A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2025-ben „Az Év Tájháza” kitüntető címet a Bodrogközi Múzeumportának ítélte oda. A díjátadásra Kiskőrösön került sor, a Szövetség XXII. Országos Konferenciájának ünnepi eseményén. Az elismerést Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere, valamint dr. Bereczki Ibolya, a Szövetség elnöke adta át.
Az ünnepélyes díjátadón Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára jelentette be a Kós Károly Program elindítását, amely a tájházak támogatását szolgálja. A program célja, hogy erősítse a kulturális színterek közösségi programjait, minél több látogatót vonjon be, és hozzájáruljon a közösségi terek megújításához. Ennek keretében a tájházak akár 1 millió forintos támogatásban is részesülhetnek, amelyet szakmai és közösségi programok megvalósítására, valamint infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatnak. A kezdeményezés révén a tájházak a jövőben még inkább a helyi közösségek élő, pezsgő kulturális központjaivá válhatnak.
A Bodrogközi Múzeumporta – Cigánd városának szívében – nem csupán a Bodrogköz legnagyobb és legsokoldalúbb múzeumi együttese, hanem egy valódi közösségi és oktatási központ is. A komplexum kiállítótereiben, gazdasági udvarában és múzeumpedagógiai foglalkoztatóiban a látogatók megismerhetik a térség hagyományos mesterségeit, gazdálkodási formáit, valamint a helyi szellemi örökséget. Innovatív kiállításai, mint a Múltkor háza vagy a Szösztől a szőttesig című időszaki tárlat, a modern kor igényeihez igazodva kínálnak élményszerű tanulást.
A Múzeumporta nemzetközi szinten is aktív: határon átnyúló együttműködései, regionális koordinációs szerepe és gazdag rendezvénynaptára révén a Bodrogköz kulturális központjává vált. A Portabolt beindítása és a helyi kézműves termékek népszerűsítése tovább erősíti a térség gazdasági és kulturális identitását.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tisza-parti városában található Bodrogközi Múzeumporta közérdekű muzeális kiállítóhely; három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is rendelkezik: a 2013-ban Év Tájháza címmel kitüntetett egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a 2021-ben átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a 2022-ben átadásra került, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval. A 2023. év legnagyobb elismeréseként az Országos Közgyűjtemények Szövetségének különdíját nyerték el.
A Bodrogköz legnagyobb és legösszetettebb kínálatú múzeumi együttese megismertet az itt élők életét alapjaiban meghatározó tájjal, az évszázadok során kialakult mesterségekkel, hagyományokkal, az utóbbi századok meghatározó személyiségeivel, sorsfordító eseményeivel.
A főépület, a tájházzá alakított módosabb gazdacsalád lakta falumúzeumi épület belső tereiben minden megtalálható, amire a XX. század elején szüksége lehetett a házat lakó Szőke ragadványnevű Balla családnak.
A falumúzeum 2012-ben kiterjesztette közönségkapcsolati tevékenységét régiója több településére, sőt egy határon átnyúló pályázaton is eredményesen szerepelt, vagyis nemzetközi szintre emelte ismeretátadási programját. Az Önkormányzat és A „Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány közös munkájának az eredménye, hogy a 2000-ben alapított Cigándi Falumúzeum alapkövein 2015-ben létrejött Bodrogközi Múzeumporta a térség meghatározó kulturális-közösségi központjává vált.
Egy határon átívelő, Királyhelmec városával közös Múzeumok párbeszéde pályázat eredményeként a játszótér, az őrtorony, a piactér, a Sőregi-ház épülete valósult meg, kiegészülve a gazdasági udvar kialakításával, a Táncpajta és a Tájház belső felújításával. A Portán komplementer módon jelennek meg a házak berendezései, mind a terek funkcionális használata, mind pedig az oktató-, kutatómúzeum és a turisztikai látnivaló élménye.
A Sőregi-házban a 2015-ben átadott új, korhű (XIX. század végi) épületben hét teremben, két szinten, összesen 285 m2 kiállítási területén berendezett kiállítás – a cigándi szőtteseket bemutató néprajzi terem mellett – alapvetően helytörténeti szempontból mutatja be a település múltját, lakóinak életét a XIX. századtól napjainkig. Ehhez összesen 35 percnyi szerkesztett multimédia műsor, élőszereplős filmfelvételek, interaktív játékok készültek. Innovatív kiállítóterei az Y és Z generáció megváltozott igényeinek is képesek megfelelni.
A Gazdasági épületben kaptak helyet azon használati tárgyak, melyek felvillantják a hagyományos gazdálkodás és kézműves tevékenységek szerszámigényét.
A Gazdasági udvaron mutatják be a XIX. századi udvar gazdasági építményeit (tengerikas, disznóól, baromfiól, méhes, galambdúc), de olyan speciális építményt is, mint a tiszai halászok kunyhóját. A kiskertben a településre jellemző zöldségfélék, fűszer- és dísznövények tenyésznek. Mindez az előző generációk tevékenységének sokféleségét mutatja, ugyanakkor annak organikus egységét is érzékelteti.
