Ma 17 órakor nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Önarckép álarcokban című kiállítás kiegészítő tárlata, amely Arany János A kép-mutogató című versével olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, melyet a nagyközönség kevésbé ismer.
A spiritizmus divatja 1853-ra érte el Magyarországot. A sajtó rendszeresen adott hírt az asztaltáncoltatásokról, és hamarosan megjelentek a spiritiszta médiumok is. A halottak szellemének megidézése a társas érintkezés egyik legnépszerűbb formájává vált.
Életrajzi adatok igazolják, hogy Arany Jánosra is hatott a spiritizmusnak ez formája. Nagykőrösön több szeánszon is részt vett. Családja körében népszerű volt a „table-moving” kísérlet. Erről leveleiben számolt be barátainak. Nemcsak fia jeleskedett az asztaltáncoltatásban, hanem lánya is, sőt felesége is próbálkozott vele. Pesti barátai közül Egressy Gábor a szellemidézés elkötelezett híve volt, lakásán a kor legkiválóbb elméi – többek között Arany és Jókai – vettek részt a szeánszokon. Egyik alkalommal Arany jelenlétében Petőfi szellemével társalogtak.
A szellemtan hatása nyomon követhető Arany néhány költeményében is, de nem formateremtő elemként, hanem csak motívumként van jelen.
Kiállításunk a költő spiritizmushoz való viszonyának kettősségét mutatja be, amelyet egyszerre jellemez az érdeklődés és a távolságtartás.
