Öt Reök Gyerök Kör családi nap múzeumpedagógiája

MÚZEUMPEDAGÓGIA

Ale Ildikó
2018-07-10 09:00

A REÖK Gyerök Kör, amely 2010 nyarától, megalakulása óta évente több hétvégén egyénileg érkező gyermek- és fiatal látogatók számára biztosít múzeumpedagógiai foglalkozást, az utóbbi időszakban családi napokkal is várta a képzőművészetben tájékozódni, elmélyülni, mi több szórakozni vágyókat.

 

A szüleikkel, testvéreikkel, nagyszüleikkel érkező gyerekek nemcsak hogy jó hírét vitték a hét közben zajló múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, hanem láthatóan minden esetben kedvet is szereztek hozzátartozóiknak, hogy az alkotóművészek művekbe vetett gondolatait a múzeumpedagógus által összeállított feladatok mentén együtt fedezzék fel a REÖKben, a Művészeti Galéria aktuális kiállításain.  Ennek köszönhetően egyre szélesedett a Gyerök Körbe lépők száma, úgymond a kör valóságos átmérője.

 

A szakmai küldetésem - múzeumpedagógiai hitvallásom alapján- abban teljesedik ki, hogy a résztvevők változatos, a művek lényegét kiaknázó kérdések mentén, elméleti és gyakorlati feladatok által, különböző egyedi módszereim révén kerülnek közelebb az alkotásokhoz. A galéria-munkában az a legértékesebb számomra, amikor művészetpedagógusként megteremthetek egy érzékeny és tudatos utat a műalkotás és a befogadó közti atmoszférában.

 

2017.10.07. -  2017.11.19. között Aknay János festőművész MAOE elnök és Sárkány Győző grafikusművész MAOE alelnök a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművész tagozatának új tematikus, a REÖK két emeletét betöltő válogatott anyagot delegált Szegedre Káosz és Rend címmel. A kiállítási anyag 620 alkotó egy-egy bezsűrizett művének reprodukcióját tartalmazta. A mennyiség magával vonta az installálás eddig itt még szokatlan alkalmazását: a termek hosszát átszelő képfüggesztő rendszer beiktatása vált célszerűvé, melynek mindkét oldalára, éppúgy, mint a falak felületére, a művek 100x70 cm-es méretű reprodukciója került ki.  A mérhetetlen sok mű mind vezetéstechnikai, mind pedagógiai szempontból rendhagyó esetnek bizonyult.

 

A kiállításhoz kapcsolódó Családi Napról egy kétperces videó tekinthető meg az interneten, az egyetemista korosztály részére tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokról pedig két 50 perces hangfelvétel készült Dr. Győry Hedvig jóvoltából, aki a Múzeumjáró műsor szerkesztője és vezetője. A Káosz és a Rend fogalma áthatja az életet. A rendet szeretjük, teremtjük, megtartani talán nehezen tudjuk olykor, akaratunkon felül bármikor átalakulhat, kaotikussá válhat életünk, kapcsolatunk, szellemünk. A hétköznapok legeklatánsabb káosz változata az a rendetlenség, amit saját személyes környezetünkben mi magunk alakítunk ki tárgyak sokaságából. A Családi Nap első munkáltató feladata a Milyen a Rend? Ilyen a Rend! címet kapta. Egyfajta átmeneti direkt rendetlenséget kreáltunk, szimulálva egy nappali, egy iroda és egy dolgozószoba lehetséges káosz körülményét, amelyből bizonyos rendszervezési elvek szerint harmonikus állapotot kellett kialakítani. A fizikai síkon történő rendalkotás tisztázta a vizuális és szellemi káosz és rend struktúrákat, szituációkat, továbbgondolási folyamatokat. A téradásnak ez a fajta példája szolgált ráhangoló átvezetőként a kiállítótéri munkához. Az említett okok miatt egészen másfajta közelítéssel dolgoztam, hatféle feladatlappal készültem fel. A résztvevők a feladatlapok használatával saját tempóban, személyes képválasztásuk mentén mélyedtek el a rend és káosz értelmezéséket feltáró művészi tartalmak sűrűjében. A csendes, írásos munkát a visszacsatolás verbális fejezete követette, a résztvevők a választott művek előtt mondták el okfejtéseiket a jelenlévőknek.

