A kortárs képzőművészet sokszínűségét mutatja be a Szolnoki Képzőművészeti Társaság Látható láthatatlan című kiállítása, amely október 17-én nyílt meg az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban és a Damjanich János Múzeum időszaki kiállítócsarnokában, a Szolnoki Galériában. A szolnoki Képzőművészet Ünnepének központi eseményén a Társaság alkotóinak legújabb munkáival ismerkedhetett meg a közönség. A Látható láthatatlan című kiállítás mindkét helyszínen november 22-ig tekinthető meg.
A több mint 200 tagot számláló közösség az ország különböző pontjairól és a határon túlról kapcsol alkotókat a Szolnoki Művésztelep szellemi vonzásköréhez. Éves seregszemléje nemcsak a helyi művészeti élet fontos eseménye, hanem a kortárs magyar képzőművészet különböző generációinak, műfajainak és alkotói törekvéseinek találkozási pontja is.
A Szolnoki Galériában tartott ünnepségen a Szolnoki Képzőművészeti Társaság idei díjait is átadták. Az Aba-Novák Agóra és a Szolnoki Művésztelep közös különdíját Erős Apolka, a Kert Galéria különdíját Palkó Tibor, a Damjanich János Múzeum és a Művésztelep különdíját pedig Gálhidy Péter kapta. A Gácsi Mihály-díjat Király György nyerte el, a rendezvény fődíját Kotormán Norbert, az Aba-Novák-életműdíjat pedig Nagy Gábor vehette át.
Mindkét helyszínen Szabó Noémi művészettörténész nyitotta meg a tárlatot, aki a kortárs művészet sokszínűségére és a művészettörténet folyamatos változására hívta fel a figyelmet, a „Látható láthatatlan” címből kiindulva arról beszélt, hogyan alakította át a digitális képek áradata a valósághoz fűződő viszonyunkat. Mint fogalmazott, a totális láthatóság korát éljük, amelyben a képek már nem csupán dokumentálják a valóságot, hanem maguk is részt vesznek annak alakításában.
Fotó: Nagy Balázs
A mesterséges intelligenciával előállított képek elterjedésével különösen aktuálissá válik a kérdés, hogyan tekintünk a művészetre, és milyen értéket képviselnek az egyéni alkotói látásmódok. A kiállítás erre a sokféleségen keresztül reflektál: absztrakt és figuratív munkák, lírai és expresszív megközelítések, valamint mitologikus, vallásos és személyes motívumvilágok jelennek meg egymás mellett. A különböző generációk eltérő tapasztalatokkal és művészi eszközökkel dolgoznak, ezért a tárlat nem rendelhető egyetlen gondolat vagy állítás alá.
Szabó Noémi arra is emlékeztetett, hogy a művészettörténet nem változatlan értékek gyűjteménye: „Az idő újra és újra átrendezi, mit tartunk fontosnak, és milyen kérdésekkel fordulunk a korábban létrejött művekhez. Azt, hogy a jelen alkotásaiból mit őriz majd meg az utókor, ma még nem tudhatjuk. A Magyar Festészet Napján ezért nem a művészet lezárásáról, hanem egy ma is alakuló történetről érdemes beszélni.” – zárta gondolatait a művészettörténész.
A kiállítás kurátora, Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Beszédében a művészet szellemi jelentőségét hangsúlyozta: „A művészet az nem szakma, nem hivatás, a művészet egy szellemi alapállás.” Mint mondta, ez az alapállás az emberben mindenkor a legtisztábbra, a legnemesebbre és a legszilárdabbra törekszik.
Fotó: Nagy Balázs
A rendezvényen megemlékeztek a Szolnoki Művésztelep közelmúltban, 93 éves korában elhunyt alkotójáról, Fazekas Magdolna Munkácsy Mihály-díjas festőművészről is. A Művésztelep doyenne-jének több évtizedes alkotói jelenléte, személyisége és szellemi öröksége szorosan összefonódott a művésztelep történetével.
Kísérőprogram: Konkurencia vagy inspiráció? – AI a kortárs képzőművészetben
A kiállításhoz kapcsolódóan november 5-én 16 órától kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a mesterséges intelligencia és a kortárs képzőművészet kapcsolatáról a Szolnoki Galériában. A téma három jeles képviselője: Bugyi István József grafikusművész, Gálhidy Péter Munkácsy-díjas szobrászművész és Posta Máté Barcsay-díjas festőművész, a beszélgetés moderátora Simon Sarolta galériavezető.
Fotók: Nagy Balázs
