A művészeti múzeumok nyújtotta impozáns lehetőségek feltárására és múzeumpedagógiai hasznosítására nyílt lehetőség az ELTE BTK „ Múzeumpedagógia-muzeológia „ szemináriuma
alkalmával a 2017./ 2018. tanév I. félévében.
A heti két órás terminusban a hallgatói létszámot a háromfős MA-s mikrocsoport képezi: Hári Kata,
Szathmári Edina és Szekeres-Ugron Villő személyében.
A félév kötelező tanegysége a „Múzeumpedagógia-muzeológia”, melynek célja és tartalmi jegyei az alábbiak:
Célok:
A múzeumpedagógia egyik releváns feladata a magyar kulturális örökség közkincsé tétele, a különböző korosztályú gyermekek múzeumlátogató felnőttekké nevelése. A kurzuson a hallgatók a művészeti múzeumok nyújtotta specifikus körülményeivel és lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.
A tanórákon a különböző művészeti múzeumok történetiségének és gyűjtőkörének megismertetése a cél. További célként fogalmazható meg a műalkotások befogadására nevelés. A képzés folyamán kiemelt cél a hallgatók gyakorlatra orientált felkészítése,melynek keretében lehetőség adódik a különböző múzeumpedagógiai módszerek és eszközök változatos megismerésére, alkalmazására és
elsajátítására, melyben különleges hangsúlyt kap a tárgyismeret relevanciája, a kiállítások, a gyűjtemények bemutatása. A szeminárium jellegéből következik az iskolai és iskolán kívüli tervszerű és rendszeres oktatás és nevelés ismérveinek áttekintése, útmutatást és segítséget adva
a különböző szaktárgyak módszertanához is.
A képzés „ teljes célja „ tehát a kurzust végzett hallgatók képzőművészeti, művelődéstörténeti és
pedagógiai ismeretek birtokában legyenek képesek múzeumi órák- és foglalkozások megtartására,
a bemutatott műelemző óra, a hallgatói mikrotanítási gyakorlatok alapján.
Múzeumi óra a Szépművészeti Múzeum / Ázsiai Múzeumában
fotó: Hársvölgyi Virág
Főbb tartalmi jegyek:
-A múzeum fogalma, a múzeumok kialakulása, a múzeumok története;
-A magyar múzeumi hálózat;
-Kiállítás tervezés - és rendezés, a kurátor feladatai;
-Közönségkapcsolat, múzeumpedagógia, andragógia;
-A múzeumpedagógia tudománytörténeti megközelítése;
-A múzeumpedagógia sajátosságai elméletben és gyakorlatban;
-A reformpedagógia irányzatának kapcsolódási pontjai napjaink múzeumpedagógiai törekvéseihez:
John Dewey, Maria Montessori, Rudolf Steiner és Peter Peterson munkássága alapján;
-A múzeumi óra felépítése tartalmi és múzeumdidaktikai szempontok alapján;
-Műelemző bemutató óra a Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galériában:
Az óra témája: Madarász Viktor (1830-1917) „Zrínyi Ilona Munkács várában”című festményének elemzése, fókuszálva az adott kor történelmi eseményeire. A műtárgy kontextusában nézve szoros
tantárgyi koncentrációt mutat az általános iskola 4. osztályos Magyar nyelv és irodalom tantárgyával annak „ Munkács hőslelkű asszonya „ című olvasmányával.
A múzeumi órát Szepesházyné Kurimay Ágnes igazgatóhelyettes, tanár – múzeumpedagógus
mutatta be a XX. kerületi József Attila Általános Iskola 4. osztályos tanulóinak részvételével .
Az óra előkészítő fázisához Palotainé Simon Ilona az osztály tanítója-múzeumpedagógusa nyújtott
segítséget.- A bemutató önreflexióval és csoportos értékeléssel zárult.
-A hallgatói mikrotanítási gyakorlatok tartalmi és múzeumdidaktikai relevanciája:
Egy szabadon választott műtárgy, annak önálló feldolgozása és bemutatása a csoport számára
(15-20 percben), alapul véve a múzeumi óra didaktikai sajátosságait és feltárva a műtárgy elemzés pedagógiai vonatkozásait is.
A mikrotanítási gyakorlatokat minden esetben önreflexió és csoportos értékelés követi útmutatást adva az esetleges fejlesztésekhez.
A félév során hét mikrotanítási gyakorlatra kerülhetett sor, melyek mindegyike megfelelt a tartalmi
és múzeumdidaktikai elvárásoknak. Ennek alapján is egyértelműen megállapítható a hallgatók
nagyfokú érdeklődése a tantárgy iránt, szívesen vállalva ezirányú szakmai megmérettetést.