 

   

Kiállítótermi munka a  MAOE Káosz és Rend kiállításán                                                   Fotó: Tari Róbert

 

A feladatlapok kérdései a káosz és rend közötti különbség konkrét felismerésére vonatkoztak, ilyen jellegű emlékek felidézésére is ösztönöztek. Továbbá felszínre hívták azt a lelkiállapotot, amelyet ott, a jelenben egy-egy műre értelmezve, forma-és színkompozíció, tartalom vonatkozásában sajátjának érezhetett a tárlatlátogató gyermek és felnőtt. A Családi Nap izgalmas pontja következett, amikor vita szituációt generálva ugyanarról a műről rend és káosz is bizonyítandó volt, tehát a két szó több mű esetében relatív módon sorolható be a két kategóriába. A Káosz és Rend benned c. alkotófoglalkozás rész meglepő rajzokat eredményezett. Leginkább az édesanyák rajzoltak, akik ábrázolásaikon a gyermekeiket káosztól, problémáktól, balesetektől féltő aggódásukat vetítették ki. Az anya-gyermek közös, figurális, nagyméretű pasztellrajz az együttműködésről, rendszeretetről valló érzékletes szakasza volt az alkotó foglalkozásnak. A családok művészeti galériában történő közös gondolkodása, alkotása a személyes véleményalkotás, a műalkotások tanulmányozása által létrejövő önismeret fejlesztését és nem utolsó sorban a lényegmeglátás, lényegkiemelés kompetenciákat fejlesztette.

 

Kalmár János szobrászművész Intervallum c. tárlata 2017.11.24. - 2018.01.08. közötti  időszakban valósult meg a REÖK tereiben. A hét közben zajló csoportos foglalkozásokon túl Családi Napot szerveztem ismét, hogy ezen a tárlaton a családtagok megint együtt szerezhessenek új ismereteket- akár egymásról is.

 

                                                                   „A változás minden pillanatában gazdagodom.”

                                                                       „ Minden pillanatban újraépítem a világom.”                 

                                                                                                                      Kalmár János

 

A művész változásról szóló és a lélekállapotokkal kapcsolatos gondolatai adták a fő kiindulási pontokat a tárlat alkotásainak megközelítéséhez, a résztvevőknek szánt műértelmezési javaslat mentén. 

Kalmár János szobrai és installáció végletekig leegyszerűsített formavilágukkal a formán túl, a lélekre irányítják a figyelmet. Vajon  képes-e ráhangolódni a tárlatnéző gyermek  és felnőtt erre a dimenzióra, tud-e elvonatkoztatni az elegáns, finomívű váltásokkal megformált emberi testeken túli világra, a lélek világára. A lélekszobrok testhelyzetei meditatív, belső erőkről mesélnek. A legpraktikusabb értelmezési mód a tapasztalati út, ezért az ülő figura szobor pozíciójának utánzására kértem fel egy résztvevőt. A testhelyzetet csak érintőlegesen tudta utánozni. Közben lassan felidéződött benne, hogy milyen pszichés állapotban  üldögél így az ember. Ezalatt arra is fényt derült, hogy valójában a szobor a változtatás a lélekállapot hangsúlyozásának érdekében történik. A kiállítótermi munka sokféle hozadékkal szolgált a program résztvevőinek.

 

Elméleti és gyakorlati szinten az Ösvény c. tértextil alkotásban láttam a következő elmélyülésre alkalmas felületet.  A térben a plafonról befüggesztett, különböző arányú kapunyílásokat tartalmazó kb. 8 m hosszú, öt textil részből álló alkotás tér - és időutazás átélésére, eljátszására adott jó esélyt. A kapuk közti távolságot idősávként is értelmeztem és javasoltam, hogy a jelenlévők döntésük szerint vonuljanak be egy-egy területre és gondolják át a múltban történt, a jelenre vonatkozó és a jövőben tervezett  fontos életeseményeiket, rendezzék, tervezzék emlékeiket jövőképeiket. A felidézett gondolatok ábrázolására az alkotás teljes hosszában egy papírsávot gördítettem ki. Öten, három gyermek és két hölgy dolgozott a papírfolyamon. Egyik édesanya a múltból és jelenből is hozott rajzos jelenetet. A családra, a generációk egymásra figyelésére mutatott rá nagypapájával beszélgető gyermek énje. A nagypapával töltött pozitív idő a szeretetről, a példaadásról adott bizonyságot. Továbbá három gyermekét, férjét és önmagát bemutató színes ceruza rajza egy életerős, vidám családról árulkodik. Kalmár János alkotása emlékidőző, emlékeket életben tartó és azokra erkölcsi, etikai alapokat építő tudatosítási folyamatokra világított rá.

