A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben t
ehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum után most az egri Dobó István Vármúzeum lát bennünket vendégül! Az intézmény történetének áttekintése után, az intézmény gyűjteményeivel ismerkedtünk, most az egri várban folyt kutatásokat járjuk körbe!
Miután az 1980-as évek végén leálltak az Egri vár ásatásai és műemléki helyreállításai hosszú szünet következetta vár régészeti feltárásában, évtizedeken át csak kisebb kutatómunkákra volt lehetőség. A műemléki rekonstrukció újraindulásával a 2010-es években a régészeti ásatások is új lendületet vettek. A Dobó István Vármúzeum – 2016-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma szakmai együttműködésével – a vár eddig kutatatlan részeinek feltárásával jelentős új tudományos eredményeket ért el.
A 2010-es évek első felében a Zárkándy-bástyát, az északi várkapu környékét, a Varkoch-kapu előterét, a koraújkori várparancsnoki házat és a várudvar több részletét, továbbá a várszékesegyház nyugati részét és előterét érintő próbafeltárások és régészeti megfigyelések mellett elsősorban a vár délkeleti részén: a Gergely-bástyában, a Szép-bástyán, a Törökkertben és a kazamatákban végeztek jelentős kutatásokat a Dobó István Vármúzeum régészei: Giber Mihály, Halász Ágoston és Nagy László. 2016-ban Buzás Gergely, a MNM Mátyás Király Múzeum régész-igazgatója vette át a régészeti ásatások vezetését. Ekkor alakult meg a Dobó István Vármúzeum és a MNM Mátyás Király Múzeum régészeiből és szakembereiből álló kutatócsoport, amely máig végzi a vár régészeti kutatásait.
Zárkándy-bástya
2016-ban a székesegyház hosszházának és a tőle északra elterülő területnek próbaásatása, majd 2017-ben a megelőző feltárása készült el, a Zárkándy-bástya feltárásával együtt.
Káptalani-épület
Szintén 2017-ben, az ásatások második ütemében, az északi várkapu belső oldalán a gótikus püspöki palota keleti végének, valamint a középkori székesegyház nyugati homlokzata előtt, az úgynevezett provizori palotának és környékének a megelőző feltárása történt meg. 2019-ben a vár délnyugati ágyúdombját, 2020-ban pedig a Varkoch-kapu farkasvermét kutattuk. Az új ásatásokkal párhuzamosan megtörtént a vár korábbi több évtizedes ásatásainak feldolgozása is.
Székesegyház
Provizori palota
Püsöki palota keleti része
Az elmúlt évek régészeti kutatásai jelentős új adatokkal gazdagították az Egri vár történetének középkori és koraújkori időszakára vonatkozó ismereteinket: előkerült a székesegyház északi oldalán a 12. század folyamán kiépült káptalani kerengő, rekonstruálhatóvá vált a középkori püspöki palota és káptalani épületek története. Megismertük a középkori vár erődítései kiépülésének 13-16. század közti történetét, valamint a 16. századi reneszánsz erőd és a 17. századi török végvár építési korszakait, sőt számos részlettel gazdagodott tudásunk a 17. század végi és 18. századi barokk erődítmény életéről. Az elvégzett régészeti kutatások megteremtették a tudományos alapjait a középkori székesegyház, káptalani épületegyüttes és püspöki palota, valamint az úgynevezett provizori palota, a reneszánsz Varkoch-kapu és Zárkándy-bástya, továbbá a két török ágyúdomb műemléki helyreállításának és bemutatásának.
Törökkert
Szép-bástya
Varkoch-kapu, farkasverem
Természetesen e nagyléptékű új kutatások után is még bőven marad feltárni való az egri várban. Éppen az eddig elvégzett munkák mutattak rá, a vár középső, még alig ismert részének jelentőségére, ahol a középkori alsó és felső várat elválasztó várfal és egy jelentős középkori palotaépület feltételezhető, de történeti jelentősége miatt kiemelten fontos volna e palota – Kozák Károly által már részlegesen feltárt, de nem publikált – kora-Árpád-kori elődjének részletes hitelesítő ásatása is. Az eddigi kutatások alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy az alsó várudvaron a későközépkorban lényegében városias beépítéssel számolhatunk, az egykor itt állt házaknak viszont még csak csekélyrészleteit ismerjük. Lényegében feltáratlan még a vár északkeleti sarka, a Sándor-bástya környéke is. Fontos és sok kutatómunkát igénylő további feladat még a várásatások leletanyagának tudományos feldolgozása.
Buzás Gergely
Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, igazgató
Borítókép: a Zárkándy-bástya feltárása madártávlatból
