A MúzeumTrip új állomása! A gyulai múzeum története – röviden

MúzeumTrip 3.

Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.
2020-03-03 09:14

A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait.

Harmadik utunk a harmadik legrégebbi magyar vidéki múzeumba, a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba vezet, ahol hagyományainkhoz híven elsőként a múzeum történetével ismerkedünk meg! 

 

Abban az évben, amelyben megszületett II. Miklós orosz cár, Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és I. Ferenc József valamint Erzsébet császárné negyedik gyermeke,  Mária Valéria főhercegnő, amikor megalapították a Magyar Államvasutakat, és amelyben meghalt Szendrey Júlia, költő, író, Petőfi Sándor felesége, egy gyulai modern gondolkodású férfiú a 63. születésnapján szülővárosának ajánlotta fel régiséggyűjteményét és könyvtárát. 1868. szeptember 8-án kelt adománylevelében régiséggyűjteményét és könyvtárát „szülőföldje iránti megbecsülése, hálája és forró szeretete zálogául Gyula város közönségének” adta át örök időkre Mogyoróssy János (1805-1893).

 

 

Ezzel – a magyarországi vidéki múzeumok közül harmadikként – létrejött az ország egyik legrégebbi múzeuma, ami természetesen akkor még nem viselte nemzeti himnuszunk megzenésítőjének nevét. A gyulai közgyűjtemény története szorosan összefonódik a ma gyógyfürdőjéről és világhírű kolbászáról ismert város legfontosabb történelmi nevezetességeinek, a gyulai várnak, az Almásy-kastélynak és Erkel Ferenc szülőházának is a sorsával. S bár mai formája különleges a hazai közgyűjtemények között, az Erkel Ferenc Múzeumra is igaz, hogy története nagyformátumú karakterek, kiváló szakemberek, elkötelezett személyiségek históriája is egyben.

 

A múzeumalapító Mogyoróssy János olyan nemesi származású, modern gondolkodású közéleti személyiség volt, akinek szellemi formálódását, majd egész életét a magyar reformkor haladó eszméi kísérték végig. 1848-ban részt vett a szabadságharcban a gyulai nemzetőrség egyik századának kapitányaként, 1865-től visszavonult birtokára, figyelmét a történelem és régészet tanulmányozásának szentelte, valamint a város közéletében is aktívan részt vett.

Mogyoróssy a saját költségén kialakított kicsiny helyiségben állította ki a tárgyakat a katolikus elemi iskola egyik folyosójának a végén, amely hamarosan zsúfolásig megtelt. 1874-ben a köztiszteletben álló Göndöcs Benedek apátplébános elnökletével megalapították a Békés Megyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulatot.

 

 Göndöcs Benedek

 

A legvirágzóbb időszak

 

Elsősorban a vármegyei polgárság kezdeti lelkesedése nyomán a gyűjtemény gyorsan gyarapodott. Az első évtizedekben nem csupán Gyula és a vármegye területéről, hanem sokkal távolabbról is érkeztek műtárgyak önkéntes felajánlások révén. Így került a múzeum birtokába a gyomai bronzsisak, amit 1889-ben a Párizsi Világkiállításon is bemutattak, vagy egy életnagyságú római márványszobor Déváról, amelyet a Nemzeti Múzeum és a Kolozsvári Múzeum is meg kívánt szerezni, de az adományozó mégis Gyulára juttatta el azt. Mogyoróssy János, majd Göndöcs Benedek halála után a társulat helyébe lépő Békés Megyei Közművelődési Egyesület tevékenysége, és elsősorban Oláh György odaadó szervezése nyomán 1895-ben felépült Békés megye első, kifejezetten múzeumi célra készült épülete Gyulán, a Göndöcs-kertben. A gyűjtemény 1920-tól városi fenntartásba került, és Gyulai Múzeum néven működött tovább.

 

A gyulai múzeum meglapítását követő első évtizedben a lelkes támogatók szinte válogatás nélkül mindent gyűjtöttek. A gyarapodásról a múzeumőr számolt be a társulat rendszeresen megjelenő évkönyvében, amelyet böngészve számos furcsaság is szerepel a meglehetősen heterogén anyagban: 1882-ben egy véletlenül kútba esett nő boncolásakor talált 6 db epekövet, 1891-ben pedig pl. egy borszeszben tartósított négylábú csirkét is felsorol a múzeumőri jelentés.

 

Mogyoróssy János 1868. szeptember 8-án kelt adománylevele.

