Frank Frigyes halálának 50. évfordulója alkalmából a Göcseji Múzeum emlékkiállítást rendezett a festőművész alkotásaiból. Frank ízig-vérig fővárosi ember volt, mégis 1976-ban huszonkilenc általa válogatott, művészetének keresztmetszetét adó festményét a zalaegerszegi múzeumnak adományozta, és ez az anyag a későbbiekben további tíz festménnyel és közel kétszáz rajzzal gyarapodott. A mostani tárlat ebből a gazdag gyűjteményből nyújt válogatást.
Különös kapcsolat fűzte a művészt Zalaegerszeghez, holott nem lakik sem rokon, sem barát Göcsejben. Mégis úgy érezte, ez a város megérdemli a bemutatkozó kiállítása alkalmából tapasztalt sok kedves gesztus után, hogy múzeumában - állandó kiállítás reményében - elhelyezze életművének egy szeletét. A tárlat valóban elkészült, az alkotások a hetvenes években látogathatók voltak, de egy idő után helyhiány miatt a képző- és iparművészeti gyűjteményt őrző termekbe kerültek. Most, az évforduló apropóján elérkezett az idő, hogy az azóta felnőtt generáció is megismerje Frank Frigyes expresszionizmust idéző festményeit és izgalmas grafikáit.
Festészetében a portrék mellett a táj- és városképek,valamint a csendéletek a leggyakoribbak. Stílusát a vastagon felhordott festékréteg, az intenzív kolorit és a lendületes, kavargó és erőteljes formavilág jellemzi. Legkedvesebb modellje és egyben múzsája felesége, Mimi volt. A nő, aki mindig mellette állt, akire hallgatott, akinek pusztán a mosolya és jelenléte megnyugtatta és alkotásra ösztönözte.
A kiállítást Révész Emese PhD művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe
Művészete jól elhatárolható életszakaszokra bontható, amiben jelen voltak a budapesti, majd a müncheni tanulóévek, vele a Jugendstil egyik alapítójának, Angelo Jank festőnek Frankra gyakorolt hatása, majd a budapesti stíluskeresés évei és a fordulat időszaka, Párizs. A francia főváros, ami magával ragadta frissességével és merészségével. A színek, a vibráló esti fények, a lehengerlő művészélet, az ünnepségek és a látványosságok. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy rátaláljon egyedi stílusára.
A kor kritikusai kiemelték tüzes korolizmusát és markáns portréit. Az egyik kulturális folyóiratban megemlítették, hogy „…Munkácsy öröksége kapott új erőt.” Micsoda elismerés lehetett ez Franknak, hogy a gyermekkorában az édesapja által vásárolt képzőművészeti albumokban csodált Munkácsyval egy lapon említik! Azzal a művésszel, aki miatt kamaszkorában eldöntötte, a nyomdokaiba lép és festeni tanul. A sokszínű Párizs és a Franciaországban eltöltött időszak felszabadította a művészt, magára talált. Budapestre hazatérve az Ernst Galériában azonnal be is mutatta festményein keresztül a nyüzsgő és ellenállhatatlan francia fővárost.
Frank Frigyes párizsi korszakának egy töredéke
A következő évtizedekben mélyreható változás indult el Frank Frigyes festészetében és a vaskos anyagkezelés helyett vékonyabb festékréteggel dolgozott, a sötét alapozás helyett világosat használt, ecsetkezelése könnyed lett, előadásmódja impulzív. Sorra készültek a műterem-enteriőrök, a tabáni tájképek, Mimi életképekkel gazdagított portréi, az önarcképek és a kettős arcképek. Ezek közül több is látható a zalaegerszegi tárlaton.
A háború borzalma közbeszólt, palettáján sötét tónusok jelentek meg. Fekete, vörös és kék festékből használt a legtöbbet. Kék korszaknak nevezte saját alkotói időszakát. Tovább fokozta a rémületet, amikor 1944-ben a Wehrmacht felszólította a házaspárt, hagyják el a budapesti lakásukat. A festmények egy részét ki tudták még menekíteni, a többit a német katonák megsemmisítették. Hiába volt svéd oltalmi levelük, munkatáborba kerültek. De még ha betegen is, de élve előkerültek a háború befejeztével.
Az újrakezdés éveiben nagyerejű expresszionista hatású festmények születtek. Keményen őszinte világ tárul a néző elé. Örvénylő formák, vaskos kontúrok, barnák, vörösek és kékek tették mindezt a hatást erőteljesebbé.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a Frank Frigyes emlékkiállítás október 31-ig látogatható, addig tárlatvezetésekkel és tematikus vezetésekkel várjuk a közönséget.
Forrás: Révész Emese: Frank Frigyes (Művészetért, Oktatásért Alap 2003)
