Horvátország és Magyarország közös kulturális örökségét bemutató kiállítás nyílt Zágrábban

Ars et virtus. Horvátország – Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége címmel 2020. szeptember 24-én Zágrábban, a Galerija Klovićevi Dvori múzeumban nyílik kiállítás, amely a két ország közös múltját, gazdag, közös kulturális örökségét mutatja be 308 műtárgyon keresztül, és ebből 106 tárgy magyar gyűjteményekből származik. A kiállítás a tervek szerint 2020. decemberében a Magyar Nemzeti Múzeumban is látható lesz, de addig is virtuális tárlat formájában már ízelítőt kaphatnak a látogatók belőle a múzeum honlapján. A kiállítás előkészületeivel párhuzamosan elkészült egy 400 oldalas, 21 tanulmányt magába foglaló katalógus is.

Zrínyi Miklós sisakja és szabályája a kiállításon
Fotó: Bódai Dalma

A kiállítási projekt célja, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassa, ezáltal erősítse a két nemzet összetartozás-élményét. A közös kiállítás létrehozásának ötlete 2018 év végén merült fel és a 2019-es tárgyalások, az együttgondolkodás és a szakmai koncepció kialakítása után 2020-ra egy nagyszabású kiállítás terve bontakozott ki. A megvalósuláson mindkét ország részéről több kurátor dolgozott és 9 magyar közgyűjtemény kölcsönözte műtárgyait hozzá.

A középkor meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak. A reneszánsz hatásai külön fejezetben láthatók: a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A kora újkori érintkezéseknél különlegesnek tekinthető a horvát-magyar államközösség heraldikai reprezentációja, amelyben a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a bemutatására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több példát is felsorakoztatnak a kurátorok. Külön egység mutatja meg a korszak emblematikus családját, a Zrínyieket.

Az osztrák–magyar kiegyezés után, már a dualizmus idején 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is: Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, de ezen belül a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe, a világra nyitott, virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának. A két ország közötti mobilitást jól mutatják a nemesi életutak. A 17. századtól kezdve számos jelentős politikai karriert befutó horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, illetve magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülésének bemutatására életre hívott, nagyszabású 1885-ös és 1896-os kiállításokon. Külön blokk foglalja össze a 19. századi építészeti kapcsolatokat.

Fotó: Bódai Dalma

A Magyar Nemzeti Múzeumban létrejövő kiállítást és az online kiállítást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.