AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2023 díjat november 14-én adják át a BTM Vármúzeumában. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította a címet, mellyel évről-évre muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. Idén két kategóriában folyik a megmérettetés, 10 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki kiállítások pályáznak az elismerésre. Virtuális kiállítás kategóriában nem érkezett olyan pályázat, amelyet a bizottság jelöltségre javasolt. A 16 jelölt már csak arra vár, hogy a díjátadón fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!
Lássuk most a 10 millió forint feletti bekerülési költségű kategóriából a Megállítani Szulejmánt című állandó tárlatot. A szigetvári Zrínyi Vár kiállításának tartalmáról, szemléletmódjáról, látványáról Gózon Ákos perspektíváján kaphatunk képet.
Megállítani Szulejmánt – a szigetvári Zrínyi Vár új állandó kiállításának a címe első hallásra akciódús számítógépes videójátékot vagy esetleg hatásvadász kosztümös közönségfilmet idéz. De tényleg csak első „blikkre”!
A látogató ugyanis hamar szembesül a cím nagyon is hiteles történelmi magyarázatával: az 1566-os várostromnak hősiesen ellenfeszülő erősséget nem arra tervezték – főként földből és fából -, hogy feltartóztassa vagy meghátrálásra kényszerítse a török fősereget. Sokkal inkább azzal a céllal emelték a falait a mocsaras, nehezen áthatolható terepre, hogy megakadályozza az oszmán erők továbbhaladását, megállítsa Szulejmánt és hadait, amíg csak lehetséges - s amíg a felmentő csapatok meg nem érkeznek. A sok szellemes interaktív megoldást, látványos és hatásos ismeretterjesztő elemet kínáló, látszólag játékos tárlat tragikus üzenete éppen ez: a felmentő erők végül nem jöttek. A várvédőknek így nem volt más választásuk, mint hőssé válni. Igaz, e hősiesség révén, ha legyőzni nem is, de megállítani – átvitt értelemben – mégis csak sikerült a szultánt, akit az ostrom közben ért a halál.
A kiállítás azonban nem elsősorban a várvédő Zrínyi Miklós hőstettének állít emléket. Hiszen azt megtette már a költő, hadvezér és politikus dédunoka, Zrínyi Miklós, majd a nyomában megannyi képzőművészeti, irodalmi alkotás; továbbá számtalan tudományos elemzés. A kurátori koncepció lényege az, hogy a kazamata tíz termében igazán autentikusan magáról a helyről: a várról és annak építéstörténetéről lehet szólni.
A tárlat elsősorban a fiatal látogatók figyelmének a felkeltését tűzi ki céljául, erre enged következtetni a mozgalmas és színes látványvilág, a minden érzékszervre – az imitált ó-olasz bástyák között fekve még az egyensúlyérzékre is! – ható sokféle tudásátadás. Továbbá a minden teremben el-elrejtett meglepetés: a digitális helyszín-bejárástól a szigetvári faros Ikarus busszal megtehető idő- és harctérutazásig.
A tárlat e sokféle élmény közepette sem téveszti szem elől a fókuszt: az ismeretközlés középpontjában mindvégig maga a vár épületegyüttese áll. Ezt érzékeltetik a makettek, a hol konkrétan, hol stilizálva előkerülő bástya-alakzatok, valamint a várfalak, melyek felirataikkal, vetítőfelületeikkel, zártságukkal mindvégig szerves részei, szinte aktív szereplői a kiállításnak.
A Megállítani Szulejmánt merész és kreatív példa arra, hogy miként lehet fél évezredet sikeresen áthidalni a muzeológia eszközrendszerével.
Gózon Ákos
