EN facebook

Múzeumozz a … kertedből! - Magyar Mezőgazdasági Múzeum

MÚZEUMOK NON-STOP

2020-04-18 15:00

A szép tavaszi napsütésben érdemes minél több időt a szabadban tölteni. Bár a kirándulóhelyeket, parkokat is kerülni kell a vírus idején, a kertek vagy a balkon rendbehozatalába a jó időben érdemes belefogni. Nálunk mindketővel akad bőven munka, de hogy kezdjünk neki?

 

Veteményezni kellene, a régi baromfiudvarba tyúkokat venni, de jó is lenne egy reggeli rántotta! Fákat ültetni, kapálni, a három éve elhanyagolt szőlőt megmetszeni! Sok a munka. Aki a föld megművelésébe fog, jó ha ismeri a terület történetét; milyen állatokat tartottak egykor azon a vidéken? Milyen növények jellemzők? Melyek a tájidegen fajok? Látogassunk el a Magyar Mezőgazdasági Múzeum weboldalára, ahol az elméleti és történeti háttér megismerése mellett gyakorlati tanácsokat is kaphatunk a kerttervezéshez, gazdálkodáshoz!


A múzeum facebook oldalán is hasznos információkat találunk, ugyanis a zárvatartás idején minden nap a kiállításhoz kapcsolódó új bejegyzéseket tesznek közzé, sőt április közepén elindult a múzeum blogja is.

 

Úton a piacra... Fotó: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Agrárfotó-gyűjtemény (Cziffra Lajos)

 

Milyen az ideális "farm"?

 

A 19. század festészetének állatábrázolásait gyűjtötték össze az Állatok című időszaki kiállításon. A képzőművészeti tárlaton a festészeten keresztül mutatják be az ember és állat kapcsolatát. A magyar alföld (Lotz Károly) vagy egy baromfiudvar (Vastagh Géza) ábrázolása mellett helyet kapnak a külföldi tájak is, például Emile René Ménard korzikai látképe, ahol a dombokon legelésző állatokban is gyönyörködhetünk és ihletet is meríthetünk. 


Egy kis agrártörténelem


A Múzeum állandó kiállításai a kezdetektől mutatják be a Kárpát-Medence mezőgazdaságának történetét 1945-ig. 
A kiállítás enteriőr jeleneteibe az interneten keresztül, virtuálisan is betekinthetünk. Érdemes alaposan átnézni az „őskori” technikákat is, mert lehet, hogy a veteményesben éppen ezeket fogjuk mi is hasznosítani. Az évszakok örökké ismétlődő körforgásában végigkövethetjük, hogyan vált a technikai újításokkal egyre jobban és jobban megművelhetővé, kihasználttá a föld. A kezdeti faekéktől eljuthatunk a vasekékig, a nyomtatástól a cséplésig. A mezőgazdaság fejlődése napjainkra szinte teljesen automatizálttá vált. Gondoljunk csak a kaszásbanda és egy
kombájn teljesítményének különbségére.

 

Egykor... Fotó: Magyar Mezőgazdasági Múzeum  

 

Fenntartható a fejlődés?


Milyen hatásai vannak a klímaváltozásnak a mezőgazdaságra? Napjaink kérdéseire – valóban eltűnnek-e az évszakok mekkora a hőmérsékletváltozás, mennyi csapadék várható a jövőben, hogyan kerültek hazánkra az inváziós fajok és mi a baj velük? – változó világunk kihívásai időszaki kiállítás ad válaszokat ésszempontokat. A kiállításhoz kapcsolódóan egy virtuális-ismeretterjesztő játékra is hívják az érdeklődőket. Olyan hasznos gyakorlati tudnivalókat ismerhetünk meg a sorozatból, mint az szőlőoltás szerepe egyes fajtáknál, vagy az inváziós fajok káros hatásai. 

 

...és ma. Fotó: MMGM, Agrárfotó-gyűjtemény (Cziffra Lajos) 

 

Lóra fel!


A történeti kiállításhoz hasonlóan bejárható a Nemzeti Lókiállítás is, ahol a leghíresebb magyar lovak mellett azt is megnézhetjük, hogyan hasznosították (hasznosítják) az állatokat a mezőgazdaságban.

 


Tudatos erdőjárás


Erdőjárás közben is érdemes nyitott szemmel járni, a fákat, telepítéseket, a tudatos erdőgazdálkodás nyomait megfigyelni. Az erdészet világába nyújt hiánypótló betekintést az erdőgazdálkodás történetét bemutató kiállítás, de a vadászatról vagy éppen a borászatról szóló termeket is meglátogathatjuk virtuálisan. Ez utóbbi talán az egyik leglátványosabb tárlat, hiszen a kiállítás is egy pincében, a Hunyad-pincében kapott helyet. Virtuális túrával szinte az egész múzeum bejárható, de a legfontosabb látnivalókat a TOP10  menüpontban összegyűjtötték. Itt látható a világ legjobb búzája, a Bánkuti 1201. sz Baross László által nemesített fajta.

