EN facebook

Így dolgoztunk mi a járvány idején! 2. rész: az otthoni munkavégzés lehetősége

Kutatási jelentés

2021-08-10 07:00

A koronavírus világjárvány második hullámának a végén, a múzeumok fokozatos újranyitása után indult el a Múzeumi munkatársak tevékenysége, munkakörülményei a világjárvány alatt című kérdőíves kutatás. A kérdőívet  2021. május 24. és július 30. között 389 fő töltötte ki. A válaszaik alapján készült jelentést folytatásokban közöljük. 

 

1. rész: a kérdőíves kutatás válaszadói

2. rész: az otthoni munkavégzés lehetősége

3. rész: a munka tervezhetősége, ellenőrzése

4. rész: bércsökkenés, bevételkiesés

 

A koronavírus világjárvány terjedésének lassításában fontos szerepet kapott, hogy a munkáltatók lehetőség szerint csökkentsék a munkavállalók közötti találkozások sűrűségét, korlátozzák az egyszerre a munkahelyen tartózkodók létszámát, ne tegyék ki a dolgozókat a tömegközlekedéssel járó fertőzés kockázatának. A múzeumi munka ezen a téren számtalan lehetőséget tartogatott, amelyet az intézmények ki is aknáztak. Különösen a közönségforgalom megszűnése után törekedtek arra a vezetők, hogy lehetőség szerint otthoni munkavégzésre, hibrid munkarendre ösztönözzék a munkavállalókat.

 


1. ábra

 

A MOKK 2021. januári jelentése szerint a 184 válaszadó intézmény több mint fele rendelt el részleges otthoni munkavégzést a múzeumi dolgozók számára. A tanulmány szerint a legtöbb intézmény (95) a kommunikációs feladatokat jelölte meg, ezt követte az adminisztrációs terület 90 intézmény válaszában, de 86 muzeális intézmény a kutatómunkát említette távolról is elvégezhető tevékenységként. 30 százalék, azaz 61 százalék jelölte meg a digitális tartalmak létrehozását, mint otthoni munkavégzés alatt is elvégezhető feladatot. A múzeumvezetők által kitöltött, egész intézményre vonatkozó válaszokat némiképp árnyalja a múzeumi dolgozók körében fél évvel később végzett kutatás.

 

2. ábra 

 

Az 2. ábrán látható grafikon jól mutatja, milyen változatos tartalommal bírt az adatközlők körében a home-office fogalma. Míg 45 fő egyáltalán nem dolgozott otthonról, a 304, home office-tapasztalattal rendelkező munkatárs esetében erőteljesen megoszlik, miként érintette időbeosztásukat ez az időszak. Közülük csak 87 fő engedhette meg magának, hogy folyamatosan a lakásából dolgozzon, 97-üknek az aktuális feladatokon múlt, 65-üknek hetente 3-4, 32-jük hetente néhány napot lehetett otthon, 23-uk számára pedig meghatározták, a hónap mely napjain végezhetnek távmunkát.

 

3. ábra 

 

A folyamatosan otthondolgozók több mint negyede muzeológus volt, 13 százalékuk közművelődési szakember, 8 százalékuk adminisztrációval foglalkozott. Ez azért is érdekes, mert azoknak a húsz százaléka is muzeológus, akik egyáltalán nem voltak home office-ban, hasonlóan a többi kategóriához. Egyetlen kivétel van: a heti 1-2 napos otthoni munkavégzésnél vannak jelentős többségben az adminisztrációval foglalkozók. Azt látjuk, hogy nem feltétlenül a beosztáson és a feladatkörökön állt vagy bukott az otthoni munkavégzés lehetősége.

 

Érdekesebb eredményre jutunk, ha a múzeumok besorolását és a folyamatos munkavégzés lehetőségét összehasonlítjuk az 1. és a 3. ábrán. Egyértelműen kirajzolódik, hogy az országos múzeumok dolgozói nagyobb arányban élhettek ezzel a lehetőséggel. A további adatelemzés során az is kiderült, az országos múzeumokban az adatközlők 29,6 százaléka folyamatosan, 24-24 százalékuk hetente 3-4 napot illetve aktuális helyzet alapján volt otthon. A megyei múzeumokban a nyilatkozók 17 százaléka folyamatosan, 39,4 százalékuk az aktuális feladatok függvényében, a területi múzeumokban folyamatosan 13,3 százalék, heti 3-4 napot 20 százalék, aktualitásra építve 23,3 százalék home office-olt a járvány idején. Hasonló a helyzet a földrajzi eloszlást nézve is: Budapesten és Pest megyében inkább dolgoztak otthonról folyamatosan a kollegák, mint másutt.

 

Ugyancsak érdekes a másik véglet; ha megvizsgáljuk, mely intézmények munkatársai nem voltak egyáltalán home office-ben, jelentősen megnő a területi és megyei hatókörű városi múzeumok aránya (4. ábra). A területi múzeumok adatközlőit külön vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 30 százalék, a megyei múzeumokét tekintve 12,8 százalék, az országos múzeumokét nézve 6,4 százalék nem élhetett egyáltalán az otthoni munkavégzés lehetőségével. 

 

Az országos szakmúzeumokban így alakultak az adatok: folyamatosan otthonról dolgozott a zárvatartás alatt: 27,3%, hetente 3-4 napot 24,2%, aktuális feladatok függvényében 21,2%, hetente 1-2 napot 12,1%, a hónap meghatározott napján 6,1%, nem dolgozott home office-ban 9,1%.

 

A közérdekű muzeális gyűjteményekből és kiállítóhelyekről összesen 20 fő reagált a kérdőívre. Közülük ketten nem dolgozhattak home-office-ban, 8 fő folyamatosan otthonról, 5 a feladatoktól függően tevékenykedett otthonról, a többiek hetente 3-4 alkalommal jártak be. A tematikus múzeumok 19 képviselője közül ketten nem, kilencen folyamatosan, ketten néhány napot dolgoztak home-officból, másoknál alapvetően az aktuális kihívásokon múlt.

 

4. ábra

 

JÖN! A munka szervezettsége, tervezhetősége, ellenőrzése a múzeumok zárvatartása idején

 

Kép: https://www.pxfuel.com/