 

 

Résztvevők  Kalmár János Ösvény c. tértextil művéhez alkotnak                                       Fotó: Bakacsi Lajos

 

 

 

Hérics Nándor képzőművész 2018. január 25. -  2018.március 18. között megrendezett A művészet szabaddá tesz c. neonműveket, led használatával készült alkotásokat, festményeket, objekteket, kollázsokat és plakátokat bemutató életmű kiállítására három különböző tartalmi vonatkozású múzeumpedagógiai projekt készült. A 180 perces szombat délutáni képzőművészeti program feladatait egyéni, csoportos és interaktivitást kiváltó helyzetekre terveztem. A gyakorlatorientált feladatokon keresztül gyerekek, fiatalok és felnőttek jutottak el a művekből áradó képi, tartalmi vonatkozások atmoszféráján át saját benső világukba, majd saját impulzusaikkal kiegészülve, ismét a művek felé. A Családi Nap programok címét az alkotások jellegére utaló üzenetértékkel és a művekre reflektáló szóhasználattal fogalmaztam meg:

 

  1. Pannórakó - Kerékforgó
  2. Fény? A vonalban!
  3. Finisszázs avagy kiállítás-búcsúztató Veletek

 

Pannórakó – Kerékforgó, játékos hangzású invitáló hívómondat. A  Random Picture Pannó  mű átalakítható, átrendezhető variálhatósága minden életkorú résztvevő számára az újraalkotás élményét ígérte és teljesítette be. A programhoz a Képed a részlet c. alkotó feladat is kapcsolódott, különleges volt látni a rajzoló, önmagukat vizuálisan kifejezni akaró felnőtteket is.

A második Családi Nap, a Fény? A vonalban! c. program elsősorban a neon -és led fény alkalmazásával készült műveket vette górcső alá nemcsak kivételes hatásai miatt, hanem a korunkra aktualizált üzeneteivel, továbbá az ember pszichés állapotaira vonatkozó erejükkel együtt. (Feszített tér, Egymásba harapva, Változó álláspont)

 

 

     Hérics Nándor a REÖK Gyerök Családi Napon                                                      Fotó: Tekulics Tamás

 

 

Az első terembe lépve a frontálisan elhelyezett Rege a neonszarvasról c. mű atmoszférateremtő ereje pillanatokon belül megvalósította hatásmechanizmusát és megmagyarázhatatlan erővel marasztalta a rá irányuló tekinteteket. Vajon érdemes a pillanatban megszülető rezgéseket, érzéseket, gondolatokat kimondatlanul hagyni? Úgy gondolom, okvetlenül motiválttá kell tenni mindig a résztvevőket a bennük rejlő képolvasatok kinyilatkoztatására.  A szándékom az volt, hogy – a módszert tekintve,- egy gondolat-út valóságos kialakításával teszem emlékezetessé ezt az alkalmat, melyre a kiállító művészt, Hérics Nándor is meghívtam. Projektjeim során többször invitáltam alkotóművészeket kiállításaikat bemutató, feldolgozó programokra azzal a szándékkal, hogy a művész és a közönség közötti szálakat láthatóvá, élővé tegyem. Bíztam benne, hogy a felkínált, gondolkodásra ösztönző kérdések kapcsán közvetlen párbeszéd kialakulása várható, és konstatáltam, hogy a kommunikáció egyik esetben sem váratott magára sokáig.  Alkotó és befogadó egymást gazdagító gesztusaként kezelte az ilyen egyedi, személyességet és kölcsönös figyelmet hangsúlyozó szituációkat. Milyen gondolatok megfogalmazására késztet a sejtelmes, szürke és lila árnyalatú erdőrészletben ragyogó neonszarvas? A látványban időző résztvevők lassan elkezdték írni válaszaikat, melyeket lapokra jegyeztek le. A résztvevők előtt heverő szavakat egy zsineggel vezettem az alkotás felé. Egymás után születtek a kép által keltett és a képbe vetített aktuális érzés-gondolatok, melyek visszavonhatatlan kötelékké váltak mű és néző között. Szimbolikus, ugyanakkor hatásos eszköznek bizonyult a gondolatút manifesztálódása. Hérics Nándor külön kiemelte a lejegyzett szavak betűinek egyedi rajzolatát, grafikai különlegességét. A művész társaságában három órán át ismerkedhettek a résztvevők az alkotásokkal, minden korosztály szívesen tette fel kérdéseit az alkotónak,

