Pulszky Társaság #muzeumokajovoert kiállítás téma külföld műhely programajánló felhívás Múzeumcsinálók interjú Egyetemisták a múzeumról MUZANDRAxEPALE 2023

Kutatják és rekonstruálják a regéci várat! A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti projektje

ÁSATÁS

Magyar Nemzeti Múzeum

2020-07-01 11:32

Meseszép környezetben magasodik a regéci vár, amely nemcsak 700 éven keresztül állt ellen legendákat táplálva a történelem viharainak, hanem jelen pillanatban a Magyar Nemzeti Múzeum régészeinek egyik legfontosabb kutatási területe is. Most állítják helyre a „Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020.” keretében a Középső vár keleti részét és a 16. század közepén és második felében épült, emeletes reneszánsz palotát. Miközben a turisztikai látványosság szigorú szabályok mellett folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak emelkednek, a vár palotája alatt húzódó, beomlott nagy alapterületű pince pedig egyre mélyül, ugyancsak ontva a köveket.
A feltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára végzi, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (RÖG) hathatós logisztikai segítségével. A vár feltárásának projektje lehetőséget nyújt arra, hogy az elsősorban tudományos és muzeológiai megközelítéseket alkalmazó Régészeti Tár, illetve a beruházásokat megelőző mentő feltárások ellátására szakosodott RÖG közösen aknázza ki speciális szaktudását.

A regéci vár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Hernád völgyétől keletre magasodó Zempléni-hegység nyugati részén, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el. Jelenleg közigazgatásilag Mogyoróska külterülete, a Magyar Állam tulajdona, és a várat Regéc Község Önkormányzata üzemelteti.

A vár feltárása és állagvédelme több mint húsz éve zajlik, amelynek fő kerete a regéciek által is támogatott régésztábor, ahol számos iskola diákjai megfordultak – a leghűségesebbek a ráckevei Ady Endre Gimnázium tanulói és öregdiákjai Mészáros Attila tanár úr vezetésével. A vár helyreállítása nagyobb léptékben 2015-től folyamatos. Az első nagy rekonstrukciós ütem során, a Felsővár tornyának teljes, épületeinek részleges rekonstrukciója és konzerválása elkészült, a vár előtt fogadóépület, Regéc településen belül pedig látogatóközpont épült.

Jelenleg a második helyreállítási ütemben, azaz “Mogyoróska külterület 0164 hrsz.-ú ingatlanon a Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020. keretében megvalósuló, SKHU/1601/1.1./206. azonosítószámú, Castle to Castle – reneszánsz palota és kapcsolódó épületrészek helyreállítása és állagvédelme” elnevezésű beruházás keretében folyik a munka. Ennek során helyreállítják a Középső vár keleti részét, és újjáépül egy, a 16. század közepén és második felében épült, emeletes reneszánsz palota. Tervező építész: Kosdi Attila. Tudományos anyag és régészet: Simon Zoltán, Gíber Mihály, Hegyi Dóra és Pető Zsuzsa. A Gramalpin 2007 Kft. munkájával valósul meg a regéci vár reneszánsz palotájának rekonstrukciója és a csatlakozó épületrészek állagvédelme több mint 423 millió forintból. A helyreállítás összesen közel 1000 négyzetméternyi épületrészt érint, amelyből 384 négyzetméter padló alatti szint.

A helyreállítás előtt és a nehézségek miatt sokszor gépészeti segítséggel együtt szükséges a terület régészeti feltárása, amelyből az itt állott épületek történetére, építészeti részleteire vetülhet fény, valamint az előkerülő leletek a vár korábbi történetére, egykori lakóinak életmódjára is adatokkal szolgálnak.

A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre. Mátyás király uralkodásáig királyi kézben volt legtöbbször, Nagy Lajos király többször időzött a vár falai közt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta az ún. Felső, a Középső és az Alsó várat. Ezek az elnevezések az 1600-as években keletkezett, bőséges írott forrásokból származnak.

A 16-17. században a Középső vár területére reneszánsz stílusú kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek, melyeknek legalább négy fő periódusát lehetett elkülöníteni. A regéci vár az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak. A Szapolyai, Serédy, Alaghy, Mágochy, Esterházy családok után végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújtatta fel és tette védhetetlenné.

A régészeti feltárás a keleti palotaépület déli részén folyik. Itt az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott terek helyezkedtek el. A pincében a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték. Ennek a nagyméretű pincének a kibontásán túl az idei ásatási szezonban a páterek házának alépítményét, a keleti falszoros feltöltődését, a későbbiekben az várudvar korábbi építési korszakokhoz tartozó maradványait is vizsgálják a Nemzeti Múzeum szakemberei.

Vidéken számos mondás, legenda élt még néhány évtizede a boszorkányokról, erdőjáró vajákos emberekről. Ezeknek egészen régre nyúlhat vissza az eredetük, hiszen a 17. században több alkalommal is raboskodott egy férjezett asszony a vár tömlöcében, név szerint Doleszné Pankó. A híres lőcsei fehér asszony perében eljáró bíró, gróf Koháry István, egykori füleki várkapitány is hosszabban raboskodott itt. Egyszer szökést kísérelt meg, sikertelenül. Lehetséges segítőinek felkutatására nagy erőket fordítottak – a ránk maradt peres iratok Doleszné részvételét is erősen feltételezték az ügyben. A kivizsgálás során számos boszorkányos cselekedet és praktika tárult fel a bírák előtt, amelyeket – ízlés szerint – akár korunk problémáinak orvoslására is bevethetünk.