A Pulszky Társaság 2010-ben alapította AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA díjat, amellyel a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. Újdonság, hogy idén három kategóriában folyik a megmérettetés, 4 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki és virtuális kiállítások pályázhattak az elismerésre. A 11 jelölt már csak arra vár, hogy a tervek szerint 2021. október 25-ei díjátadón a Petőfi Irodalmi Múzeumban fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!
Lássuk most a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Vagonlakók - Trianon árvái című időszaki kiállítását!
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a trianoni évforduló idején a határtalanságot állítja a középpontba, ennek keretében született meg a Vagonlakók – Trianon árvái című tárlat.
A vagonkiállítás 2020. augusztus 20-án nyílt meg a látogatók előtt. A múzeum kiállítása egy korabeli tehervagont elevenít meg, amelyben tablók, eredeti, hiteles tárgyak, személyes történetek, interaktív eszközök, fény- és hangeffektek segítségével idézi fel a korabeli atmoszférát és mutatja be azoknak az egykori honfitársainknak viszontagságait és életkörülményeit, akiknek a trianoni döntés miatt el kellett hagyniuk szülőföldjüket, és évekig bizonytalanságban – és sok esetben megalázó körülmények között – kellett élniük.
A kiállításnak a Skanzen bejárati épülete, a mezőhegyesi vasútállomás ad otthont. a kiállítótérként szolgáló tehervagont 1905-ben gyártották a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban.
A vagon belsejében a „kiállítótér” három részre oszlik. Belépve középen, szemben a falon Ébersz Gyula Munkácsról menekült vasutas és gyermekeinek képét láthatják a látogatók. A térbe érkezve párbeszéd fogadja a látogatót (Ébersz Gyula, Szabó Lujza és leányuk, Lenke beszélgetése, 1920 tavaszán), amelyet színészek mondtak fel. A vagon jobb oldali részén a vagonlakók tényleges „életterét” találjuk. Bal oldalon az átmenekített, jelenleg használaton kívüli bútorok és berendezési tárgyak. A vagonba telepített rejtett hangfalakból szóló háttérzajok azt az atmoszférát is megteremtik, hogy milyen lehetett a sínek közötti élet.
A kiállításhoz kapcsolódóan olyan játékok várták a látogatókat, amelyekkel a fizikai és szellemi határaikat tehették próbára.
Az érdeklődők a társadalmi és országhatárok kérdésein túl különböző helyszíneken az emberi test, az emberélet, a lakóház, a közösség határ fogalmaival is találkozhat. Fontos, hogy a tárlat nem a „Trianon traumát” erősíti, hanem az összetartozást határokon innen és túl.
