Új, ingyenesen elvégezhető képzést indít Múzeum és fenntartható turizmus címmel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a múzeumok turisztikai szerepének növeléséért. A tanfolyamot az teszi indokolttá és hiánypótlóvá, hogy a múzeumi szakemberképzések között mostanáig nem volt elérhető olyan szakmai továbbképzés, amely a múzeumok turisztikai szerepével foglalkozna.
A frissen kidolgozott továbbképzés többek között olyan húsba vágó kérdéseket tárgyal gyakorlatias, a mindennapi munkába jól átültethető formában, mint például, hogy milyen trendek vannak a kulturális turizmusban; mit tartalmaz a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia; hogyan lehet a muzeális intézményeket vonzó turisztikai desztinációként újrapozícionálni, és ezzel is növelni a települések turisztikai vonzerejét, és a múzeum társadalmi hasznosságát, beágyazottságát.
A tananyag kidolgozásában a hazai múzeumi szakma neves képviselői mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet Turizmus Tanszékének oktatói is részt vettek.
Három részből álló interjúsorozat keretében járjuk körül, hogy miért érdemes részt venni a továbbképzésen. Elsőként a tanfolyam kapcsán a BCE FFI Turizmus Tanszékének vezetőjével, dr. Jászberényi Melinda egyetemi tanárral beszélgettünk.
Második interjúnkban pedig a MOKK igazgatóját, Nagy Magdolnát kérdeztük a képzéssel kapcsolatban.
Hogyan illeszkedik ez a képzés a MOKK küldetésébe?
A MOKK küldetése a hazai múzeumok folyamatos szakmai megújulásának, minőségközpontú működésének támogatása. Az utóbbi évek módszertani fejlesztései között kiemelt figyelmet kaptak a múzeumok társadalmi beágyazottságának növelését, fenntartható működését és szolgáltató jellegének erősítését szolgálók. A társadalmi fenntarthatóság növeléséhez kapcsolódóik például az „esélyt a múzeummal” fejlesztés, amely a különböző fizikai, szellemi, szociális hátránnyal élők múzeumlátogatási élményének fokozásához, valamint a ”közösségi múzeum” fejlesztés, amely a közösségi alapú működési modell kialakításához nyújt segítséget.
Jelenleg a Pulszky Társasággal közösen dolgozunk a múzeumok környezetileg fenntarthatóbb működési modelljén, a „zöld múzeum” kritériumrendszeren. A szolgáltató jelleg erősítését szolgálja például a „családbarát múzeum” fejlesztés, amely a gyerekekkel érkező látogatók elvárásainak magas szintű megfelelésben segíti a múzeumokat. Ebbe a sorba illeszkedik a Múzeum és fenntartható turizmus című új képzés is, amely segít abban, hogy a résztvevők átgondolják, mitől válhatna intézményük vonzó turisztikai célponttá.
A múzeumok turisztikai jellegének erősítését mindig is fontosnak tartotta a MOKK; ennek a témakörnek szenteltük a 13. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciát, amelynek címe Múzeum + rekreáció + turizmus. Töltődj és lazulj múzeummal! volt, a Múzeumok Őszi Fesztiválja kapcsán évek óta együttműködünk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, és a turisztika szerepel a Múzeumi menedzserképzés tananyagában is.
Kiknek szól elsősorban ez a képzés, és milyen gyakorlati tudással gazdagodhatnak a résztvevők?
A képzés kulturális intézményekben, elsősorban múzeumokban dolgozó, a turisztikai területen kevésbé jártas munkatársak számára készült, hogy bővíthessék ismereteiket arról, hogyan lehet több turistát bevonzani az intézményekbe. Munkakört tekintve nincs megkötés, ennek több oka is van. Egyrészt a kisebb létszámmal dolgozó intézményekben jellemzően több munkakört ellátó munkatársak dolgoznak. Másrészt ahhoz, hogy egy múzeum vonzólegyen turisztikai szempontból, az intézményen belül több szakterület együttműködése szükséges. Éppen ezért érinti a képzés a múzeum, mint turisztikai attrakció múzeumvezetési, muzeológiai, a múzeumpedagógiai, a kommunikációs stb. vetületeit.
A résztvevők betekintést nyernek a kulturális turizmus alapjaiba, el tudják helyezni a múzeumukat a turisztikai piacon, és elsajátítják a hatékony együttműködés és kommunikáció módszereit a turisztikai szereplőkkel. Emellett megismerik a fenntartható turizmus eszközeit, és képesek lesznek saját intézményük turisztikai vonatkozásainak átgondolására, annak tervezésére.
Nem jelent-e ez konkurenciát ez a képzés a Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász szakának?
A képzés 30 órás – ez a rövid idő arra elegendő, hogy rálátást adjon a múzeumi szakembereknek a turisztikai területre és a turisztikai attrakciókkal szembeni elvárásokra. Nem az a célja a képzésnek, hogy turisztikai szakembereket képezzen, hanem hogy megadja az alapokat ahhoz, hogy felismerjék a résztvevők, milyen területeket kellene fejlesztenie, milyen szolgáltatásokat kellene nyújtania a múzeumnak ahhoz, hogy több turista látogassa. Akit pedig mélyebben érdekel ez a terület, számára a MOKK képzése jó belépőt jelent a Budapesti Corvinus Egyetem Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász képzésére.
Jelentős különbség még, hogy a MOKK képzése elsődlegesen a múzeumok turisztikai lehetőségeinek kiaknázására koncentrál, hiszen a résztvevők közé többségében múzeumi munkatársakat várunk. A Corvinus Egyetem képzése mind célközönségét, mind tartalmát tekintve sokkal szélesebb merítéssel dolgozik. A két képzés tehát nem versenytársa, sokkal inkább kiegészítője egymásnak.