- A motivációs gyakorlatok szerepe a múzeum órán;
Az óra eleji motivációs gyakorlatok meghatározó jellegűek az óra sikerességének szempontjából, a a bemutatott és alkalmazott módszerek alapján:
Az összehasonlító elemzés az előre megadott szempontok alapján történhetett.
b) A tárgyhoz kötődés motivációja, egy tárgy szerepe nagyszüleink, szüleink életében:
egy-egy személyes kötődésű tárgy hallgatói bemutatása és elemzése különös tekintettel a szakmai, esztétikai funkciókra ( anyag, forma, szín,…).
-A szemléletesség elve a múzeumpedagógiában a megismerés folyamatában:
A múzeumpedagógia tárgykörébe tartozó műelemző gyakorlatok egyik kiindulópontját képezhette a
témához kapcsolódó rövid történeti áttekintés. A pedagógiatörténetben és a művészettörténetben is jól ismert Johannes Amos Comenius „ Orbis Pictusaban „ (1653) a fametszetek tanulmányozására kerülhetett sor, mely megfelelő alapot jelenthetett a téma további hangsúlyos kibontásához mindvégig szemelőtt tartva a művészeti múzeumok nyújtotta lehetőségeket.
-Az élő interpretáció szerepe a múzeumpedagógiában:
Az élő interpretációs gyakorlatok során élményt jelentett a hallgatók számára az adott kor viseletének megjelenítése a különböző öltözékekben. A választott viseletek szoros összhangot
mutatnak a kiállítás egy- egy feldolgozásra kerülő szegmensével.
Élő interpretációs gyakorlat a Magyar Nemzeti Múzeumban
fotó: Kesik Gabriella
Képzés múzeumi helyszíneken:
A félév során a tanórák mindvégig múzeumi környezetben kerülnek megtartásra így a hallgatók
megismerve, megtapasztalva az intézmények belső életét is, olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyekre a tantermekben megtartott órákon nem nyílna lehetőség.
A képzéshez az alábbi múzeumok biztosítják a gyakorlati helyszínt:
-Magyar Nemzeti Múzeum
-Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria
-Iparművészeti Múzeum / Nagytétényi Kastélymúzeum
-Szépművészeti Múzeum / Ázsiai Múzeum-
-Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum
-Petőfi Irodalmi Múzeum
Az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének Igazgatója Dr Takács Imre egyetemi tanár, aki felismerve a képzés relevanciáját, szakmai tanácsaival, a témára való hangsúlyos odafigyelésével nyújt segítséget. - Köszönet azoknak a múzeumpedagógusoknak, akik a félév folyamán segítséget nyújtanak a szakmai feltételek biztosításában:
Borsai Dóra - Iparművészeti Múzeum/Nagytétényi Kastélymúzeum, Gulyás Gabriella főigazgatóhelyettes - Petőfi Irodalmi Múzeum, Hársvölgyi Virág - Szépművészeti Múzeum / Ázsiai Múzeum Hemrik László - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, Kesik Gabriella - Magyar Nemzeti Múzeum, Koós Nikolett - Szépművészeti Múzeum/ Magyar Nemzeti Galéria.
Hallgatóink:
A megtartott szemináriumi órák alapján megállapítható a hallgatók lelkesedése, a tárgy iránti nyitottsága, példaértékü aktivitása, mely a változatos múzeumtörténeti referátumokban, a mikrotanítási gyakorlatok bemutatásában, a tanórán kívüli rendezvényekbe való részvételben nyilvánul meg. Az említett folyamat indukálhatta a félév folyamán a szeminárium képzési tervének széleskörű bővítését.
Szakmai rendezvény:
Adventi időszakban kapcsolódott be a csoport az Iparművészeti Múzeum/ Nagytétényi Kastélymúzeum a „ Karácsony a Kastélyban „ című rendezvényébe.
A gyerekek számára szervezett egész napos „ adventi-nap „egy klasszikus értelemben vett múzeumpedagógiai program sajátosságait mutatja.
A tantárgy iránti kötődést jelzi a hallgatói csoport teljes létszámú részvétele a szombati napra
meghirdetett rendezvényen.
A leírtakhoz szükséges hozzáfűzni a „ Múzeumpedagógia-muzeológia „ szeminárium féléves tapasztalatait röviden:
A képzés egyértelműen innovatív jellegű és egyben hiánypótló is. Releváns tényezőként említhető
az alapképzésben szerzett ismeretek kapcsolódása, hasznosítása a múzeumpedagógia képzés kontextusbeli elvárásaihoz. Hangsúlyos szakmai eredményként említhető a képzési terv hiánytalan megvalósítása és bővítése is.
A bemutatásra került műelemző óra és a sikeres mikrotanítási gyakorlatok megerősítik azt a célkitűzést, melynek értelmében a hallgatók a képzés befejezésével olyan innovációs készségre tesznek szert, amellyel biztos alapon, széleskörű elméleti-és gyakorlati tudás birtokában hatékonyan
tudnak tevékenykedni múzeumi környezetben.
