„A krétával rajzolt ideiglenes művek nem tűnnek el örökre - a rajzokat fényképeken archiválja a múzeum, így megmaradnak az utókor számára” – mondta Gellér Judit muzeológus, a projekt ötletgazdája.
A Felrajzolt könyvek sorozat a Néprajzi Múzeum kortárs jelenségekkel foglalkozó MaDok-programjának vizuális kísérleti terepe, amelynek során kortárs alkotók készítenek ideiglenes falrajzokat a könyvesbolt melletti fekete krétafalra, a múzeum kiadványaiból inspirációt merítve. A látogatói térben lévő fekete fal így kreatív múzeumi üzenetté válik: időről időre más tartalommal töltődik meg, fizikailag pedig az Etknow könyvesbolt teréhez kapcsolódik, melynek kiadványaiból a művészek az inspirációt nyerik.
Szeptember 17-én nyílik a jubileumi 10. falrajz, ami rendhagyó módon a Jelenarchívum egyik története alapján készül. A Jelenarchívum az 1990-es évektől napjainkig tartó közösségi fotó- és történetgyűjtemény.
FONÁK
Régen a kézimunka a mindennapi élet ritmusába épült be. Ma is egyre népszerűbb, de már kissé más a funkciója. A paraszti kultúrában a kézimunka elsősorban a hétköznapok szükséges tudása volt, ma viszont sokszor tudatos ellenpontja a felgyorsult, gépesített, tömegcikkeket termelő és használó életmódnak. A lényeg azonban mindkét esetben ugyanaz: az ember nem pusztán használ egy tárgyat, hanem a saját munkájával jelentést ad neki.
A falrajz kiindulópontja a Jelenarchívum Ebédidő a munkában (1992, Inke) című története, amelyben a munkások az ebédszünetekben szórakozásból kézimunkáztak: kötöttek, hímeztek, varrtak, és egymást is tanították.
Kováts Jankát ehhez kapcsolódva inspirálta a népi kézimunka, ezen belül pedig a keresztszemes hímzés fonákja. A hímzés színén egy rendezett, megtervezett minta jelenik meg, míg a hátoldalon a készítés folyamatának lenyomata: a szálak útja, kereszteződései, csomói, eldolgozásai és szabálytalanságai. Ez a másik oldal, az anyag visszáján előtűnő, a hímzéshez képest torzabb, szabadabb, szinte véletlenszerű vonalrendszer Janka számára önálló vizuális világként kezdett működni.
Az alapötlet egy régi, keresztszemes hímzéssel díszített ballagási erszény megtalálásakor fogalmazódott meg benne. Később a maga és az édesanyja által készített keresztszemes munkákat nézve megerősödött benne a gondolat, hogy mennyi munka, javítás és apró döntés húzódik a háttérben, amiből végül semmi nem látszik. A falrajz ezt a rejtett oldalt teszi láthatóvá.
Az alkotó nem egy konkrét hímzést reprodukál, hanem a fonák vonalrendszeréből, torzulásaiból és ismétlődéseiből épít új mintázatot, így egy szabálytalanabb, szabadabb vonalháló jön létre. A kézimunka látható eredménye helyett annak rejtett oldalát, folyamatát és nyomait mutatja meg.
Kováts Janka (1999) vizuális művész, aki a szobrászat, a textil és a grafikai eljárások határterületein dolgozik. Munkáiban az anyag, a forma és a szerkezeti rendszerek kapcsolatát vizsgálja, tárgyait és installációit szabályalapú folyamatok és térbeli gondolkodás mentén hozza létre. Az analóg és digitális tervezési módszerek ötvözésével azt kutatja, hogyan alakítják együtt a forma létrejöttét a tudatosan felépített struktúrák és az anyag saját működése.
MEGNYITÓ:
2026. szeptember 17.
Néprajzi Múzeum, Damjanich utca felőli bejárat
EtKnow könyvesbolt előtti tér
17.00 Megnyitó beszédek
17:30 Gánjálló koncert
Kapcsolódó kiadvány: Jelenarchívum
Falrajz: Kováts Janka
Kurátorok: Molnár Dorottya, Wilhelm Laura
A sorozat ötlete: Gellér Judit
Megnyitja: Lackner Mónika
Megnyitó koncert: Ganjálló
