Martonvásár nevét biztosan sokan ismerik és kötik össze első kisdedóvónk alapítójával, Brunszvik Terézzel, az itt található Óvodamúzeummal, vagy a családhoz sok szállal kötődő Beethoven nevével.
Valószínű azonban, hogy szűk az a társadalmi réteg, akinek e Fejér vármegyei csendes kisvárosról a búzanemesítés és a mezőgazdasági kutatások jutnának eszébe.
Pedig a város a Brunszvik család, Teréz és Beethoven mellett méltán büszke a világszinten elismert mezőgazdasági kutatásaira, az itt folyó búzanemesítésre és a létrehozott több saját búzafajtájára is.
Ez a kutatómunka ma is aktívan folyik a Brunszvik kastély és park épületeiben, hisz itt működik a MTA Agrártudományi Kutatóközpont utódja, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, ahol a búzanemesítés mellett a klímatudatosság, a növény és talajvédelem is fontos szerepet kap. De hogy lehet ezt a speciális szakterületet érthetően, érdekesen, élményszerűen a közönség, főként a gyerekek elé tárni? Ebben a cikkben erre keressük a választ az Agroverzum Tudományos Élményközpontot körüljárva, felfedezve.
A kezdetek
A 2010-es évek második felében fogalmazódott meg a gondolat az akkor még az MTA-hoz tartozó Kutatóintézet részéről, hogy a Martonvásáron folyó magas színvonalú, világszinten elismert tudományos tevékenységet ne csak egy szűk szakmai közösség felé kommunikálják, hanem az itt folyó munkát bemutassák a nagyközönségnek is. Ez a gondolat formát öltött, ennek eredményeképpen 2019-ben megnyitotta kapuit az Agroverzum Tudományos Élményközpont. Bár az Agroverzum hivatalosan nem múzeum, de az agrártudományoknak egy olyan átfogó, tudományos és mégis játékos bemutatására törekvő intézmény, ami mind a kiállításában, mind a programjaiban egyedülálló, országos szinten is.
Élmény és tudomány a falakon kívül és belül
Az Élményközpont Martonvásár központjában, a Brunszvik kastély gyönyörű parkjában helyezkedik el. Már az épületegyüttesen látszik a múlt és a jelen összefonódása (amit a kiállítás is tovább visz) hisz a régi „kiskastély” épületéhez kapcsolódik a modern fogadóépület az öreg gesztenyefák lombjai alatt.
A Látogatóközpont maximálisan kielégíti a 21. századi igényeket. Tágas, modern, világos fogadócsarnoka, ahol az Agrobár nevű kávézó is várja a látogatókat, már önmagában vonzó. Az intézmény annyira a kastélypark szerves része, hogy a fogadóépületen át juthatunk ki az angolparkba, amely könnyű, de annál szebb sétaútvonalakat kínál minden évszakban. Ezt ki is használják, hiszen múzeumpedagógiai foglalkozásaik egy része és több programjuk is a parkban kerül megrendezésre.
Az Agroverzum különlegessége, amit büszkén vallanak, hogy kapujuk nyitva áll szinte mindenki számára 0-99 éves korig. Az állandó kiállításon kívül rengeteg különböző tematikus programmal, előadásokkal, parki sétákkal, nyáron szabadtéri eseményekkel várják a látogatókat. Látva a mai múzeumok és különböző látogatóközpontok programkínálatait jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy mégis miért különleges az Agroverzum?
Egyrészt a témája miatt. Az állandó, interaktív kiállításon két szinten, több teremben jelennek meg az agrár és természettudományos témák. Olyan jelenségek kerülnek bemutatásra, amelyek kutatásával az Agrártudományi Kutatóközpontban foglalkoznak pl. a növénynemesítéssel, a talajkutatással, a kártevők elleni védelemmel, a klímaváltozás hatásaival. A másik dolog, ami igazán lényeges, az nem is a téma, hanem annak átadása: a módszerek és eszközök, amikkel megszólítják a kicsiket és nagyokat. A kulcsszavak az egész kiállításban az önálló gondolkodásra ösztönzés, a tapasztalatszerzés, a játékosság és az élményalapú tanulás. Ezekben rejlik a siker kulcsa.
Érdekessé tenni olyan témákat és tudományterületeket, amikkel az átlagemberek, főleg a gyerekek nem, vagy csak nagyon ritkán és tudományos formában találkozhatnak a mindennapokban, ezért elsőre nem is tűnhetnek érdekesnek. Itt az Agroverzumban mégis elvarázsolja a látogatót a tudomány: rengeteg interaktív eszközzel, minden érzékszervre ható játékkal, gondolkodtató feladattal, filmekkel, animációkkal, VR szemüveggel, óriási DNS vagy épp krumplibogár makettel. Ez az a hely, ahol nincs lehetőség unatkozni, hisz minden teremben sok kipróbálnivaló, felfedezni-való várja az érdeklődőket.
Egyensúlyban van a sok digitális eszköz és a cselekedtetés, a felfedezés. Bár jelen esetben nem beszélhetünk konkrét kiállítási tárgyakról, hisz itt maga a tapasztalat, és a megszerzett tudás hordozza magában azt az értéket, amit egy múzeumban a műtárgyak közvetítenek. A látogatók ezt az értéket vihetik magukkal a látogatóközpontból, és bízhatunk benne, hogy ezáltal tudatosabban, nagyobb odafigyeléssel és érdeklődéssel fordulnak majd a természeti környezet felé.
