A Pulszky Társaság Gyűjteménymenedzsment a közösségi múzeumban címmel szervez konferenciát 2018. október 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A konferencia célja, hogy áttekintse a stratégiai alapú gyűjteménymenedzsmentben rejlő lehetőségeket, továbbá megvizsgálja egy ilyen stratégiába hogyan integrálható a közösségi részvétel, a közösségek bevonására (is) építő múzeumi működés.
Az 1970-es évek óta Magyarországon – ahogy egész Európában – egyre kevésbé csak tudományos intézményekként tekintenek a múzeumokra. A múzeumok társadalmiasítása immár több évtizedes program egész Európában, amelynek keretében időről-időre más-más hangsúlyok kerülnek előtérbe. Magyarországon az elmúlt évtizedben a múzeumok oktatási szerepének fejlesztésében sikerült jelentős eredményeket elérni, újabban pedig már megfogalmazódnak, sőt egy-egy mintaprojekt erejéig a gyakorlatban is érvényesülnek a múzeumok társadalmi integrációt támogató vagy éppen egészségügyi (mentálhigiénés) funkciói, illetve a részvétel és együttműködés különböző formái is.
Mindezek a változások és kezdeményezések mellett továbbra is megkérdőjelezhetetlennek tartjuk, hogy a múzeum szíve, motorja – ha úgy tetszik a termékfejlesztő részlege – a gyűjtemény, amelyet tudományos szempontok szerint gyarapítunk és dolgozunk fel, hogy aztán ezek eredményeire építve tervezzük és valósítsuk meg rendezvényeinket, szolgáltatásainkat, mindazt, amit a gyűjtemények társadalmi hasznosításának nevezünk. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a múzeumok megváltozott (és folyamatosan változó) szerepfelfogása mentén nem kell-e újragondolnunk a gyűjtemény célját, szerepét, fejlesztésének kérdéseit és lehetséges útjait.
A múzeumi tevékenység súlypontjaitól függően egy stratégiai alapon működő múzeumban felmerülhet, hogy az oktatási programokhoz jelentős számú demonstrációs eszközre – akár eredeti tárgyra – van szükség, ami a duplumok, hands-on tárgyak tudatos gyűjtésére sarkalhat minket.
Egy olyan múzeum, amely valamilyen helyi vagy választott közösségi identitás megőrzését tekinti stratégiai feladatának megelégedhet-e a tárgyak gyűjtésével, vagy kiterjesztheti-e figyelmét a többnyire írásban vagy szóban őrzött személyes emlékezetre és egyéni történetekre, amelyek gyűjtése viszont a múzeumban megszokottól gyakran eltérő eszközöket és módszereket igényel?
És – ha másért nem, erőforrásaink korlátozottságát figyelembe véve – felvethető a kérdés, be lehet-e vonni a gyűjtemény fejlesztésébe a helyi közösségeket, lehetséges-e és meddig az ezzel kapcsolatos döntések társadalmiasítása, vagy éppen a tudományos feladatnak tekintett tárgyleírások, meghatározások laikus (közösségi) kézbe adása?
Lehetséges-e, hogy a közösségi részvételt és együttműködést a gyűjteménymenedzsment más területeire, például az állományvédelemre is kiterjesszük?
A konferencia fentieknek megfelelően két panelből épül fel. Egyrészt a gyűjteménymenedzsment kérdéseit stratégiai nézőpontból járjuk körbe. Országos múzeumok példáin megvizsgáljuk, milyen területekre érdemes/kell kiterjednie a gyűjteményi stratégiának? Mik a feltételei annak, hogy a gyűjtemény fejlesztése valóban az intézményi célokat szolgálja? A második részben pedig a közösségi részvételre építő gyűjteményfejlesztés elméleti alapjait és különböző típusú múzeumok jó gyakorlatai segítségével megvalósításának lehetőségeit mutatjuk be. A második rész két műhelymunkával egészül majd ki, melyeken gyakorlatokkal segítjük a közösségekkel való együttműködés módszertanának elsajátítását.
Részletes program és jelentkezési lap:
http://pulszky.hu/news/gyujtemenymenedzsment-a-kozossegi-muzeumban/
