A Christkindl Spiel, a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvainak karácsonyi énekes népszokása és Buzsák élő hagyományai kerültek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterére az „Így kell járni...” – Az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszerét vették fel.
Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 180 ország csatlakozott. 2020 szeptemberében a járványügyi helyzetre való tekintettel maradt el az új örökségelemek ünnepélyes kihirdetése. A magyar kultúra napján online formában jelentette be Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az új örökségelemek és a jó megőrzési gyakorlat jegyzékre kerülését. Fekete Péter ünnepi beszédében kiemelte a szellemi kulturális örökségek megőrzésének és gyakorlásának jelentőségét, amely a nemzeti identitás erősítése mellett a közösségek számára szilárd kohéziót jelent a jelenlegi helyzetben is.
Az ünnepélyes kihirdetés online változata elérhető a Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon című Facebook oldalon.
Amit az új örökségekről tudni érdemes:
Buzsák élő hagyományai: hímzés, faragás és folklór
A Somogy megyei Buzsák település gazdag népművészetének elemei a buzsáki hímzés, faragás, a néptánc és népdal hagyománya.
Három jellegzetes hímzéstípust köthetünk Buzsákhoz. Az öltésfajtákban és geometrikus mintákban gazdag vézást, a fekete alapra hímzett boszorkányost, és az előrajzolás nélkül vágott, rátét hímzéssel készült rátétest (vagy helyi elnevezés szerint bécsist).
A buzsáki férfiak legfontosabb és sokáig fennmaradó foglalkozása volt a pásztorkodás, amelyhez pásztorfaragásuk köthető. A pásztorkodás eszközein kívül egyéb használati tárgyak is készültek és készülnek ma is fából és szaruból.
Jellegzetes buzsáki néptánc a csárdás, amelynek egyes motívumait libegősnek és kopogósnak hívják a faluban.
Christkindl Spiel, karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
A ChristkindlSpiel a reformáció idejétől élő karácsonyi énekes népszokás. Magyarországon először a 18. században a Bakony és Balaton-felvidék németek lakta településein jelent meg. A 8–15 éves gyermeklányok december 24-én reggeltől éjfélig járják a falut szerepüknek megfelelő viseletbe öltözve, fejdísszel vagy díszes pártával a fejükön. Minden házba bekopognak, hogy játékukkal vigyék az örömhírt: megszületett a Kisjézus. A német nyelvű, verses, énekes játékukat csengőszóval kísérik. A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják elő a csoportok.
„Így kell járni...” – az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszere
A Balatoni Katalin és Lévai Péter által kifejlesztett pedagógiai program legfőbb célja a magyar népi játék és néptánc világának a megismertetése élményszerű mozgástanulás segítségével a 6-12 év közötti gyermekekkel. A módszer alkalmazói és tanulói empirikus élményeken keresztül sajátítják el a hagyományos népi játékok és tánc elemeit, azok formavilágát, tevékenységi helyeit és funkcióit. A módszer sajátossága az analitikus szemlélet, mely strukturálja, részekre bontja, majd egésszé formálja a magyar néptánc motívumvilágát, ritmikai és szerkezeti törvényszerűségeit, így biztosítva a megismerés legmélyebb szintjét és a valódi elsajátítás lehetőségét.
