A Magyar Nemzeti Múzeum a tavaszt számos újdonsággal köszönti: az új arculat bevezetése mellett megújult a Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.
A Magyar Nemzeti Múzeum új arculatának központi eleme az intézmény egyik kiemelt tárgya, a magyar királyok koronázási palástja. Az alábbi linken megtekinthető, aranyszállal hímzett selyempalástot Szent István király és Gizella királyné készíttette 1031-ben. Az értékes textilen Szent Istvánt drágaköves pántkoronával, jobbjában szárnyas lándzsával, baljában országalmával, Gizellát hasonló koronával, kezében torony alakú ereklyetartóval ábrázolták. Közöttük a kereszt szárán egy kisebb, kör alakú keretben egy ifjú – valószínűleg Imre herceg – mellképe látható. A textilművészeti remeket eredetileg miseruhaként használták, majd átalakítás után 1916-ig a magyar királyok koronázási palástjaként használták.
Az intézmény logójának központi eleme egy olyan jel, amely a paláston látható ábrázolások absztakciójára épül. A múzeum által választott szimbólum azon túl, hogy olyan tárgyra mutat, amely közvetlen kapcsolatban állt a magyar királyokkal, jelképezi a magyarság összetartozását, a nemzeti egységet.
A logóval egy időben mutatkoztak be azok a hiteles rekonstrukción alapuló díszöltözetek, amelyek a múzeum egykori kapusának, Kovács Péternek, az állandó kiállításban látható egyenruháját idézik meg. Az intézmény első kapusát József nádor 1845. május 2-án nevezte ki, kérve az akkori igazgatót, hogy az állással járó lakásra és bérre vonatkozóan tegye meg javaslatát. Kubinyi Ágoston ezt követően a kinevezett kapus számára a következőket kérte díjazásul: „1. 240 forint ezüst pénzben évdíjul. 2. Formaruhája (Magyar Mente, süveg buzogány és kard) költségeire évenként 40 forint pengő pénzben. – Ezen öltözeti tárgyak azonban mindenkor az igazgató rendelése szerint fognak készittetni; ide értvé, hogy a’ kard és buzogány hosszasabb időre adatnak. 3. Egy szoba, konyha, s’ fakamarából álló szabad szállás a’ Museum épületében. 4. Három öl tűzi fa évenként.” A történet itt olvasható!
Hasonló újdonság, hogy megújulhatott a Nemzeti Múzeum Széchényi-terme. Itt kerültek elhelyezésre a Herczog-gyűjtemény ötvös remekei, amelyet 2011 májusában vásárolt meg a Magyar Állam. A 16. század vége és a 19. század első harmada között készült emlékek között világi ezüstművek valamint zománcos, drágaköves ékszerek voltak, melyek jegyük, típusuk vagy éppen feliratuk, címereik alapján a magyarországi, erdélyi iparművészet fontos emlékei közé sorolhatók. A tárgyak egykor Herzog Mór Lipót tulajdonában voltak, aki méltán híres képtára mellett a 20. század első felének egyik legjelentősebb ötvösgyűjteményét is felépítette. A tárgyak holléte a második világháború óta kérdéses volt. Az ezzel kapcsolatos kötet itt!
A Nemzeti Múzeum "Hónap kincse" sorozatának márciusi műtárgyára is fény derült. Ezúttal József Ágost főherceg vadászkése került fókuszba, amelyet a 20. század elején kapott ajándékba a katonai múltjáról ismert arisztokrata. Az unikális műtárgy egy széles pengéjű vadászkés, amely részben aranyozott ezüst keresztvassal rendelkezik és dárgakövekkel, valamint apró gyöngyökkel gazdagon kirakott.
