Komoly erkölcsi kérdésekre keresi a választ a MűvészetMalom közelmúltban megnyílt kiállítása: Veszélyes csillagzat alatt címmel, amelyben az egykor szentendrei kötődésű festőművészek alkotásaival is találkozhatunk. A tárlat tematikájához sikeres múzeumpedagógia program is társul, negyedik osztályos gyerekek részére.
A kérdés…
Első hallásra különös és különleges cím egy kiállításnak: „Veszélyes csillagzat alatt”. Sejteti, hogy egy fájón emlékezetes történelmi korszakhoz kapcsolódik. Az Európai Iskola indulása, szellemiségének kibontakozása egybeesett a második világháború végével. Életrehívói főként kortárs kritikusok, esztéták, filozófusok, költők és orvosok voltak, akik egyetlen kérdést fogalmaztak meg a külvilágnak:
„Mindenkinek el kell döntenie Kr.u. 45-ben, hogy jogosan viseli-e ezt a megjelölést: európai ember?”
A háború borzalmai és embertelensége utána kérdés húsbavágóan hatott a magyar képzőművészek egy részére, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez és később ezen belül erős szövetséget alkotva megalapították az Elvont Művészek Magyarországi Csoportját. Többek között ezekkel a szentendrei kötődésű alkotókkal is megismerkedhetünk a kiállításban látható festményeiken és műalkotásaikon keresztül.
A szörnyűséges háború elmúlt ugyan, de látható és érzékelhető, hogy az Európai Iskola művészeinek munkájában örökre ott marad a lenyomata, amely semmiképpen sem megnyugtató: a kiállításban ott bujkál a félelem, a halál, az elmúlás gondolata is. Napjaink történelmi eseményeit ismerve ez a téma érzékeny és aktuális.
A dilemma
Dilemmát jelent a múzeumpedagógus számára, hogy hogyan adható át a kiállítás üzenete a gyerekeknek, hogy megértsék anélkül, hogy félelmeket generálnánk bennük?
Sütő Tünde a Ferency Múzeumi Centrum nívódíjas múzeumpedagógusa óvatosan közelítette meg a témát, célcsoportnak pedig a negyedik osztályos gyerekeket választotta. A múzeumpedagógiai foglalkozás kiindulópontjának egy viszonylag egyszerű támpontot talált: a görög mitológia mesés világát, amely izgalmas lehet a gyerekek számára.
A Minótaurosz alakja például szorosan kapcsolódik a kiállításhoz, hiszen az Európai Iskola alkotói számára, egy új emberképet fejezett ki a második világháború után: a szörny emberi oldala a jóra való törekvést, a bika énje a rossz, hitvány, állati tulajdonságokat és késztetéseket jelképezi.
Így lett a görög mitológia a múzeumpedagógiai foglalkozás kerettörténete, amely aJáték a labirintusban címet kapta. Cél, hogy valahogyan ki kell jutnia a gyerekeknek egy képzeletbeli labirintusból (jelen esetben a kiállításból), ahol az említett, szörnyűséges Minótaurosz él. Ehhez különböző varázstárgyak lesznek segítségükre, amelyek témában remekül illenek egy-egy műalkotáshoz. A végső segítséget stílusosan Ariadné fonala jelenti, amit egy egész osztálynyi gyerek egyszerre markolhat meg, hogy végül valóban megmenekülhessenek.
A varázstárgyak
Fonalaktivitás
Sütő Tünde múzeumpedagógus kiemelte, hogy az európai iskola további törekvése volt a népművészetből kiinduló magyar gyökerű modern festészet kialakítása. Mivel a kiállításban megjelenik több népművészeti motívum, például a busó maszk, ezért a néphagyományokhoz/népművészethez való kapcsolódás is résztémája lett a kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozásnak. (Konkrétan a híres Vajda-Korniss fémjelezte szentendrei programról van szó, amely Bartók és Kodály népzenei kutatómunkájához hasonlóan a lokális motívumok gyűjtését jelentette, keresve és kutatva az úgynevezett tiszta forrást.)
Egy cseppet sem vidám lakodalom
A múzeumpedagógia foglalkozás központi művészeti alkotása egy óriási, 122 cm magas és 300 cm széles alkotás, Korniss Dezső: Tücsöklakodalom című festménye. Mivel a festőművész a képet Bartók Bélának ajánlotta, ezért a gyerekek egy zenei betétet hallgathatnak meg: Bartók Béla: Házasodik a tücsök kezdetű népdalából.
Felmerül a kérdés, mégis hogyan jelenhet meg a zeneiség, a néphagyomány egy monumentális festészeti alkotásban? Milyen titkokat rejtegethet a képi világ? Biztos, hogy vidám ez a lakodalom? A gyerekek rendszerint felismerik a tücsöklakodalomba érkezett vendégeket a festményen, de nehéz dolguk van, mert az ábrázolás távol áll a valóságtól, ezzel feszültséget teremt a megfigyelőben: van a festményben valami torz, valami nem is evilági, alapformákból álló, nehezen felismerhető, felnagyított lényeket, óriási rovarokat látnak, amelyek félelmetesnek tűnnek. A gyerekek általában megérzik, hogy ez nem a valóság, ez csak egy fantáziakép lehet, csak egy vízió, a kép pedig mint tudjuk, valóban szürrealista alkotás.
Korniss Dezső egy saját szörnyűséges emlékét fejezte ki ezzel a képpel. Katonaként maga is részt vett a második világháborúban, amikor egy látszólag nyugodt harcmező látványa tárult elé, ahol sütött a nap, a rovarok és a pillangók, virágról virágra szálltak. De a burjánzó növény és eleven rovarvilág mellett hirtelen felfogta a szanaszét heverő, élettelen testek iszonyú, szörnyűséges valóságát, amely kitörölhetetlen traumaként fixálódott elméjében. A múzeumpedagógus a festő ezen élményét csak körülírja a gyerekeknek, de a festményből áradó feszültséget ők is átérzik, a mondanivalót megértik.
A gyerekek a foglalkozás alatt választhatnak egy-egy festményhez illő tárgyat, amit a kép elé a padlóra helyezhetnek
Ennél a festménynél ez lehet például egy óriás hangya vagy egy béka, mert mindkettő illik a tücsöklakodalomba.
A válasz
A fenti játékos feladatoknak köszönhetően, a negyedik osztályos gyerekek számára is feldolgozhatóvá vált a kiállítás tematikája. A múzeumpedagógiai foglalkozás során nemcsak a görög mitológiával és Szentendre művészeti hagyományaival: híres festőinek gondolkodásmódjával, műveivel ismerkedhetnek meg, hanem tágabb értelemben az Európai Iskola hitvallásával, erkölcsi kérdéseivel is.
A foglalkozás felér egy gondolatébresztő gyakorlattal azáltal, hogy a jó és a rossz, a sötét és a világos örök harcának mitológiai és mai értelmezését feszegeti. Tulajdonképpen mindannyiunk számára az lenne a cél, hogy kijussunk a labirintusból, rátaláljunk önmagunkra és helyünkre a világban, de ha lehet, pozitív élményeken keresztül, ahogyan a résztvevő gyerekeknek már sikerült.
A szerző a Múzeumpedagógiai szaktanácsadó Szakirányú továbbképzés (ELTE PPK) hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
A felhasznált fotók a szerző saját felvételei.