Tapasztalatai szerint milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai kulturális intézmények, azon belül a múzeumok a turizmus területén?
2020-ban a kulturális tárca kezdeményezésére többek között a MOKK közreműködésével is lefolytatott MúzeumokMa2020 országos kutatás a múzeumok turisztikai vonatkozásait is vizsgálta. Főként a vidéki településeken működők esetében tapasztalható, hogy a múzeumok turisztikai szerepvállalása markánsan megjelenik a fenntartói elvárások között. Ez egybecseng azzal, amit a válaszadók a múzeumok fejlődési irányairól gondoltak – a kulturális turizmus erősödése a fontossági sorrendben a vidéki múzeumok esetében az első három helyen szerepelt. Ugyanakkor turisztikai együttműködések tekintetében jelentősen elmaradtak akár az országos, akár a megyei hatókörű városi múzeumoktól. Turisztikai stratégiája a kisebb intézményeknek jellemzően nem volt, de a nagy intézmények közül is csak kevesen rendelkeztek vele.
A kutatás érdekes megállapítása, hogy a múzeumok jelentős hányada (a nagy intézmények több, mint 80%-a, a kisebb intézmények több, mint 60%-a) turisztikai desztinációként tekint magára – ez nagyon pozitív eredmény, de felmerül a kérdés, hogy vajon a turisták is annak tekintik őket?
A kutatás eredményét látva fogalmazódott meg bennünk, hogy szükség lenne egy olyan képzésre, ami segíti a múzeumi szakembereket a turisztikai ismereteik bővítésében, ugyanis nagyon kevés az olyan múzeum, ahol turisztikai ismeretekkel rendelkező munkatárs dolgozik. A kisebb intézményeknek is meg kell tanulniuk eladni magukat a turisztikai piacon. Fontos, hogy turistákat vonzó kiállítási-, program-, és szolgáltatási kínálatuk legyen, de azis fontos, hogy enneka híre eljusson a célközönséghez. Megfelelő kapacitás és/vagy szakértelem hiányában a turisztikai célközönség eléréséhez kevesen alkalmaznak célzott marketingeszközöket, továbbá a más turisztikai szereplőkkel (utazási irodákkal, szállásadókkal, helyi turisztikai irodákkal) történő együttműködések terén is van még fejlődési lehetőség.
Vannak-e már jól működő múzeumi példák, jó gyakorlatok, amikkel találkozhatnak a résztvevők a képzés során?
Igen, sok jó példát láthatunk erre, és fontosnak tartjuk, hogy ezeket megismerjék a résztvevők is, ezért a képzési óraszám 20%-át esettanulmányok, jó gyakorlatok bemutatásának szenteltük. Felkértünk oktatónak olyan múzeumvezetőt is, aki több sikeres programot valósított már meg az intézménye turisztikai vonzerejének növelésére. Ezen felül minden oktatót arra kértük, hogy az egyes tanórák anyagait hazai vagy külföldi kulturális intézményi, lehetőleg múzeumi példákkal tegyék szemléletesebbé.
Mit remél, milyen hosszabb távú hatása lehet ennek a képzésnek a hazai múzeumok turisztikai kínálatára?
A MúzeumokMa2020 kutatás rámutatott, hogy a múzeum turisztikai desztinációként való pozícionálása iránti nyitottság (és a fenntartói elvárás) széles körben tapasztalható. Ebből kiindulva nagy érdeklődésre számítunk a képzésünk iránt. Bár a tanfolyamon a résztvevők optimális létszáma maximum 20 fő és idén csak egy kurzust tudunk indítani, terveink szerint évről évre meghirdetjük ezt a képzést, így 3-4 év alatt 60-80 fő részt tud venni rajta, –ez ideális esetben megközelítőleg hasonló számú küldő intézményt is jelent.
Bízunk benne, hogy a képzés hatására született kezdeményezések közül több jó gyakorlatként is bemutatható lesz, szakmai napokon, konferenciákon vagy az országos múzeumi koordinátori hálózatunk által szervezett rendezvényeken, így a múzeumi szakemberek széles köre megismerheti azokat és inspirációt kaphat arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket a turisztikai attrakcióként való működés irányába. A képzés tehát reményeink szerint egy öngerjesztő folyamat első állomása lesz, melynek eredményeként egyre több múzeum fog tervezetten, akár stratégiai szinten is készülni a turisták megszólítására és fogadására.
Hogyan látja, lehetnek a jövőben még olyan területek, ahol együttműködik majd a tanszék és a MOKK?
Azon dolgozunk, hogy folytatódjon kettőnk együttműködése. A MOKK időről időre felülvizsgálja a képzések tartalmát, hiszen ami ma újdonságnak számít, két év múlva lehet, hogy már meghaladott szemléletet tükröz. A turisztikai képzésünknél is folyamatosan figyeljük majd annak aktualitását és amennyiben az átdolgozás szükségessé válik, abban mindenképpen számítunk a tanszék közreműködésére. Gondolkodunk azon is, hogy miként lehetne a képzésünk és a Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász képzés kapcsolatát szorosabbra fűzni. Ezen felül nyitottak vagyunk más területeken is közös munkára, legyen az kutatás, módszertani fejlesztés, vagy szakmai rendezvény. Ami számunkra, módszertani központként működve különös fontos, hogy az együttműködésünk eredményéből nem csak a mi intézményeink, de a múzeumok széles köre profitálhat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásának köszönhetően a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek ingyenesen végezhetik el a 30 órás blended képzést, melyre 2025. augusztus 25-ig lehet jelentkezni. A 20 fős létszámkorlát és a téma népszerűsége, a képzés hiánypótló jellege okán érdemes mihamarabb regisztrálni.
Bővebb információ és az online regisztrációs felület a MOKK honlapján
