A Washi | A japánpapír ezer arca című kiállítás 2026. szeptember 24-én nyílik meg a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. A tárlat a japánpapírt nem csupán kézműves anyagként, hanem a japán társadalom, kultúra és gondolkodás egyik alapvető hordozójaként mutatja be, a mindennapi használattól a művészetig és az írásbeliségig. A kiállítás közel 200 műtárgyon, dokumentumon és interaktív elemen keresztül tárja elénk a washi készítését, az anyag sokoldalúságát, történeti szerepét és kortárs újraértelmezéseit, s hangsúlyt kap a papír megőrzése és restaurálása is. A kiállítást gazdag kísérőprogramok és egy nemzetközi konferencia egészíti ki, megszólítva minden korosztályt.
A papírkészítés technológiája a 7. század elején érkezett Japánba a kontinensről (Kínán és Koreán keresztül), és gyorsan alkalmazkodott a helyi alapanyagokhoz: a kōzo (papíreperfa), a mitsumata és a gampi rostjaihoz. A washi „ezerarcúsága” abban ragadható meg a legjobban, hogy nem egyetlen műfajhoz vagy társadalmi réteghez kötődik, hanem a japán mindennapok sok szintjén jelenik meg: a lakótérben, a ruházkodásban, a rítusokban, a reprezentációban és a művészeti-örökségi gyakorlatokban – észrevétlenül, természetesen, de mindenhol ott van.
Fotó: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
A kiállítás a washi, mint lokális természeti erőforrásokból létrejövő, kézi készítésű anyagnak kultúrameghatározó szerepét mutatja be. A kiállításban megjelenő tárgyak és műalkotások e hétköznapi és egyben nemes anyag felhasználhatóságának sokszínűségét tárják elénk: a japán papír anyagi minősége nyújtotta praktikus, kreatív és esztétikai lehetőségek kiaknázásának manifesztumai.
Fotó: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
A 19–20. század fordulóján a washi szerepe radikálisan átalakult. A Meiji-kor iparosítása és a nyugati típusú, géppel gyártott papír (yōshi) elterjedése kiszorította a washit az államigazgatásból, az oktatásból és a tömegkommunikációból. A hagyományos papírkészítés sok helyen hanyatlásnak indult, a termelés volumene drasztikusan csökkent, és a washi fa kézművesség, a művészet és a kulturális örökség magasra értékelt alapanyaga lett. Ugyanakkor éppen ez az értékrendbéli változás tette lehetővé újraértelmezését: a 20. század második felétől a washi a „japánság” (nihonsei) egyik emblematikus anyagává vált, amelyet művészek, építészek, restaurátorok és kulturális intézmények fedeztek fel újra Japánban és világszerte. Ma a washi egyszerre él tovább mint kézműves hagyomány – amit Japán nagylelkűen tesz közkinccsé –, mint identitásképző kulturális szimbólum, és mint a történeti Japán gazdasági és társadalmi működésének kulcsfontosságú tanúja.
Fotó: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteménye közel ötezer washi alapanyagú tárgynak ad otthont. E tárgyak működésének és jelentőségének megértése a kulcs azok hosszútávú megőrzéséhez, sikeres restaurálásához, hozzáférhetőségük garantálásához. A kiállítás a Hopp Múzeumban folyó műtárgyvédelmi és diagnosztikai munkafolyamatok során kinyert szaktudásra épít, és célja, hogy a kiállítás által nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet gyűjteménye jelentőségére.
Kiállításmegnyitó:
2026. szeptember 24., 16:00
A kiállítás 2026. szeptember 25. és 2027. január 31. között látogatható
Kurátorok:
Dénes Mirjam, japanológus, művészettörténész, a Japán Gyűjtemény kurátora
Bartha Veronika, japanológus, papírrestaurátor
