A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszÅ‘lÅ‘si régészeti bemutatóhelyén gazdag programkÃnálat várja a látogatókat a szombati Samu-napon, amikor a kiállÃtás megnyitásának 50. évfordulójára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes László halálának 50. évfordulójáról is megemlékeznek.
Â
A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat .
Az egyedülálló régészeti lelet elÅ‘kerülésének évfordulóját már negyedik alkalommal ünnepelik a település lakói és a helyszÃnre látogatók. Az idei alkalom különlegességét az adja, hogy 50 évvel ezelÅ‘tt, 1968-ban nyitotta meg kapuit az elÅ‘ember telephelyét eredeti környezetében bemutató szabadtéri kiállÃtóhely.
A Samu-napon gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel és hány éves is valójában, valamint hol és hogyan élt, kik voltak a társai, milyen volt a lakhelye, vagy a környezete.
A vértesszÅ‘lÅ‘si Å‘skÅ‘kori lelÅ‘hely az ásatást végzÅ‘ Vértes László ötven évvel ezelÅ‘tt bekövetkezett haláláig tartó gondos feltárása során dokumentált kilenc kultúrréteg százezernyi pattintott kÅ‘eszköze, számtalan állatcsont- és fogmaradványa, valamint az ugyanitt elÅ‘került emberi tarkócsont és a tejfogtöredékek a mai napig fontos lelÅ‘hellyé tették a helyszÃnt.Â
Vértes László formális egyetemi képzés nélkül végzett a maga korában világszÃnvonalú ásatásokat, és készÃtett a mai napig jól használható tudományos feldolgozásokat. A közönség számára két ismeretterjesztÅ‘ könyve, az Istállós-kÅ‘i barlang feltárását ismertetÅ‘ Medveemberek krónikája és a vértesszÅ‘lÅ‘si ásatások ihlette, Kavicsösvény cÃmű kötet nyomán vált ismertté.