A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger után most a nyíregyházi Jósa András Múzeumban töltünk két hetet. Elsőként megismertük a város klasszikus múzeumát, később az 1970-ben alapított Sóstói Múzeumfalut, most pedig a Kállay Gyűjteményt fedezzük fel!
A kezdetek
A Kállay Gyűjtemény 1993. március 10-én nyitotta meg kapuit a Széchenyi utca 1. szám alatt, a Nyírvíz Palota második emeleti lakásában. A gyűjteményt dr. Kállay Kristóf (1916–2006), dr. Kállay Miklós (1887–1967) magyar királyi miniszterelnök elsőszülött fia, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete alapította római emigrációban létrejött magángyűjteményéből, amelyet 1989-90-ben szülővárosának adományozott.
A Kállay Gyűjtemény nem csupán egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, dr. Kállay Miklós miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914–1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889–1969) rendjelgyűjteménye is.
A gyűjteményről
A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei közül kiemelkedő helyet foglal el a rendjelgyűjtemény. 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái találhatók meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Döntően az adott kitüntetés első vagy második fokozatai, aranyból és ezüstből, vagy aranyozott ezüstből készültek, illetve brillantírozott ezüstök. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel.
Ezek közé tartozik az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett a gyűjtemény őrzi dr. Kállay Miklós miniszterelnöknek és fiának, dr. Kállay Kristófnak (1916–2006) a kitüntetéseit, rendjeleit is.
Az iparművészeti kollekció gazdag és széles skálájú. Kiemelkedik közülük egy millenniumi smaragd és rubin kövekkel ékesített díszmagyar szablya az 1890-es évekből, amely II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szablyája alapján készült. A viseletek közül érdemes megemlíteni Sir Frederic Duncan (1859–1929) bécsi angol követ diplomata-ruháit, valamint fiának, Sir Oliver Duncannak (1892–1965) elegáns báli öltözetét, illetve Sebastiano Baggio (1913–1993) kardinális papi öltözeteit az 1970-80-as évekből, Barcs György (1906–1992) máltai lovag kukulláját, és a szerencsével határos módon megmaradt Kállay díszmagyar mentéket. Az iparművészeti kollekciót gazdagítja a Dietrich-hagyaték is. A Kállay családdal leányágon rokon Ilosvay Ferenc (1914–1990) vadászíró özvegye, Johanna Dietrich (1929–2017) 1993-tól folyamatosan gyarapította a Kállay Gyűjteményt családi fotókkal, férje személyes tárgyaival, kéziratokkal és folyóiratokkal. Nagyapja, Oscar Dietrich (1853–1940) bécsi arany- és ezüstműves hagyatékából számos szép ezüst tárgyat és verőtövet adományozott.
A Kállay Gyűjtemény 1998-ban az alapító segítségével jutott hozzá egy értékes, 3x2 m méretű oltárképhez, amely egykor a kállósemjéni római katolikus templomban volt.
A tizenhatezer kötetet tartalmazó könyvtár alapjait báró altorjai Apor Gábor, őrgróf Pallavicini Hubert (1921–1998), dr. Kállay Miklós miniszterelnök, dr. Kállay, Kállay András (1919–1995) és Ilosvay Ferenc vadászíró magánkönyvtárai teremtették meg. A könyvtári anyagnak közel fele magyar nyelvű, a többi olasz, francia, angol, német, latin nyelven íródott. Sok az első kiadású, a szerző által dedikált, a számozott példányú, az ex librises kötet, és nem kevés számú különlenyomatot és kéziratot is őriz a gyűjtemény.
A Kállay Gyűjtemény az eltelt évek alatt az adományozók körének bővülésével, folyamatosan újabb és újabb adományokkal gazdagodó, több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött. 2007. november 9-én muzeális intézménnyé vált, amely 2020-ban megújult és látványos kiállításokkal várja a múzeumbarátokat és érdeklődőket a Bessenyei tér 15. szám alatt lévő Kállay-házban.
Nyíregyháza várostörténeti kiállítása
A Kállay házban kapott helyet Nyíregyháza város történetét bemutató állandó kiállítás, amelyet a Jósa András Múzeum történeti osztályának munkatársai készítettek a legújabb történeti kutatások figyelembevételével.
A tárlatot felkeresők megismerkedhetnek városunk történetével, annak első írásos említésétől egészen az 1989-es rendszerváltás időszakáig. Az érdeklődő látogatók a múzeum legfontosabb műtárgyait, városunk történetének kézzelfogható emlékeit tekinthetik meg a kiállításban. Ezek mellett modern elemek teszik érdekesebbé a tárlatot. A teremben hat interaktív egység található, amelyek segítségével a látogatók játszva kerülhetnek közelebb városunk történetéhez.
