Miként befolyásolták a nagyhatalmi és a birodalmi törekvések Közép-Európa és Magyarország 20. századi történetét? Romsics Ignác történész, akadémikus A nagyhatalmak és Magyarország a 20. században című legújabb könyvében Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok magyar, illetve Duna-medencei politikáját vizsgálja a 20. század első felében, illetve az orosz birodalmi gondolatot, annak történelmi gyökereit és az utóbbi években megtapasztalt új életre kelését elemzi.
Négy sorsfordító változást élt át a térség az elmúlt bő száz évben az első világháborút követő törékeny és igazságtalan békerendezéssel, majd a hitleri terjeszkedéssel, amely a második világégéshez vezetett. Ennek lezárásaként pedig a szovjet birodalom települt rá a régióra, amely csak 1989-90 után tudott csatlakozni a demokratikus politikai és piacgazdasági közösséghez.
Könyvének előszavában Romsics azzal indokolja meg a Szovjetunió bukásának és visszavonulásának okát, hogy „civilizációs szempontból nálánál fejlettebb országokat akart gyarmatosítani.” A Széchenyi-díjas történészprofesszor jó harminc évvel ezelőtt már több tanulmányban és kötetben értekezett Magyarország helyéről és sorsáról a régióban, bemutatva, hogy a nyugati nagyhatalmak milyen változások kezdeményezői, előmozdítói vagy éppen rákényszerítői voltak hazánkra és környezetére.
Az idén februárban megjelent, háromszáz oldalas, kiterjedt kutatásokon alapuló és gazdagon dokumentált könyvben ezek az írások kiegészülve egy új, az orosz birodalmi gondolatról szóló elemzéssel együtt láttak újra napvilágot.