 

1928. január 4-én Implom József személyében egy agilis, fiatal tanár került a múzeumigazgatói státuszba, aki a múzeum történetében elsőként tervszerű kutatási, feldolgozási és kiállítási stratégia mentén kezdte meg működését. A fenntartó városi elöljáróság támogatásával átköltöztette a múzeumot az akkor újonnan épült polgári fiúiskola épületébe, ahol a gyűjtemények tematikus rendszerben kerültek kiállításra. Ezzel a gyulai múzeum addigi történetének legvirágzóbb szakasza kezdődött el. Implom József elsősorban régészeti irányú érdeklődése okán számos régészeti ásatást végzett Gyula város területén, több középkori templom és a ferences kolostor feltárása is az ő munkájának köszönhető. Az ásatások eredményeiről szóló beszámolók mellett elindította a múzeum saját tudományos periodikáját, Gyulai Dolgozatok címmel, ami 1940 és 1944 között rendszeresen megjelent. A gyulai múzeum bekerült az ország tudományos vérkeringésébe, Implom folyamatosan levelezett a korszak meghatározó régészeivel: Banner Jánossal, Bálint Alajossal, Fettich Nándorral, Csallány Dezsővel, Párducz Mihállyal a Gyula környékén előkerült leletek kapcsán.

 

 

A gyulai Városi Múzeum megnyitó ünnepsége 1930. november 30-án. A kép bal szélén Móra Ferenc, jobb szélén pedig Implom József.

 

A legnehezebb évek

 

A gyulai múzeum történetének legnagyobb károsodását a második világháború hadieseményeinek a rovására kell írni. Implom Józsefet 1944-ben behívták katonának, aki hadifogságba esett és onnan csak 1947-ben tért haza. A múzeumnak több munkatársa nem lévén, a gyűjtemények gazda nélkül maradtak a legnagyobb háborús felfordulás közepette. Implom kétségbeesve levelezett az illetékes hatóságokkal katonai szolgálati helyéről, hogy megakadályozza a múzeum épületének hadi célokra történő igénybevételét, ám amikor a front kelet felől elérte Gyulát, a múzeumnak is otthont adó iskolaépületben hadikórházat rendeztek be, a gyűjteményeket pedig az épület padlására hordták fel. A régi gyűjtemény jelentős része megsemmisült, a múzeumőr a hadifogságból hazatérve jószerivel csak romokat talált.

 

Az Erkel Ferenc Múzeum új állandó kiállítása 1930-ban, amelyet hadikórház szorított a padlásra.

 

1944-ben, amikor a háborús események miatt a múzeumépületet hadi célokra vették birtokba, a múzeum egyes aranytárgyait elővigyázatosságból a városháza épületébe szállították át, és az ottani páncélszekrényben rejtették el. A hamarosan megérkező megszálló csapatok erre szakosodott tagjai az akkori gyakorlatnak megfelelően elsőként kutatták fel a városháza trezorját, hogy azt feltörjék és kiürítsék. A benne rejlő értékek, a gyulai múzeum numizmatikai gyűjteményének a legjava, valamint az aranyból készült régészeti leletek, és további műkincsek sosem kerültek elő, valószínűleg hadizsákmányként szállították el azokat a városból. Egyedül Erkel Ferenc zeneszerző majdnem 500 gramm súlyú aranykoszorúja menekült meg, mert méreténél fogva nem fért bele a trezorba, és annak a tetején egy egyszerű cipős dobozban vészelte át a rablást, amit szerencsére senkinek sem jutott eszébe kinyitni. A gyulai múzeum egyik legféltettebb műtárgya ma az Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki kiállításában látható, a Kincsek őrőzője, 150 éves a gyulai Erkel Ferenc Múzeum című tárlaton. Cikkünk itt!

 

 

A világháború utáni évtized új politikai rezsimje számos változást hozott a gyulai múzeum és a város életében is. A polgári lakosságú Gyulát a 15. századtól folyamatos megyeszékhelyi státuszától 1950-ben megfosztották, 1951-ben pedig az összes városi fenntartású intézménnyel együtt a múzeumot is államosították. Központi utasításra ekkor kapta a múzeum a város híres szülötte, Erkel Ferenc zeneszerző nevét, amelyet azóta is visel. Ekkoriban kezdődött meg a gyulai középkori téglavár műemléki helyreállítása, és azzal párhuzamosan a régészeti feltárás is. A múzeum működtetése központi költségvetésből, közvetlenül minisztériumi irányítással történt egészen 1962-ig, amikor megalakították a megyei múzeumi szervezetet, amelyhez a gyulai múzeumot is csatlakoztatták.

