A MúzeumTrip 17. helyszíne: A Gödöllői Királyi Kastély Múzeuma

Kastélytörténet

Faludi Ildikó
2020-10-15 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum után most  a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum lát bennünket vendégül. 

 

 

A 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építtetését. Az első építési szakasz 1745-ig tartott: Mayerhoffer András tervei alapján ekkorra készült el a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. Ebben az állapotában láthatta a kastélyt Mária Terézia királynő, aki 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn.

 

Ezt követően Grassalkovich I. Antal élete végéig több szakaszban folytatta a kastély bővítését és átépítését. A kettős U-alakú épületben fia, Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakított ki barokk kőszínházat. Unokája, Grassalkovich III. Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára. Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfi ága. A leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) adta el 1864-ben egy belga banknak.

 

A kastély díszudvara. Fotó: Erdélyi Mór, 1895. Színezett képeslap, 1935. (A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből) 

 

1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József (1830–1916) és Erzsébet királyné (1837–1898) pihenő rezidenciája lett. A királyi családfőként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefet a trónon követő IV. Károly (1887–1922) első hosszabb gödöllői tartózkodásának a Monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án.

 


A kastély a két világháború között, Horthy Miklós kormányzó rezidenciájaként. (Képeslap a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből)

 

1920-tól a Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították.

 

Szociális otthon szobája a királyi lakosztályban. Fotó: Suzanne Nagy Kirchhofer, 1986. (A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből)

 

1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.

 


A kastély díszudvara az 1996-os felújítás idején. Fotó: Faludi Ildikó

 

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. koordinálja. A rekonstrukciós munkák első ütemeként 1996 augusztusában átadott főhomlokzati szárnyban nyílt meg a kastély első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A források alapján hűségre törekvően berendezett enteriőrök a Monarchia Magyarországáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyéről is mesélnek.

 


A kastély felújított díszterme. Fotó: Kresz Albert

 

1997 júniusában a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd egy évvel később az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás. Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. 2010-ben megújult a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója.

 

„Erzsébet királyné” gyerekeknek mesél a saját lakosztályában.
A kastély tárlatvezetője: Vas Viktória, fotó: GKK

 

Az állandó kiállítás látogatói ma már a kastély teljes történetébe betekintést nyerhetnek, az építéstől napjainkig. Emellett évente több izgalmas időszaki kiállítás készül, s ezen kívül sokféle szabadidős tevékenység – koncertek, múzeumpedagógiai foglalkozások, családi napok, színházi előadások – vonzza Gödöllőre a kastélylátogatókat.

 

 

Leadkép: Ludwig Rohbock: A gödöllői kastély. Színezett acélmetszet, 1856 k. (A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből)

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00