A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.
Szurkoljunk a „nagy múzeumok” kategóriában a Kecskeméti Katona József Múzeumnak!
Kecskeméten 1898 óta működik városi múzeum és könyvtár. A kezdetben városházán helyet kapó és csupán Kada Elek polgármester ásatási leleteiből álló gyűjtemény ma már négy épületben található és tíz szakgyűjteményes intézménnyé nőtte ki magát. Az évek során a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott. Elsőként középkori faluásatási leletek, majd a halászat, a pásztorélet, a mezőgazdaság és a kisiparok bemutatását megalapozó emlékek kerültek a néprajzi gyűjteménybe. Képzőművészeti alkotások 1911 óta képezik a múzeum tulajdonát, amikor Nemes Marcell 80 festményt ajándékozott számára. Az egyre bővülő gyűjtemény területi igénye is megnövekedett, ezért 1923-ban átköltöztették a két szárnnyal bővített nyári kaszinó épületébe. 1944/45 tele azonban szomorú fordulatot hozott a múzeum életébe. A háború során a bombázásoktól féltettebb darabokat egy majorságba szállították át, amit védettebb pontnak tartottak, ám a bomba éppen ezt az épületet találta el.
1945-ben az intézményt a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége irányította. Ebben az időszakban az épületet a Nemzeti Segély irodái, Baromfikeltető Központ és egy szovjet autójavító műhely használta. Mikor az országban létrehozták a megyei múzeumi szervezeteket, a múzeum a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet irányítása alá került. A szervezet megszűnése óta megyei hatókörű városi múzeumként működik.
A múzeum különlegességét gyűjteményének muzeális értékén túl annak hatalmas mérete és rendkívüli sokszínűsége adja. A 10 szakgyűjtemény négy épületben látogatható: a Cifrapalota, a Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye, az Orvos és Gyógyszertörténeti Gyűjteménye és a Szórakaténusz Játékmúzeum és Gyűjtemény képezik a múzeum intézményét.
Megújuló múzeum
Az elmúlt pár év folyamán a múzeum négy épületéből háromban újultak meg az állandó kiállítások. A Cifrapalotában a Nagyurak és vezérek. Híres leleletek a Kiskunságból című tárlat, valamint a Cifrapalota, zöld az ablaka kiállítás várja a látogatókat. A Szórakaténusz Játékmúzeum- és Műhelyben Antanténusz, szórakaténusz című gyűjteményi tárlat, legutóbb pedig Ars medicinae – a gyógyítás művészete címmel nyílt állandó kiállítás az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményben.
Nagyurak és vezérek c. kiállítás
A színfalak mögött is folyamatosan zajlik a munka, a hatalmas mennyiségű múzeumi darab tárolása hosszú ideig problémás és megoldatlan volt. Az intézmény jórészt saját költségvetésből új műtárgy- és eszközraktárakat, régészeti raktárakat, látványraktárakat és ezekhez új adatbázist készíttetett.
Tudományos feladatok
Az elmúlt években a Kecskeméti Katona József Múzeum több, éveken át futó tudományos projekten is dolgozott, amik esetenként régészeti feltárással, időszaki, akár vándorkiállítások szervezésével, kiadványok készítésével, tudományos- és közönségprogramok, konferenciák, pályázatok, tanulmányutak szervezésével járt. 2014-től zajlik a Bugac-Pétermonostor című régészeti projekt, 2014-2019 közt végezték a „Hazatérnek. A magyar katona 1914-1918” című történelmi projektet, 2000-2020 között a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálék és gyűjteményfejlesztés c. képzőművészeti projekt folyt és 2015-2017 között A GULAG/GUPVI Emlékévek c. történelmi projekten dolgozott a múzeum.