 

A jelen alapjai

 

1964-ben a helyreállított gótikus téglavár is a múzeum kezelésében nyitotta meg kapuit, ami párhuzamosan zajlott a szomszédos Almásy-kastély parkjában kiépített termálfürdő fejlesztésével, a múzeum számára új teret nyitva a turizmus irányában. A múzeumot ekkor költöztették át a vár közvetlen szomszédságba, ahol a múzeumépülethez kapcsolódóan felépítették a megyei múzeumi szervezet első, tisztán múzeumi célokat szolgáló kiállítási épületét, a Dürer Termet, amelynek az alagsorában végre új múzeumi raktárt is kialakítottak. 1968-ban állandó kiállítás nyílt Gyula város híres szülöttének, Erkel Ferencnek a szülőházában. A vár melletti termálfürdőt 1971-ben gyógyfürdővé nyilvánították, ami már ekkoriban jelentős idegenforgalmat generált a város számára. 1979-ben nyílt meg a Kohán György festőművész munkásságát bemutató Kohán Képtár, a gyulai múzeum negyedik intézményeként.

 

1989-re állították helyre Gyula városának különleges kiállítóhelyét, a Ladics-házat, ami egy 19. századi polgárház teljes egységben fennmaradt berendezését tárja a látogatók elé. Ezzel a gyulai múzeumi hálózat elérte az addigi legnagyobb kiterjedését, hiszen összesen öt kiállítóhellyel rendelkezett, az éves látogatószáma pedig meghaladta a 300.000 főt! A rendszerváltás után a gyulai múzeumi hálózat egy folyamatosan változó struktúrában működött tovább, egyes kiállítóhelyek hol a megyei múzeumi szervezethez, hol a városhoz tartoztak. 1993-ben a korábban a városhoz került kiállítóhelyek működtetése visszakerült az Erkel Ferenc Múzeumhoz azzal, hogy a város részt vállal a fenntartás finanszírozásában. Ekkoriban kezdődtek Gyula környékén a régészeti topográfiai kutatások, valamint több nagyobb építési beruházás is, amelyek régész munkatárs alkalmazását igényelték. 1969 óta először 1995-ben lett állandó régésze a gyulai múzeumnak e sorok írójának személyében.

 

2013-ban, a megyei múzeumi szervezetek megszűnésével az Erkel Ferenc Múzeum a városi önkormányzat tulajdonában lévő kulturális nonprofit gazdasági társaság kezelésébe került, majd 2014-ben területi múzeumi besorolást kapott. Ettől az időszaktól kezdve biztosítja Gyula város összes muzeális és gyűjteményi egységének a történeti hitelesség feltételeként szükséges szakmai hátterét.

 

 Az Erkel Ferenc Múzeum jelenlegi épülete

 

Gyűjtemény több helyszínen

 

2016 januárjában meghatározó változás történt, amikor a gyulai területi múzeumot, a muzeális kiállítóhelyeket és gyűjteményeket fenntartó nonprofit kft. működtetésébe került a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont is. A Békés megye és a térség legkorszerűbb és leglátogatottabb kiállítóhelyeként bevezetett látogatóközponttal együtt összesen hat múzeumi egység szakmai működtetésében működnek közre az Erkel Ferenc Területi Múzeum muzeológus szakemberei. A muzeológus csapat feladata a nonprofit gazdasági társaság fenntartásában működő összes muzeális kiállítóhely szakmai feladatainak ellátása, a kiállítások szervezése és karbantartása, valamint a kiállítóhelyek működéséhez kapcsolódó közművelődési feladatok ellátása. A gyulai vár éves látogatószáma meghaladja a 100.000 főt, a 2018-ban Európa TOP40 múzeuma közé került Almásy-kastélyé pedig a 75 ezret. A Kohán Képtárban évente 2-3 nagy és 6-8 kisebb képzőművészeti kiállítás nyílik. Az Almásy-kastély épületének időszaki kiállítási tereiben minden évben új időszaki kiállítást nyitunk, alapvetően a saját gyűjteményeink anyagából.

 

Az elmúlt 152 évben a Mogyoróssy János indította pár száz darabos gyűjtemény 105 ezer darabosra bővült. Az Erkel Ferenc Múzeum önálló kiállítóhellyel nem rendelkezik ugyan, a kezelésében lévő értékek jó részét azonban a helyi idegenforgalomban kulcsszerepet játszó kiállítóhelyeken évente több mint 200 ezren ismerik meg. 

 

 

helytörténet, kiállítás, múzeumtörténet
2018-09-09 09:00
beruházás, bővítés, látogató, történelem
2020-02-20 07:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00