Megnyílt Budapesten a POWER LINES, a Mercedes-Benz Art Collection és a közép-, illetve kelet-európai kortárs művészeti szcéna találkozásából létrejött kiállítás. A Merlin Kulturális Térben látható tárlat nem egyszerűen egy nemzetközi vállalati gyűjtemény válogatását mutatja be, hanem olyan kurátori koncepció mentén épül fel, amely a gyűjtemény műveit helyi művészeti nézőpontokkal, történeti tapasztalatokkal és társadalmi kérdésfelvetésekkel hozza párbeszédbe.
Török Krisztián Gábor kurátori elképzelése arra vállalkozik, hogy a nemzetközi gyűjtemény műveit a magyar és a közép-kelet-európai régió sajátos történelmi és kulturális tapasztalatain keresztül olvassa újra. A tárlat így nem kész válaszokat kínál, hanem kapcsolódási pontokat keres különböző művészeti szemléletek, földrajzi régiók és társadalmi valóságok között.
A több mint harminc művész részvételével megvalósult kiállítás az iparosodás, az energia, a munka, a mobilitás, a migráció és a táj átalakulásának kérdéseit vizsgálja. A művek azokat a látható és láthatatlan hálózatokat térképezik fel, amelyeken emberek, nyersanyagok, energia és áruk áramlanak keresztül Közép- és Kelet-Európán. A kiállítás öt nagy témakör – iparosodás és gép, migráció, modernizmus, energia, táj – köré szerveződik, ugyanakkor ezek folyamatosan átfedik és újraértelmezik egymást, ahogyan a régió történeteiben is összekapcsolódnak.
A kiállítás nyitó szekciójában az iparosodás és a gép viszonya kerül előtérbe. A Randomroutines Luddite Automaton című munkájában a korai munkásmozgalmak alakjai egy szélturbina által működtetett szerkezeten jelennek meg, ironikus módon éppen a megújuló energia mozgatja azokat a figurákat, amelyek a gépek elleni tiltakozás történetét idézik fel. Más munkák, például David Hockney vagy Benedikt Partenheimer alkotásai az autóipari modernitás vizuális kultúráját és a technológiai fejlődés esztétikáját vizsgálják.
A migrációval, a munkával és az ipari rendszerek társadalmi következményeivel foglalkozó művek közül különösen erős Sung Tieu installációja, amely a gyarmati korszakban bevezetett mérési rendszereken keresztül mutatja meg az adminisztratív szabályozás és a hatalom összefüggéseit. Doruntina Kastrati munkái ezzel szemben a termelés emberi oldalára irányítják a figyelmet: a gyári munka testi következményeit és a munkakörülmények hosszú távú hatásait teszik láthatóvá.
A modernizmus örökségét vizsgáló szekcióban Oskar Schlemmer ikonikus műve a racionalitásra és az egyetemes rend lehetőségére épülő huszadik századi utópiákat idézi fel, míg Monika Sosnowska deformált acélszerkezetei azt mutatják meg, miként válhatnak ezek az ideális formák az idő és a történelem nyomása alatt bizonytalanná és törékennyé.
Különösen izgalmas az energia témájára épülő egység, amely szinte párbeszédbe lép a helyszín történetével. Paul Kolling munkája az energiapiacok rejtett infrastruktúráit teszi láthatóvá, míg Agnieszka Polska videóinstallációja a villamosítás történetét és annak társadalmi következményeit idézi meg. Egy egykori transzformátorállomás tereiben ezek a művek új jelentésrétegekkel gazdagodnak.
A kiállítás utolsó szekcióiban a figyelem a tájra és az ipari korszak hosszú távú nyomaira irányul. Süveges Rita festményei a fosszilis energiára épülő gazdaság következményeit követik nyomon, míg Noémie Goudal filmje geológiai időléptékbe helyezi az emberi tevékenységet. Az ipari modernitás így nem végpontként, hanem a Föld történetének egyik rövid fejezeteként jelenik meg.
A POWER LINES tereiben a nemzetközi alkotók munkái mellett hangsúlyosan jelennek meg a magyar és a régióhoz kötődő művészek nézőpontjai is. A Mercedes-Benz Art Collection művei és a helyi művészeti gyakorlatok közötti dialógus révén a globális ipari és gazdasági folyamatok egyszerre válnak személyesebbé és helyhez kötöttebbé. A kiállítás éppen ezt a kölcsönös viszonyt teszi láthatóvá: miként formálják a nemzetközi rendszerek a régiót, és miként adhatnak új értelmezéseket a régió művészeti tapasztalatai a globális kérdéseknek.
A helyszín különleges módon erősíti fel a kiállítás üzenetét. A felújított Merlin Kulturális Tér egykori transzformátorállomásként maga is része volt annak az infrastruktúrának, amelyről a kiállítás beszél. Ritka alkalom, hogy a nagyközönség ilyen formában találkozhat ezzel a különleges budapesti épülettel, amelynek ipari múltja szinte természetes hátteret biztosít az energia, a termelés és a modernizáció kérdéseit vizsgáló művek számára. A Merlin ebben az értelemben nem csupán befogadó tér, hanem a kiállítás egyik szereplője is.
A POWER LINES egyúttal arra is rámutat, milyen jelentős szerepet játszhatnak a nemzetközi vállalati gyűjtemények a kortárs művészeti életben. Amikor egy ilyen gyűjtemény nem önmagát kívánja reprezentálni, hanem helyi művészeti közösségekkel és kurátori elképzelésekkel lép párbeszédbe, abból valódi kulturális találkozások születhetnek. A budapesti kiállítás ennek a nyitottságnak és együttműködésnek a példája: olyan platform, ahol a nemzetközi és a helyi nézőpontok kölcsönösen alakítják egymást.
A POWER LINES 2026. augusztus 30-ig látogatható a Merlin Kulturális Térben, ingyenesen.
