A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, most pedig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Az online múzeumi élet örömei után a gyűjteményekbe vezetett az utunk, majd egy tárgytípust, a kártyát vettük szemügyre, most pedig a könyvtárba látogatunk!
A múzeum könyvtára a magyar és külföldi gasztronómia, valamint a bel- és külkereskedelem sokrétű világát fogja egybe. Feladata a fenti témakörök szakkiadványainak, folyóiratainak gyűjtése és feltárása, elsősorban a munkatársak, továbbá a külső kutatómunkák segítése céljából. Nem nyilvános, múzeumi szakkönyvtári mivolta miatt csak helyben használható.
Dr. Draveczky Balázs Vendéglátóipar-történeti Könyvtár
A múzeum alapításakor (1966) a könyvtár magját a vendéglátóipari témakör képezte. A gyűjtemény, nem csak az elmúlt évek folyamán, hanem jelenleg is, főképp adományok, hagyatékok és esetleges felszámolások útján tud nagyobb mértékben gyarapodni. A gyarapodás e formája miatt az állomány felépítése inkább véletlenszerű, viszont cserébe váratlan értékekkel van tele.
A gyűjtemény jelenleg több mint 12.000 kötetével történeti és általános áttekintést is nyújt, így őrzi a magyar gasztronómia múltját. Alapját főleg szakácskönyvek alkotják, elsődlegesen magyar, de német, francia és angol nyelvűek is megtalálhatóak köztük. Nem csak a vendéglátóipar és a kapcsolódó rokon szakmák történetét, hanem akár a cukrászatot, italismeretet, kávéház- és szállodatörténetet, élelmiszeripart, fürdő- és gyógyfürdőügyet, de még ezen szakágak értékesítését és üzemszervezését is lehet kutatni. Külön Budapest-történet gyűjteménnyel is rendelkezik. A kutatók örömét szolgálják a ritkaság számba menő XVIII-XIX. századból való kézírásos receptek, cukrászati mintakönyvek.
Dr. Draveczky Balázs nemcsak a múzeum egykori igazgatója volt, hanem a hazai gasztronómiatörténet lelkes kutatója is, ezért vette fel 2012-ben a vendéglátóipar-történeti könyvtár a nevét.
Gelléri Mór Kereskedelemtörténeti Könyvtár
A múzeum gyűjtőköre 1970-ben a magyar kereskedelemtörténet, a kereskedelemhez kapcsolható szaktudományok és határtudományok, valamint az idegenforgalom-történet írásos és tárgyi anyagával bővült. A 19. század utolsó évtizedeiben fellendülő kereskedelem hazai könyvtári anyaga hosszú, kalandos úton került a múzeumba.
1886-ban alapították az első magyar Kereskedelmi Múzeumot, amely az MKVM elődjének tekinthető. Négy évvel később, 1890-ben jött létre a Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum könyvtára az V. kerületi Váczi-körút 32-es szám alatt. Fellelt adatok alapján 1903. január 1-én az állománya 3205 kötet, 9271 füzet volt öt teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. Az olvasótermet szabadon használhatta mindenki, kölcsönzésért viszont pénzbeli biztosítékot kellett letenni, azonban egyes hatóságok és testületek e nélkül is kölcsönözhettek. Cédulakatalógussal, betűsoros mutatóval és nyomtatott szaklajstrommal rendelkezett. A könyvtár használatáról a kereskedelemügyi m. k. miniszter 1900. április 11-én 22,659/IX. szám alatt jóváhagyott szabályzata intézkedett. Évi járandóságot a M. K. Kereskedelemügyi Minisztériumtól kapott, ami 3600 korona volt. Az akkori könyvtáros, vagy ahogy abban az időben hívták, „könyvtárnok” Sarkadi Antal volt. Őt Csilléry Lajos követte a könyvtárnoki székben, 1913-tól egészen 1923-ig. A könyvtártiszt pedig Káplány Géza volt 1913-tól.
Az 1896-os Millenniumi Kiállítás az első országos hazai kereskedelmi gyűjtemény, ennek része volt egy majd 1000 kötetes könyvtár. 1897-ben nyitotta meg kapuit a Kereskedelemtörténeti Múzeum, amely összeolvasztotta az ezredévi kiállítás dokumentumait a saját 5000 kötet feletti gyűjteményével, amiben a kereskedelem történetére vonatkozó céhiratok, oklevelek, pecsétek voltak megtalálhatóak. Ezek a történeti osztályon voltak kiállítva az akkori kereskedelmi múzeumban. Miután a Kereskedelemtörténeti Múzeum megszűnt, az állománya a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került, és lehetséges, hogy innen jutott el 1970-ben a Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményébe.
A mára már közel 10.000 kötetes állomány alapját a Pesti (1857-1873), majd Budapesti Kereskedelmi Akadémia (1873-1953) továbbá a Keleti Kereskedelmi Akadémia (1899-1920) muzeális értékkel bíró tankönyvei alkotják. A Debreceni Kereskedelmi Akadémia könyvtárának anyaga kiemelkedő értéket képvisel az állományunkban. Ezeket a dokumentumokat az Akadémia utódja, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Könyvtára ajándékozta múzeumunk részére.
Jelentős a kereskedelmi folyóirat gyűjteményünk is.
Gelléri Mór közgazdász és publicista nevét 2012-ben vette fel a könyvtár.
Folyóirattár
A kézikönyveken, lexikonokon, évkönyveken és különféle szakszótárokon túl, a folyóirattárban is kiemelkedő 19-20. századi szaklapok találhatóak, melyek a vendéglátás, idegenforgalom, turizmus, gazdaság, kereskedelem, szövetkezeti élet, reklám, biztosítás témakörök széles skáláján mozognak. A Vendéglősök Lapja, Chef & Pincér, Magyar Konyhától kezdve, a Közgazdasági Szemlén, vagy éppen a Termékmixen keresztül, a Biztosítási Üzletkötő, vagy a Budapest címűig bezárólag, s nélkülözhetetlen forrásai a tudományos munkának.
Néhány régebbi lapunk:
Kiemelt jelentőséggel bíró kéziratos gyűjteményünk
A múzeum jelentős kéziratos gyűjteménnyel rendelkezik. Ezek leginkább receptgyűjtemények, melyek közül a legidősebb cukrászkönyvünk 1727-ből származik (Apor Zsuzsanna cukrászkönyve 80 számozott recepttel). Említhetném még a Gundel Károly gyűjteményéből származó, kézzel írott német recepteket is, melyek 1786-ból datálódnak. Ebből a receptes gyűjteményből külön említésre méltó az „Ungarisches Gulyásfleisch”, ami nem más, mint a magyar gulyás leírása a XVII. századból. Ezek az írások is kutathatók ugyanúgy, mint a későbbi, nyomtatott állományi rész.
Legrégebbi írások:
