2025. május 16-án új időszaki kiállítás nyílt a ceglédi Kossuth Múzeumban. A Fény – árnyék – transzparencia. Ceglédi képzőművészet 2025 című tárlat a Cegléden született vagy a városban élő és alkotó aktív képzőművészeknek az elmúlt néhány évben keletkezett műveit mutatja be.
Olyan keresztmetszetet kap most a látogató a helyi kortárs alkotóművészeti tevékenységről, amelyben pályakezdő és tapasztalt művészek kísérletei és eredményei jelennek meg a műfaji sokszínűség tükrében.
Idén 130 éve, hogy Moholy-Nagy László fotográfus, festő, formatervező, a kísérleti film műfajának úttörője és a Bauhaus iskola egyik kiemelkedő tanára 1895-ben megszületett. Életművének és művészetfilozófiájának központi motívuma volt a fény, az árnyék és a transzparencia. E három jelenség és fogalom az alkotó ember életében elengedhetetlen fizikai és szellemi eszköz, hiszen egyik sincs meg a másik nélkül. Szimbiózist alkotnak. Bár Moholy-Nagynak semmi köze Ceglédhez, mégis az ő és kortársai által elért elméleti eredmények a mai magyar képző- és iparművészet egyik origójának számítanak. Közvetlen hatása nem érezhető napjainkban, de közvetett módon mégis minden alkotó szemléletére hatással van.
A fény, az árnyék és a transzparencia, mint tematika – mely e kiállítás három hívó szava volt – nemcsak fizikai módon, hanem filozófiai vagy pszichikai síkon is megjelenik a művek üzenetében.
Cegléd kortárs képzőművészeti életének meghatározó és országos ismertségű egyéniségei – Apáti-Tóth Sándor, Csurgai Ferenc, Somos Gyula – valamint a Ceglédi Alkotók Egyesületének Képzőművészeti Szekciója és az annak keretében P. Rónai Gábor fáradhatatlan művészetszervező irányításával működő Benedek Péter Rajzkör tagjai, továbbá a Fiatal Alkotók Műhelyének közösségéből is kikerülő, művészeti pályára lépő fiatal művészek adják a város vizuális művészeti életének sokszínű alapját.
A kiállító művészek: Apáti-Tóth Sándor, Bezzeg Lilla, Bogdán Márta, Czinege Kata, Csernus Lajos, Csukás Réka, Csurgai Ferenc, Gór Erika, Gyöngyösi-Bartus Zita, Horváth Klára Éva, Kiszely Margó, Koroknai László, Kövics Milán, Molnár Sára, Nándori Judit, Oláh Tibor, Oldalné Gyura Irén, Orosz Fanni, P. Rónai Gábor, Somos Gyula, Zakar József.
Cegléd kortárs képzőművészeti életét a sokféleség határozza meg, amely nemcsak az alkotók különböző művészi hátteréből ered, hanem abból az eltérő motivációból is, amely az alkotói folyamatokat mozgatja. Egyesek a kísérletezés hosszadalmas, de annál több lehetőséget tartogató folyamatát választották művészetük alapjának, míg mások az önkifejezés lehetőségét az absztrakt formaalkotásban találták meg, vagy a valóság szubjektív látványának leképezésében teljesedtek ki. A kifejezés iránti vágy és a pontos megfogalmazásra törekvés a vizuális alkotói eszköztár széles ismeretét feltételezi. A különböző forma- és felületalkotások, valamint a komponálási megoldások segítik az egyéni vizuális nyelv és látványvilág kialakítását, a közölni kívánt üzenet megfogalmazását.
A tárlat nem csupán művészeti seregszemle, hanem egyfajta szellemi kohézió lenyomata is: annak ellenére, hogy az alkotói tevékenység a legtöbb esetben magányos folyamat, mégis a bemutatott művek a helyi művészek között felfedezhető gondolati kapcsolatokról is árulkodnak.
A kiállítás anyagát a műfaji változatosság jellemzi: egyedi és sokszorosított grafikai eljárások, fotóművészeti, festészeti, szobrászati – beleértve a betont, fémet, kerámiát és üveget – valamint a tűzzománc és a kísérleti törekvések is teret kaptak.
A kiállítás műveit egyben szemlélve egy változatos és gazdag művészeti paletta rajzolódik ki, mely jól tükrözi a ceglédi alkotók művészeti törekvéseit és a város aktív képzőművészeti jelenét.
Kurátor: Zakar József
A kiállítás 2025. augusztus 31-ig látogatható, keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között.
Fotók: Kisfaludi István