Az első terem, a Piactér rögtön aktív játékba hívja az érdeklődőket, hisz egy valósághű piaci bevásárlás kapcsán mutatja meg, mit is ad nekünk a mezőgazdaság. A többi terem témái a klímaváltozás, a talajtani kutatások, a növénynemesítés, a növényvédelem, az agrobiodiverzitás, illetve az egészséges állatállományok fenntartásához és a fellépő betegségek leküzdéséhez szükséges kutatások. A kiállítás tervezésekor az volt a koncepció, hogy a termek témái a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy agrár kutatóintézetének munkáját mutassa be (pl. Talajtani Intézet, Növényvédelmi Intézet, Állatorvostudományi Intézet)
Biodiverzitás és programok diverzitása egy helyen
A kiállításon kívül az Élményközpont másik fő vonzereje és különlegessége az Élménylabor és a változatos múzeumpedagógiai foglalkozások. A laborban csoportos munkában a középiskolások például DNS molekulákat vonhatnak ki növényi sejtekből, mikroszkóp alatt vizsgálhatnak növényi kártevőket, vagy épp talajmintákkal ismerkedhetnek. Az általános iskolások számára készült múzeumpedagógiai foglalkozások is sok élményt tartogatnak: megtudhatják miből készül a süti, hogyan táplálkozzunk egészségesen vagy miért fontos a környezetvédelem?
Múzeumpedagógiai programjuk rendkívül színes: a legfiatalabb 3 éves óvodás korosztálytól a felnőtt csoportokon át családoknak, külföldieknek is kínálnak programlehetőségeket. Az Agroverzum múzeumpedagógiai foglalkozásai kitűnnek a hagyományos múzeumpedagógiai foglalkozások sorából. Ennek oka az intézményi háttér. Mivel jelen esetben egy kutatóközpontról beszélünk, a foglalkozásokat alapvetően egy fontos dolog köti össze: a tudomány, amit tudatosan és büszkén építenek bele a programokba minden korosztály számára.
Témáik agrártudományi és biológiai témakörök. Módszereik és munkaformáik illeszkednek a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Az óvodásoknak és alsó tagozatosoknak készült foglalkozásokat 10-20 fős csoportokban, főként a játék, a szerepjáték, a haptikus és affektív módszerek adta lehetőségekkel élve építik fel a pedagógusok. A felső tagozatos és középiskolás diákoknál egyre nagyobb hangsúlyt kap a tapasztalati tanulás, a heurisztikus módszer. A biolab foglalkozások során néhány fős mikrocsoportokban alkalmuk nyílik a kísérletezésre. A különböző tudományos eszközök használata során bővülnek a diákok természetrajzi és biológiai alapismeretei, a szórakoztató kísérletek segítségével pedig sokkal hatékonyabbá válik mindezek beépülése. A laborfoglalkozások célja az élményszerzésen kívül a figyelem felkeltése a tudományos munka és az alkalmazott biológiai iránt, ezzel kedvet csinálva a fiatal generációknak, hogy belőlük kerülhessenek ki a jövő kutatói.
A foglalkozások olyan aktuális témákat is feldolgoznak mint a fenntarthatóság, a klímaváltozás, az egészséges táplálkozás stb. Fontos, mai tudást szerezhetnek a fiatalok egy olyan területen, amit nem könnyű közel hozni a gyerekekhez. Mindezt interaktív, komoly tudással megalapozott, mégis játékos módon.
Az intézmény minden téren inkluzív szemléletű: fizikailag teljesen akadálymentesített az egész épület és környéke, de a különböző fogyatékossággal élő csoportokat is örömmel látják ugyanúgy, mint a sajátos nevelési igényű tanulókat. Erasmus programon keresztül sok külföldi diák is érkezik a Látogatóközpontba, számukra a legtöbb laborfoglalkozás biztosított angol nyelven is.
Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és az agrár témák viszonylag távol állnak az érdeklődési körömtől, teljesen elvarázsolt a látogatóközpont. Modern, újszerű, 21. századi. Élményekkel és érdekes tapasztalatokkal gazdagodva léptem ki a kapun a park fái közé és azóta már a saját gyermekeimmel is hasonló lelkesedéssel jártuk végig a kiállítást. Jövőbeni terveim között szerepel, hogy óvodapedagógusként nagycsoportos gyermekekkel is meglátogassuk az Agroverzumot és részt vegyünk egy múzeumpedagógiai foglalkozáson is. Őszinte szívből és martonvásáriként büszkén ajánlom minden városunkba látogatónak, hogy az Óvodamúzeum, a Beethoven múzeum és a gyönyörű kastélypark mellett néhány órára engedjék át magukat a tudományos élményeknek is az Agroverzumban.
Az Élményközpont részéről köszönöm a segítséget Hartmann Évának, valamint dr. Köblös Gabriella és Takács Flóra múzeumpedagógusoknak, akiktől információt kaptam a programokról, a foglalkozásokról és a kiállításról.
Agroverzum Tudományos Élményközpont (Agrártudományi Kutatóközpont)
2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
A szerző az ELTE PPK múzeumpedagógiai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés hallgatója.
