Az avar kor – Madártávlatból. Avar kor-e az avar kor? Jász-Nagykun-Szolnok megye és környékének avar kori leletei a szolnoki Damjanich János Múzeumban!
Három évszázad kincseit gyűjtötte egybe a szolnoki Damjanich János Múzeum Az avar kor – Madártávlatból című kiállításon. Van olyan leletegyüttes, amely a 19. században került a Magyar Nemzeti Múzeumba, de láthatunk olyanokat is, amelyeket már a 21. században tártak fel. Külön érdekessége a kiállításnak az is, hogy a bemutatott tárgyak túlnyomó többsége jól ismert ugyan a szakirodalomból, de ténylegesen még a kutatók többsége sem láthatta őket eredetiben, hiszen ezek többnyire a páncélszekrények mélyén rejtőztek. Vagy nagyon régen, vagy egyáltalán nem voltak kiállításon láthatók. A szolnoki tárlat így kihagyhatatlan azok számára, akik érdeklődnek az avarok kultúrája, tárgyi emlékei iránt.
Honnan érkeztek az avarok?
Valamikor 557 decembere és 558 februárja között érkezik Bizáncba a fentebbi idézetben leírt „furcsa nép” első követsége. A világ ekkori fővárosának lakói már réges-rég megszokhatták a különböző követek, követségek érkezését, ám ekkor mégis összecsődültek a soha nem látott idegenek látására. Kik is voltak a követség tagjai, honnan érkeztek, s mit is akartak a bizánci császártól?
552-ben belső Ázsiában a türköknek nevezett nép megdöntötte korábbi uraiknak, a zsuan-zsuanoknak a hatalmát. A hatalmát vesztett törzsszövetség egyik része nyugat felé indult új hazát keresni, s miután vándorlása közben egy sor népet legyőzve érkezett meg a Bizánci birodalom határához. Ekkora már természetesen nem ugyanaz a nép volt, mint az indulásukkor, hiszen csatlakoztak is hozzájuk, s szakadhattak is le töredékek belőlük. Ez a törzsszövetség önmagát avarnak nevezte, uralkodóját pedig Kagánnak. Ebben a történelmi pillanatban a trónon egy fiatal, tehetséges, ambiciózus uralkodó ült, a nevezetes Baján kagán. Jellemző az egész korszakra, hogy egyedül az ő neve maradt fenn egészen a VIII. század végéig. A bukás pillanatából ismerünk név szerint kagánokat.
Mit vártak Európától?
A küldöttség azt szerette volna elérni, hogy bebocsájtást nyerjen a bizánci birodalomba, s népével a kagán ott telepedhessen le. I. Iustinianos császár gazdagon megajándékozta őket, de egyúttal parancsot ad arra, hogy erős határzárat állítsanak fel a Dunán, ezzel elvágva a Birodalomba való bejutás lehetőségét.
Ezzel az eseménnyel indul el a 626-ig tartó háborúk sorozata a két nagyhatalom között.
567/568-ban az avarok elfoglalják a Kárpát-medencét, s ettől fogva innen vezetik hadjárataikat a Balkánra, egészen Bizánc sikertelen ostromáig. Ez a kudarc végzetessé válik az Avar birodalomra nézve. Már korábban fellázadtak a vendek, leválasztva nyugati és déli területeket. A keleti befolyásnak Kuvrát hatalomra kerülése vet véget. Ebbe a meggyengült államba kér azután bebocsájtást az írott források szerint Kuvrát negyedik fia, Küber népével. Ez az esemény valamikor 670/680 táján történhetett meg. A történet folytatásaként azután Küber el is távozik a Kárpát-medencéből. Hiszen, miután a Kagán lázadástól tartva kinevezi az Avar birodalom területén élő bizánci hadifoglyok helytartójává, azok biztatására élükre állva eltávozik Thesszalonike környékére.
Pontosan ebben az időszakban jelenik meg egy új régészeti kultúra a Kárpát-medencében, melyet Tótipuszta-Igar-Kiskőrös körnek hívunk. A Bajáni avarok régészeti kultúrájától ezt az újat Bóna István és nyomdokain kutatók sokasága különítette el.
A VIII. században azután egy, az elsőtől alapjaiban, a másodiktól pedig részleteiben eltérő leleltanyag együttes, a griffes-indás kultúra emlékei lelhetők fel.
A szolnoki Damjanich János Múzeum és annak katalógusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy folyamatos változás során megy-e végbe a leletanyag átalakulása, vagy pedig egy 670/680 táján kelet felől betelepedett törzsszövetség népessége adja meg a változásokhoz szükséges erőt, majd belső változások során alakul ki a griffes-indás csoport jellegzetes leletanyaga. A kiállítás katalógusában sikerül valószínesíteni azon véleményüket, amely szerint a második lehetőség áll közelebb az egykori valósághoz. Egyúttal igyekeznek választ adni arra a kérdésre is, hogy „Avar kor-e az avar kor”, vagy ez a terminológia csupán egy történelmi időszakot, s nem egy nép folyamatos hatalomgyakorlását fedi.
A kiállítás 2018. augusztus 26-ig tekinthető meg.
Forrás: Madaras László kurátor kiállítás és katalógus szövege
