MúzeumTrip: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum első világháborús projektje, vadonatúj adatbázissal

Kutatás és digitalizáció

Kloska Tamás
2020-04-05 20:15

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Most a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban időzünk, ahol már körbesétáltuk a tájegységeket, most pedig egy kutatási projektet, egy ehhez kapcsolódó, napokban frissen megjelent adatbázist és egy tervezett kiállítást mutatunk be.

 

Kántás Sándor, a Skanzen kádártai lakóházának egykori lakója, a világháború alatt a cs. és kir. 19. gyalogezred katonája. Forrás: SZNM MNÉA-051/5/59

 

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével az NKFI (korábban OTKA) K115873 és K115886 azonosító számú, A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című konzorciális pályázat keretében 2016 és 2020 között olyan sokrétű kutatási programot valósított meg, amely az első világháború vidéki társadalomra gyakorolt hatását és emlékezetét tárta fel. A Skanzen részéről a projekt vezető kutatója dr. Cseri Miklós főigazgató, a Debreceni Egyetem részéről pedig prof. dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes volt.

 

 

A történeti kutatások Magyarországon elsősorban a világégés politikatörténeti, gazdasági és hadtörténeti vonatkozásait állították a középpontba; kevés figyelem fordult a hétköznapi történelemre és az egyéni sorsok alakulására. A nagy háború sokszálú hétköznapi életének mélyreható feltárása nem történt meg, a hátországi és a fronton átélt mindennapok kultúrája csak részben került fókuszba. Ez a hiány motiválta a kutatásunkat, amelynek segítségével azt vizsgáltuk, hogy a vidéki mindennapi életet, életmódot, kultúrát – közvetlenül és közvetve – milyen módon formálta át az első világháború. Kutatási tervünket abba a nemzetközi irányvonalba ágyaztuk, mely egyéni életsorsok és lokális közösségek életének szövetéből, a „nagy narratívával”[1] párhuzamosan futó egyéni és családi sorsok lenyomatát igyekszik interdiszciplináris – néprajzi, történeti és kulturális antropológiai – módszertani eszközök segítségével feltárni. Kifejezett törekvésünk volt tehát, hogy a nagy háború kutatásában az eddigi, alapvetően had- és politikatörténet-centrikus feldolgozástól eltérő szemléletet honosítsunk meg, és az új forrásfeltárással együtt az első világháború magyar nemzettudatban betöltött szerepét új szempontokkal árnyaljuk, valamint részben átértékeljük.

A kutatás szándéka volt a háború tárgyi emlékeinek és emlékezeti hagyományának szervezett gyűjtése is, a tárgyak kulturális kontextusainak mai értelmezése, feldolgozása, kiállítása, analóg és digitális formában történő közreadása, majd ezen ismeretek egyetemi tananyagként való kidolgozása.

 

Tematikus első világháborús adatbázis

A projekt célkitűzései közül kiemelkedő fontosságú volt egy olyan tematikus adatbázis létrehozása, amely az első világháború rurális társadalomra gyakorolt hatását dokumentáló kulturális javakat gyűjti össze és teszi internetes formában elérhetővé, ezáltal is segítve a múzeumokban keletkezett digitális műtárgyadatok minél szélesebb körben történő online megjelenését. A magyarországi vidéki közgyűjteményekben és magánszemélyeknél, valamint magángyűjtőknél őrzött írott, tárgyi, képi, hangzó és mozgóképi emlékeket a feltárást követően az adatbázis segítségével különböző tematikai egységekben, rövid történeti összefoglalókkal, a megértést egyéb más módon elősegítő tudástárral mellékelve adjuk közre. A tudástár része egy fogalomtár, kronológia, a legfontosabb személyek portréi, különböző szócikkek és egy bakanyelv szótár. Az adattárban helyet fog kapni egy úgynevezett „Teacher’s Notes” modul is, amely egy középiskolai tanároknak szánt, szöveges lábjegyzetekkel és magyarázatokkal ellátott segédanyag, amellyel saját tudásukat bővíthetik az első világháború témájában, a diákok pedig saját értékelési és elemzési készségeiket fejleszthetik a segítségével. Az adatbázis kilenc tematikus egységre bomlik, melyek a világégés különböző területeit mutatják be (archív felvételek, állatok a nagy háborúban, egészségügy, hadfelszerelés, hátország, nők a nagy háborúban, propaganda és unaloműzés).

 

A szolgáltatás keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum térítésmentesen biztosít lehetőséget a magyarországi vidéki muzeális intézmények számára a koncentrált, egy helyen kereshető online megjelenésre. Ez azért fontos lépés, mert a kisebb gyűjtemények anyagát nehéz elérni, a projekt pedig lehetőséget ad egészen kis múzeumoknak és tájházaknak is, hogy forrás hiányában megjelenjenek egy országos intézmény felületén, a gyűjteményeik pedig könnyebben kutathatóbá váljanak. Szintén cél, hogy a témában nagy mennyiségű és/vagy unikális emlékkel rendelkező magángyűjtőket elérjük, mivel ezekről a gyűjteményekről a kutatók sokszor nem is tudnak. A projekt célul tűzte ki a határon túli intézményekkel való kapcsolatépítést és az ott őrzött anyagok szerepeltetését is: felvidéki és erdélyi múzeumok is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

 

Az adatbázisban metaadatok jelennek meg. Az adattárban kereső látogató – amennyiben saját célú kutatásra kívánja felhasználni a kapott találatokat – a honlap segítségével eljuthat az adott anyagot őrző partnerintézmény kapcsolattartójához, így is elősegítve az intézmények közötti kutatás lehetőségét. Az adatbázis – az első körben feldolgozott tételekkel – 2020. április 2-tól elérhető a https://nagyhaboru.skanzen.hu/ oldalon.

