Édes Anna / Kosztolányi Trianon 100

KIÁLLÍTÁS

Petőfi Irodalmi Múzeum
2020-10-19 14:00

A PIM új időszaki tárlata Kosztolányi Édes Anna című regényének világán keresztül idézi fel Trianon emlékezetét. A tárlaton Kosztolányi eredeti kéziratai hosszú idő után először tekinthetők meg. A látványt egy különleges digitális installáció fokozza: a mű parafrázisát 360°-ban bemutató térvetítés a Kiégő Izzók vizuális csoporttól, ismert szinkronszínészek hangjátékával. Továbbá korabeli fotók, filmhíradó-felvételek, újságcikkek és plakátok teszik teljessé az élményt.

 


A magyar kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos.


A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében.

 

 

Kurátor: Parádi Andrea

 

Látványterv és grafika: Széki András

 

360°-os térvetítés: Kiégő Izzók

 

A kiállítás megtekinthető 2021. szeptember 30-ig.

 

„Itt felelek arra a kérdésre, melyet mellünknek szegeztek, hogy: lenni vagy nem lenni? Hát igenis lenni, lenni: elsősorban embernek és emberiesnek lenni, jó európainak lenni és jó magyarnak lenni, kétfelé vívó nyugatinak és keletinek, nagyrafeszülő alkotóakaratnak s alázatos munkásnak. (...) Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk, új szellemmel fényezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak. Ez a küldetésünk – „áldjon vagy verjen sors keze” –: ez a mi küldetésünk. Kissé lehajtani a fejet. De a szívet, azt föl, föl, barátaim.”

 

Kosztolányi Dezső: Lenni vagy nem lenni (Nyugat, 1930)

 


Kosztolányi Dezső családjának helyzete Szabadkán rendkívül bizonytalanná vált az első világáború utáni időszakban. Akadozott a közlekedés, az élelmiszerellátás, a postaszolgálat, ismerősök, rokonok szállították az üzeneteket. Az országhatárt lezárták, Kosztolányi az 1918-as impériumváltás után hat évig nem láthatta szüleit. Édesapja elveszítette iskolaigazgatói állását. Szerb nyelvből nem tudott vizsgát tenni, ezért nyugdíjazását kérte. A kiszámíthatatlan helyzetben az is felmerült, hogy áttelepülnek Szegedre, esetleg Budapestre. Az idős szülők csak 1924-ben tudtak útlevelet szerezni, hogy fiukat és szeretett unokájukat meglátogathassák. Az utazás azonban rosszul végződött: húsvétkor Apuska agyvérzést kapott, az egykori matematika- és fizikatanár elfelejtett számolni. Betegségéből szerencsére felépült, 1926-os halála előtt még olvashatta a Nyugat folyóiratban megjelent Édes Anna néhány fejezetét.


1920-ban, a forradalmak és a román megszállás után, tiltakozásul az ország szétdarabolása ellen, Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. „Eszközében szigorúan irodalmi. Céljában harcos.” – írta róla Gárdonyi Gézának szóló levelében. A szerkesztő elkötelezettségének köszönhetően szembenálló értelmiségieket sikerült a közös célnak megnyernie, de a válogatáskötet megjelenése elkésett. 1920 őszén, a békeszerződés aláírása után jelent meg, így már csak a nemzeti gyász és elkeseredés kifejezésének adhatott hangot.


Amint lehetett, Kosztolányi fölkereste az elveszített területeket, előadókörutakat tartott, rendszeresen publikált határon túli lapokban, olvasta a kisebbségi magyar írók műveit. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta. Visszaemlékezése szerint 1926-ban, az Édes Anna írása közben mindig a temetési szertartás latin verseit mondogatta és énekelte. A regény elé illesztett halotti ima értelmezésünkben a háború és Trianon sújtotta Magyarországért szól.


„Moviszter gondolkozott, mint aki valami hosszú beszédre készül. Biztatta magát. Mit késlekedsz? Teljesítsd kötelességed! Csak egy ember vagy. De hát mi több, mint egy ember? Se két ember, se ezer ember nem több nála. Lépj előre egy lépést – így –, és most még egy lépést! Rajtad a sor. Föl a fejet, Moviszter, sursum corda, föl a szívet, csak föl a szívet!”


Kosztolányi Dezső: Édes Anna (részlet)

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00