„A Bodrogközi Múzeumporta attrakció bővítésére” elnyert TOP-pályázati forrásnak köszönhetően megépült a Múltkor háza, mely a magyar vidék életét alapjaiban felforgató, még emlékezet-közelségben lévő évtizedeket tekinti át: az 1945–68 közötti időszakot. A Múltkor háza a második világháború befejezésétől követi végig azt a folyamatot, ahogyan az országos történelem hatásai formálták a magyarországi Bodrogköz és benne Cigánd népének állapotát és kulturális arculatát.
A Tanítóház – Múzeumpedagógiai foglalkoztatóban elkészített – a Szösztől a szőttesig címet viselő időszaki kiállítás a Magyar Géniusz Program sikeres pályázatának köszönhetően a megyei értéktárba felvett cigándi szőttes továbbörökítésének helyszíne; a foglalkoztatóban a kiállításhoz kapcsolódva, múzeumpedagógiai foglalkozások keretében – hagyományőrök koordinálásával, múzeumpedagógiai foglalkozások keretében –dolgozzák fel, hogy hogyan is válik a kender és len ma, viselhető és háztartásunkban fellelhető szövött textillé.
A közérdekű muzeális kiállítóhely mindig is szem előtt tartotta más muzeális és oktatási –nevelési intézményekkel, hálózatokkal, szövetségekkel való eredményes együttműködést. Tagja a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének. Több regionális és országos múzeummal az utóbbi 10 évben számos közös programot, projektet, szakmai konferenciát, tudományos tevékenységet, gyűjteménygondozást valósítottak meg. Állandó résztvevői és kitelepülői az országos és határon átnyúló rendezvénysorozatoknak, fesztiváloknak. Rendezvényeik igen sokrétűek; havi rendszerességű, gazdag rendezvényi kínálatukban megtalálható a kisebb Zöldágjárástól kezdve egészen a nagyobb Bélesfesztiválig, pajtarendezvényekig. Egész éven át – a farsangi időszaktól kezdve az Adventi ünnepkörrel bezárólag – biztosítanak kézműves foglalkozásokat.
A közművelődési programszervezéseken kívül a tudományos kutatási tevékenységből is kiveszik a részüket: 2024-ben Kántor Mihály Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek (1961) című munkájának tartalmi és formai korszerűsítését és kiegészítését néprajzos muzeológusok bevonásával végezték el. A helyi szőttes mintakincs-anyaggal, színes műtárgyfotókkal és újabb néprajzi gyűjtések eredményeivel bővített, Bodrogközi szőttes című kötet a vármegyei Kötve-fűzve könyvversenyen, 2025 júniusában, az Ünnepi Könyvhéten második helyezést ért el.
Jelenleg igazi oktatóközpontként működik a Múzeumporta, amely az elmúlt években – a tárgyi, szellemi és társadalmi tudásátadás révén – a hagyományápolás bodrogközi bázisintézményévé vált. Már nem csak a környékbeli, hanem az ország és határon túli, nevelési-oktatási intézményekkel közös erdei iskolai programok, tábori és osztálykirándulások desztinációja lett. Ennek a küldetéstudatnak, a regionális gondolkodásnak a leglátványosabb eseménye az idei Tájházak napja rendezvénysorozat volt. Az Alsó- és Felső-Bodrogköz magyarországi és szlovákiai települései 11 tájházának ezen eseményhez szervezett programjait a Bodrogköz kulturális közösségi központjaként a Bodrogközi Múzeumporta koordinálta.
A Múzeumporta profitorientált és ágazati bővítéséhez, színvonalasabb működtetéséhez szükségesnek érezték idén egy Portabolt beindítását, ahol a hagyományos szövött, fonott, népi technikával készített és előrendelhető ajándéktárgyakon kívül újabb termékcsaládként hőpréssel nyomott „dizájn termékeket” (bögrék, hűtőmágnesek stb.), kis szériás darabokat is kínálnak. Áruik között megtalálhatók még a településen előállított biotermékek (szörpök, lekvárok stb.) is. Terveik között szerepel egy új gasztronómiai szolgáltatás is, melynek keretében heti, rendszeres, fix napokhoz kötve, megrendelhető kemencés és HÍR-védjegyes gasztrotermékek sütése is.
A pályázat során kiemelkedő eredményt ért el a Cáki Pincesor is, amely Vas megyében, Kőszeg közelében található. A műemléki védettségű boronafalas pincékből álló épületegyüttes példásan őrzi a helyi építészeti hagyományokat. A gondosan karbantartott kiállítások, a közösségi programok és a Savaria Múzeum szakmai támogatása révén a Pincesor nemcsak a múlt értékes öröksége, hanem élő kapocs a közösség és a hagyományok között.
„Az Év Tájháza” díj célja, hogy elismerje azokat az intézményeket, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a kulturális örökség megőrzésében, a közösségépítésben és az oktatásban. A Bodrogközi Múzeumporta és a Cáki Pincesor példamutatóan képviselik ezeket az értékeket.