Szent Péter ereklyetartó, 1180-90 körül, aranyozott, zománcozott lemezek
A múzeum dolgozói
A múzeum nagy figyelmet szentel mind alkalmazottjaira, mind látogató közönségére. Azon túl, hogy sikerült felvennie a versenyt a magánszféra elszívó erejével és a képzett, lelkes kollégák számára hosszú távon is vonzó munkahelyet teremtenie, Pro Museo díjjal jutalmazza a dolgozók elkötelezett munkáját. A munkatársak szaktudásáról és annak széleskörű elismeréséről tanúskodik az a tény is, hogy gyakran segítik megyei turisztikai attrakciók tervezését, megvalósítását. Az ő közreműködésükkel készült el a Kiskun Emlékhely Szank Vezér Szállásán, a bugaci Aranymonostor, a kiskunfélegyházai Templomhalom Emlékpark, a nemesnádudvari Baba-Tár-Ház és a szanki Büszkeségpont, továbbá 2017-ben a Mercedes-Benz gyár régészeti ellátását is ők végezték.
Látogatók megszólítása
A múzeum életének, kiállításainak és kutatásainak aktív részese közönsége is. A múzeum több kiállításán mutatott már be magángyűjteményből származó darabokat, hiszen „a magángyűjtemények bemutatásával nyer a múzeum, nyer a gyűjtő és nyer a közönség” is. A közösségi régészeti alkalmak során pedig fémkeresőkkel már 800 új lelőhelyre bukkantak közösen a múzeumi dolgozók és az érdeklődők. Összesen 22 000 tárgy került elő a mélyből, amik közül 7500 érem, 25 darab éremlelet és egy darab kincslelet, továbbá ezekből kiállítást is szerveztek a közelmúltban. A múzeum által alapított másik elismerő díj, a Szabó Kálmán díj a múzeumbarátok múzeumért végzett tevékenységét kívánja honorálni.
A 30 éves Szórakaténusz múzeumot tartják a magyarországi múzeumpedagógia bölcsőjének, így nem meglepő, hogy kiemelt figyelem kerül az intézmény múzeumpedagógiai foglalkozásaira, különös tekintetettel a hátrányos helyzetűek múzeumi életbe való bevonására. Egy EFOP pályázat keretén belül másfél év alatt 8 partneriskolával közösen szerveztek összesen félezer foglalkozást a Múzeum vár! címmel.
A múzeum igyekszik minél szélesebb körben megismertetni munkásságát az érdeklődőkkel, így kilépve épületeinek komfortzónájából, különböző rendezvényeken, fesztiválokon is részt vesz. Az elmúlt évek során ellátogatott a Kurultáj-Magyar Törzsi Gyűlésre, az Ősök Napjára, Kolozsvári Magyar Napokra, hadifesztiválokra és a Sziget Fesztiválra is.
A gyűjtemény egy kiemelkedő darabja – a Kunbábonyi avar fejedelem sírlelete
Az 1971-ben homokbányászat során leltek rá munkások és környékbeliek az avar fejedelem sírjára. A helyi óramester ismerte fel ezek muzeális értékét és az ő ajánlására értesítették a Kecskeméti Katona József Múzeumot. H. Tóth Elvira és Horváth Attila régészek vezették az ezt követő ásatásokat, ami során 155 darab aranytárgy került elő a mélyből. A sír egy 60-70 év körüli rangos vezető férfié, talán a fejedelemé lehetett, akit a 600-as évek közepe táján, az avar honfoglalás idején temettek el a mai Kunszentmiklós határán. A holttestet egy arany lapokkal díszített fakoporsóba fektették és köré méltóságának jelképeit, ékszereit, fegyvereit, edényeit helyezték. Szemét aranyfedeles szemfedő, kezeit aranykörmös kesztyű fedte, ujjait halotti gyűrűk díszítették. Rangjáról árulkodik az ékkőberakásos, aranyveretes öve, aranykürtje, ivóedénye, madárfejes jogara és aranyveretes kardja. Bár a fosztogatások miatt nem kerülhetett elő az egész tárgyi leletegyüttes, így is a leghíresebb avarkori leletanyagként tartják számon.
Kunbábonyi avar fejedelem sírlelete, 600 körül
