A hagyomány szerint az intézmény minden évben március 5-én ünnepli a múzeum napját. Ennek oka, hogy 1872. március 5-én nevezték ki Xántus Jánost a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatóőrévé. Így lett ez a nap a Néprajzi Múzeum születésének is a napja. Az elsőként leltárba vett két és félezer tárgy Xántus János Kelet-Ázsiai expedíciójából származik, ez alapozta meg a múzeum nemzetközi gyűjteményét.
A 152. évfordulóalkalmából lehetőséged nyílik bejárni a múzeum minden szegletét izgalmasabbnál izgalmasabb ingyenes programokon. Megnyílnak a raktárak, kurátori tárlatvezetések, koncert, színház, könyvbemutató, múzeumpedagógia, épületbejárás színesíti ezt a különleges napot.
Az Együtt. Inaktelki képek 2000-2002 című kiállítás bepillantást nyújt egy kalotaszegi falu életébe az ezredfordulón.
A bemutatásra kerülő kurátori konstrukció elsősorban a hétköznapi életre, a közösséget fenntartó és működtető kapcsolatokra, az egyén és közösségviszonyára, a közösségi normákra és szabályokra fókuszál, de nem a falubeli élet teljességének bemutatására törekszik. A tárlat célja, hogy a figyelmet a néprajzi terepfotó kevéssé ismert értékeire és összetett jelentéseire, többrétegű értelmezési lehetőségeire fordítsa, kiemelve ezzel a képeket a dokumentációs terepfotók illusztrációs szerepéből.
A kiállítás olyan, mint egy családi fényképalbum: mást jelent a falubelieknek, mást a falut ismerőknek, és azoknak is, akik még soha nem jártak ott, nem ismerik. Ha a képek láttán mégis otthonosságot érzünk, az azért lehet, mert ezek valóban hasonlítanak mindannyiunk családi fotóira, amelyeket a kiállítás hatására ezentúl talán kicsit másképpen, tudatosabban, a részletekre és a lehetséges jelentésekre nagyobb figyelmet fordítva nézünk majd.
A Forrás és kreativitás című kamaratárlat azt vizsgálja az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogyan válik a múzeum, a benne őrzött gyűjtemények, műtárgyak a kreativitás forrásává.
A bemutatott művek többsége a 18. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának REZIDUUM – The Frequency of Architecture című kiállítását idézi meg, amelynek fókuszába a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és homlokzati díszítőeleme került.
A tárlat hang-, tér- és fényinstallációk együtteséből állt, szemléltetve a különböző kulturális rétegeket a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig. Szintén a kiállítás részét képezi a Motívumalkotó alkalmazás, amely segítségével saját vizuális alkotásodat készítheted el a Néprajzi Múzeum műtárgyainak ornamentikájából inspirálódva.
Figyeljük népünk olvasmányait! című kamaratárlat
A 19. század második felére és a 20. század elejére datálható ponyvafüzetek nyelvezete, terjesztése és olvasói bázisa is fontos lenyomata a korabeli művelődési viszonyoknak, társadalmi normáknak, olvasáskultúrának. A Figyeljük népünk olvasmányait! című kamaratárlat a gyűjtemény világi ponyváiból válogat.