aki - elmondása  alapján - először vett részt múzeumpedagógiai foglalkozáson.

 

 

Gondolat- utakon  a  Rege a neonszarvasról c. mű felé
Fotó: Tekulics Tamás

 

Nyugodt, nyugalom, békés, csendesség, különleges, csend, kisugárzó, egyedül, reményvesztett, meleg, magány, különállóság, csodás, a múlt visszatérő fénye-szavak felírásával alakult ki a gondolatút rendszer a különös alkotás felé.

A harmadik szombaton a képzőművészeti protokoll tárlatzáró eseményének elnevezésére utaltam már a címben, Finisszázs avagy kiállítás-búcsúztató Veletek.

 

Ez alkalommal a művész plakáttervező munkássága került előtérbe. A profi plakát kompozíciós szempontjaira a művész és jómagam világítottunk rá, hogy ezek az ismeretek felhasználhatóvá válhassanak a képeslap és plakáttervező feladatoknál, természetesen szem előtt tartva a tervezés legfontosabb részét, az ötletet, a plakát kiinduló közlési szándékát.

 

A kedvenc Hérics Nándor mű kiválasztását követőn az adott alkotás bekerült a résztvevők tervezési folyamatába. A program kulminációs pontja a Három a másodikon c. tárlatvezetés volt, melynek során úgymond idegen emberek vagy épp barátok családjaikkal három csoportba rendeződve, összmunkában mutatták be a többi csoportnak a kijelölt termek alkotásait. A felkínált Vendégkönyvlap kérdésekkel navigált formula volt, melynek kitöltése is a Galéria-kultúrához tartozik. Bizonyos szempontból kulcsfontosságúnak is tekinthető a véleményközvetítés ezen írásos változatának felvállalása, leírása. Egy szülő értékelő bejegyzése szerint számára a program hozadéka: ”Túlmutat a program egy „megszokott” galérialátogatás, tárlatvezetés keretein. Ösztönöz saját élmények megszerzésére, tényleges véleményalkotásra késztet. Alkotni hív, rég elfelejtett készségeket idéz vissza a program.” Hérics Nándor művészetéhez kapcsolódó három interaktív képzőművészeti eseményen közel 120 résztvevő ismerkedett meg, került közelebb adott alkotó képzőművészetéhez és annak közvetítő kultúrájához.

 

A kifejezetten családokra fókuszáló öt képzőművészeti REÖK- esemény 165 érdeklődőnek teremtett pedagógia koncepciók alapján szerzett elméleti-és alkotó élményt, egyben művelődési lehetőséget. A galériákban megvalósuló, múzeumpedagógiai szakember által tervezett és vezetett programokat az esztétikai-művészeti értékrend alakítás egy-egy lépcsőfokának tekinthetjük. Bízom benne, hogy nemcsak a jövő értő befogadóival, rendszeres kiállítás látogatóival, hanem leendő gyűjtőivel is együttdolgozhattam ezeken a foglalkozásokon.

 

 

Szerző:  Ale Ildikó festőművész, képzőművészeti múzeumpedagógus – REÖK

Programterv író, foglalkozásvezető: Ale Ildikó

Dátum:  2018.06.25.

látogató, múzeumandragógia, múzeumpedagógia, történelem
2017-10-10 12:00
Az év kiállítása, díj, helytörténet, múzeumpedagógia
2018-05-14 18:47

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30