 

 

Az adatbázis tematikus egységei.

 

Amikor minden más lett… Élet a nagy háború alatt és után – időszaki kiállítás

A projekt keretében több kötet és számos tanulmány látott napvilágot, kutatóink pedig több hazai és nemzetközi konferencián tartottak előadást, továbbá egy 1921-ben játszódó új élő történelmi program is elindult a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben. Mindezek mellett a nagyívű kutatás eredményeit az Észak-magyarországi falu tájegység Magtárában helyet kapó időszaki tárlatban összegezzük, melynek megnyitását 2020 tavaszára tervezzük.

Jegyrendszer, hiánygazdaság, „Semmiből is finomat!”, ínségreceptek, a hátország mindennapjai, árufajták változása, hústalan és zsírtalan napok, cserekereskedelem, feketepiac, tábori posta, emléktárgyak, frontemlékek, hadifoglyok, hadirokkantak, trafiktartási jog, spanyolnátha, propaganda, egyéni és kollektív emlékezet, emlékmű, kultusz. Legújabb időszaki kiállításunk azokat a nagy háború okozta változásokat mutatja be személyes és közösségi történeteken keresztül, amelyek hatással voltak a vidéki mindennapi életre. A nagy háború ugyanis gyökeresen változtatta meg az egyének, a családok és a közösségek életét. A falu társadalma átalakult, felborultak a hagyományos nemi és a családban betöltött szerepek, megváltozott az addig szokásos munkamegosztás. Megváltozott az ellátás és a fogyasztás, a divat, felborult az évkör hagyományos rendje, átalakult az ünnepek módja, a kapcsolattartás formái, a társadalmi segítségnyújtás. A háborús nehézségeket leginkább a szegényparasztság és az ipari munkásság érezte meg. A paraszti társadalomból érkező katona számára a háború ugyanakkor a világ kitágulását is jelentette; a szerb, az orosz, az olasz, a nyugati frontot és a Közel-Keletet is megjárt bakák hadifogságba kerülésük esetén még a távoli Szibériába is eljutottak. A konfliktussal együtt járt a tárgyi kultúra megváltozása is. Újfajta mindennapi használati tárgyak jelentek meg az otthonokban, a frontról küldött emlékek pedig a szobák kiemelt helyeire kerültek és a világégés után is ott maradtak.

 

A modern, gépesített háború addig soha nem látott pusztítást végzett nemcsak a frontokon, de a hátországban is. Szinte nincs olyan család, amelyet ne érintett volna valamilyen módon. A világháború és az azt követő események, forradalmak, ellenforradalmak, területi és demográfiai átalakulások, politikai és gazdasági krízisek kollektív traumák kiindulópontjai lettek. Az egyéni és közösségi emlékezet új szintjei és eszközei jelentek meg. A nagy háború alatt és után az egyéni emlékezés, a gyász és a hivatalos emlékezet(politika) új eszközöket használt, illetve a régieket is új tartalmakkal töltötte meg. A hagyományos szóbeli elbeszélések, írásos naplók, levelezések mellett az újságok, a fényképek, dísztárgyak, emlékművek, filmek is erősítették a háború és a katonák emlékének fenntartását. Az első világégés teremtette meg a háborúban hősi halált halt katonák újmódi közösségi kultuszát. Az egyéni gyászra is hatással volt, és egyben „demokratizálta” is a halottakra való emlékezést, hiszen már nemcsak a tisztek, hanem az egyszerű közkatonák (apák, fiúk, testvérek, szerelmek, barátok) kultusza is tovább élt az emlékművekre felvésett nevekben.

 

A magyarság emlékezetében ráadásul a nagy háború viszontagságai mellett sokkal hangsúlyosabb az 1920-as trianoni békediktátum, melynek idén júniusban lesz a századik évfordulója. A tárlat segítségével tehát azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen hatással volt az első világháború a vidéki Magyarország kultúrájára és életmódjára, valamint a történeti Magyar Királyság felbomlása a magyarság mindennapi életére, határokon innen és túl.

 

[1] Párhuzamos különidejűség: a különidejűség mint egyidejűség az „eltérő, különböző történeti erőtényezők által meghatározott elemek egyidejűségét” jelenti, a különböző felfogások és életmódok, eszmék és ideológiák egyidejűleg, mégis egymástól függetlenül való létezését. BAUSINGER, Hermann 1989. 25.

digitalizáció, néprajz, tárgy, téma
2017-10-01 13:00
MúzeumTrip, néprajz, építészet
2020-04-01 20:00
bővítés, néprajz, tájház
2018-10-17 18:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00