 


A világ legjobb búzája. Fotó: Magyar Mezőgazdasági Múzeum 


Ha kellő körültekintéssel megismertük a mezőgazdaság ágazatait, tanultunk elődeink tapasztalataiból, hibáiból, akkor elkezdhetjük saját kertünk kialakítását. Ehhez is találunk segédanyagokat a Mezőgazdasági Múzeum weboldalán. Felhívnám a figyelmet a múzeumi weboldal eldugott, de nagyon hasznos részére. A Tudományos élet menüpont alatt szerepel a Fókuszban rovat.  Az itt megjelenő cikkek a mezőgazdaság legkülönfélébb területeiről, a méhészettől, a faültetéseken át, a természetvédelemig, néprajzig nyújtanak betekintést.


Kertépítés

 

  • Ha egy hűvös erdőrészletet szereretnénk a napsütötte, szíkes, homokos kertünk végébe, akkor a tölgyfa vagy a fenyő nem biztos, hogy a legjobb választás. Érdemes előtte tanulmányozni a fásítások környezetre gyakorolt hatásairól szóló írást a legalkalmasabb növények kiválasztásához.
  • Ha az otthoni home-office mellett állattartásba akarunk kezdeni, a baromfi jó ötletnek tűnhet. Főleg, ha a helyünk is megvan rá. Ehhez érdemes ismerni a baromfitenyésztés történetét, a tanulmány igen vonzó címet kapott, mely jó kilátásokra utalhat: „Fillérekből forintokat”.
  • Ha pedig éppen búzavetéshez lenne kedvünk, akkor annak is nekifoghatunk – a tavasz ellenére – ugyanis, mint azt a múzeum oldaláról megtudhatjuk, van egy különleges búzafajta, amelyet tavasszal kell vetni. Ez a „tavaszbúza”.
  • Ha pedig valami nem úgy sikerülne ahogy szeretnénk, ha „túl nagy fába vágtuk a fejszét”, „beletört a bicskánk” a bokrok irtásába, vagy éppen a kapálógépünk mondott csütörtököt, akkor nézzük meg a káromkodások eredetéről szóló írást, majd tervezzük újra a munkát, ne keseregjünk!

 

 Piacon a termés... Fotó: MMGM, Agrárfotó-gyűjtemény (Cziffra Lajos)

Mézhamisítás

 

Természetesen egy jól termő kert mellett is marad sok minden, amit a piacról, üzletekből kell beszerezni. Vásároljunk tudatosan: sokszor hallhatjuk vásárláskor, hogy a „jó méz” nem „cukrosodik” meg, és ellenkező esetben egyből a
mézhamisítókra gyanakszunk… Tévesen, ugyanis az ikrásodás természetes folyamat. Persze hazánkban a mézhamisításnak is története van.

 

Cséplés, "gőzerővel" . Fotó: Magyar Mezőgazdasági Múzeum 


Agrárfotó-gyűjtemény


A járványhelyzet miatt egyre nagyobb értéke van a mezőgazdaságban dolgozók munkájának, ugyanis a földeket, a gyümölcsöst, a szőlőt nem lehet otthonról művelni. Hogyan kerül a friss burgonya, a zöldségek-gyümölcsök az asztalunkra? A friss hentesáru, a halak? Megdöbbentő, életközeli felvételeket gyűjt össze a Mezőgazdasági Múzeum Digitális Fényképgyűjteménye. A 20. századi technikákba enged betekintést Cziffra Lajos agrárfotós fényképegyüttese. Az aratástól, a sertéstelepeken, a burgonyaszedésen át a piacokig mindenhol járt a fényképész, ezáltal megismerhetjük, hogy a földekről hogyan kerül (került a 90-es években) a friss áru a piacokra. Töltsünk minél több időt a szabadban, virágoztassuk föl a kertünket, balkonunkat tudatosan!

 

Szeretettel...  Fotó: MMGM, Agrárfotó-gyűjtemény (Cziffra Lajos)

felhívás, fénykép, gyűjtemény, kiállítás, #muzeumozzaszobadbol, pedagógus, virtuális
2020-03-26 16:00
emlékezet, irodalom, képzőművészet, kiállítás, #muzeumozzaszobadbol, tanulás, virtuális
2020-04-06 10:00
helytörténet, látogató, pedagógus, tanulás, tárgy, virtuális
2020-04-06 20:00