció, Milorad Krstić egyedi látványvilágú akció-thrillere, amelyben egy különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait. Hogyan tematizálódhat a bűn, a műtárgy és a befogadó fogalma ebben a filmben? Hogyan dolgoztak az alkotók? A Ludwig Múzeum egy beszélgetésével ajánljuk mi is ezt az alkotást!
Videó: az animáció előzetese
Akit Ruben Brandt, a gyűjtő nagyon magával ragadott, vagy előzetesen szeretne róla többet megtudni, annak sok érdekességgel szolgálhat az alábbi beszélgetést, amely a Ludwig Múzeum YouTube-csatornáján érhető el. Milorad Krstić, a rendező és forgatókönyvíró beszél arról, hogy milyen ihletforrásokból dolgozott, hogyan tekint ő maga a munkájára, mellette pedig megszólal Kurdy-Fehér János, a film producere, László Marcell, az animációs rendező, Liszka Tamás, az Anliogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál alapítója, a művészet és múzeumi világ oldaláról pedig Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója és Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese.
A beszélgetésben szó esik arról, hogyan alakult az alkotók által "audiovizuális szimfóniaként" aposztrofált film képi világa, hogyan néz egy olyan alkotó filmjére, aki maga is képzőművész. Milorad Krstić elmondja azt is, hogy nem szeretett volna klasszikus rajzfilmet (cartoon) megalkotni, sokkal inkább törekedett arra, hogy játékfilmet alkossanak meg, amiben csapatának tagjai nagyon jól támogatták.
