Korábban a Magyar Nemzeti Múzeum mutatta be azt a kiállítást, ami néhány napja nyílt meg Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum legújabb időszaki tárlataként. A fehér barátok múltját és jelenét bemutató vándorkiállítás kiegészült a 2016 óta zajló zalai régészeti eredményekkel, amelyek fő kutatója és szakmai vezetője Simmer Lívia régész-főmuzeológus és Havasi Bálint régész-igazgató.
Az ünnepélyes megnyitóra Zalaegerszegre látogatott Puskás Antal atya, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, aki a kiállítást a közönség figyelmébe ajánlotta. Hite szerint a tárlat az igazságra világít rá, arra, hogy mi a pálos szerzetesség lényege. A kiállítás értelmezése közben feltárul egy mély tartalom, ami sokkal elgondolkodtatóbb, mint az elsőre látszik. Az atya nagyon bízik benne, hogy a látogatók ennek fényében megértik majd a pálos lelkületet.
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend 1250 körül alakult meg a Magyar Királyság területén. A Pálos Rend magyarországi provinciájában öt kolostor működik, ezek a kiállításban szerepet kapnak: egy terepasztalon megjelenített vasútmodell állomásai ezek a rendházak. A modellvasút szimbolikusan megjeleníti a Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába évente induló Fekete Madonna zarándokvonatot, amely összeköti a magyarországi helyszíneket a Jasna Góra kolostorral.
A három kiállítóteremben a rend évszázados emlékei és relikviái elevenednek meg, bemutatva annak virágkorát, gazdasági tevékenységét, alkotó munkásságát, hanyatlását és újjáéledését, valamint a szentek kultuszát és a rend kapcsolatát a világgal. Különös figyelmet kap az anyagi és szellemi örökség, valamint a híres pesti pálos könyvtár egyik gazdagon díszített részlete is. A kiállított tárgyak között szerepelnek a Kárpát-medencei kolostorok jelentős régészeti leletei, valamint a pálos rendtörténet olyan emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve.
A látogatók most először láthatják a helyi pálos kutatások figyelemreméltó eredményeit és tárgyi emlékeit.Zalában évek óta folynak közösségi régészeti kutatások, aminek a fókuszában e szerzetesek múltja áll. Tavaly egy tudományos konferenciát is tartottak a múzeum szakemberei ebben a témában, aminek az eredménye a néhány hete megjelent „Nyugat-dunántúli pálos kolostorok régészeti kutatása” című tanulmánykötet. Az elkövetkezendő hónapokban több alkalommal is invitálják majd a szervezők a közönséget, hogy a régészek részletesen elmondják az alapvető ismereteket, és érdekességeket is kínáljanak azoknak, akik meg szeretnék ismerni a Pálos Rend történetét.
Zalaegerszeg közel fél éven át ad otthont ennek az átfogó és látványos kiállításnak, ami 2025. március 1-jéig látogatható a Göcseji Múzeumban.
Borítókép:
Egy 1930-ból származó Szent Istvánt ábrázoló miseruha is helyet kapott az egyik vitrinben.
