"Tudjátok, mi történt Zalaegerszegen 1848 forradalmi napjaiban? Hol toborozták a legényeket a honvédsereg számára? Ki volt az első honvéd Zalaegerszegen? Pontosan kinek a nevét viseli ma a Püspöki Grácián utca?" Ezekkel a kérdésekkel indította el Vucskóné Talabér Tünde tanárnő a diákokat a Ganz Ábrahám Szakközépiskolából a történelmi városközpont felé, hogy szülővárosukról még többet megtudjanak: milyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a városkép, mely belvárosi épületek álltak akkoriban, milyen lenyomata van napjainkban az akkori eseményeknek és személyeknek, hiszen ma is őrizzük emléküket síremlékeken, köztéri alkotásokon, utcanevek formájában.
A diákokat Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész-főmuzeológusa várta a Deák téren, aki számos történetet mesélt a 170 évvel ezelőtti eseményekről. A Deák szobor előtt felelevenítette az egykori vármegyeházán zajlott reformkori közgyűléseket, amelyen részt vett mindkét országos hírű zalai politikus: Deák Ferenc és Csány László is. Megtudtuk, hogy március 15-én éppen közgyűlés zajlott, s a bécsi eseményeket tárgyalták az elöljárók, a fővárosi események hírei csak két nappal később érkeztek Zalaegerszegre. Az érdeklődők megismerhették a fiatal liberális gondolkodók neveit, akik elkötelezettek voltak a forradalom és szabadságharc eszméiért. Az Arany Bárány Fogadóban – ami most is szállodaként működik – zajlott az első honvédtoborzás a városban, Árvay Sándor fiatal ügyvéd és barátai álltak be elsőnek a szerveződő 7. honvédzászlóalj katonái közé. A csoport megállt emlékezni a Széchenyi-emléktáblánál és a Kossuth-szobornál is. Habár korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy Kossuth sohasem járt Zalaegerszegen, néhány alkalommal a közeli Kehidán igen, s egy személyes vonatkozást is megismerhettünk: mély barátságot ápolt Csány Lászlóval és Deák Ferenccel is, utóbbi keresztapja volt Kossuth egyik fiának, Kossuth Ferencnek.
A séta következő állomása a Zalai nemes című köztéri alkotás volt, itt esett szó Püspöky Gráciánról, Csány László unokaöccséről, aki arról vált híressé, hogy a visszafoglalt budai vár bástyájára 1849. május 21-én elsőként tűzte ki a nemzeti lobogót. A 47. zalai honvédzászlóalj zászlótartója bátorságát jelzi, hogy az ostromot követően megszámolták, a zászlóban több mint húsz golyó ütötte lyuk volt. Egyes források szerint ezer arany jutalmat kapott a pesti polgároktól hőstettének viszonzásaképpen, s tiszti kinevezésről is beszámol számos szemtanú, jóllehet ennek semmiféle hivatalos dokumentumban nincs nyoma. A séta a zalai mártír miniszter Csány László szobránál ért véget; a szobor felállításának históriája, amely 1904 és 1931 között zajlott, érdekes színfoltja a város történetének és Csány László kultuszának.
A diákok visszatérve az iskolába, történelmi totót töltenek ki, s a legjobban teljesítő diák a tanárnő meghívását élvezheti másnap délelőtt a sulibüfében. Hiába, egy nem mindennapi motiváció szárnyakat ad a mai 17 éveseknek.
