A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége 2026-ban a Dr. Kéri Muzeális Gyűjteménynek ítélte oda az „Az Év Tájháza” kitüntető címet. Az elismerést a Szövetség XXIII. Országos Találkozóján és szakmai konferenciáján, Orfűn adták át október 2-án.
Az idei pályázat különlegessége volt, hogy két határon túli tájházegyüttes is bemutatkozott. A bírálóbizottság döntése alapján a 2026-os díjat a Gálospetriben és Szalacson működő Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény nyerte el. A pályázat eredményhirdetésére és a díj átadására az orfűi találkozó ünnepi megnyitójának keretében került sor.
Gálospetri Tájház
Egy tájegység öröksége több helyszínen
A Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény különlegessége, hogy az Érmellék épített, tárgyi és szellemi örökségét nem egyetlen tájházban, hanem több épület, porta, pince és tematikus kiállítás együttesében mutatja be.
A gálospetri és szalacsi helyszíneken az Érmellék különböző társadalmi rétegeinek világa elevenedik meg. A középparaszti porta, a kisnemesi Dráveczky-kúria és a szalacsi zsellérház egymás mellett mutatják meg, hogyan élt, dolgozott és gazdálkodott a térség egykori lakossága.
A gyűjtemény egyik kiemelkedő értéke a Szalacson található, 19. század közepéről származó zsellérporta. Közvetlen környezetében felújított borospincék is látogathatók, amelyek az egykor jellegzetes szalacsi pinceutcák emlékét őrzik. A 19. század végén mintegy 900 pince alkotott egész utcasorokat a településen, így a pincevilág az Érmellék sajátos épített és szőlészeti-borászati örökségének fontos része. A helyszínen tematikus kiállítások, működő pince és borkóstolási lehetőség is szolgálja az örökség megismerését.
Szalacsi pincesor
Gálospetriben a 19. század második feléből származó középparaszti porta mellett található az 1834 előtt épült Dráveczky-kúria is. A kúria és gazdasági épületei a kisnemesi életforma mellett számos tematikus kiállításnak adnak helyet, többek között a helyi mesterségek, a népi kerámia, a helytörténet, a régészet és a numizmatika témakörében.
Élő örökség, továbbadható tudás
A gyűjtemény munkájának egyik legfontosabb sajátossága, hogy az örökséget nem pusztán megőrizni kívánja, hanem értelmezhetővé és átélhetővé is teszi. A kiállított tárgyak és épületek mögött az egykori életformák, mesterségek, gazdálkodási módok és közösségi tudások válnak láthatóvá.
Ez szorosan kapcsolódik a Tájházszövetség idei országos találkozójának központi gondolatához is. A „Tárgy – tudás – közösség – A tájházak élő örökségi rendszerei” című konferencia azt állítja középpontba, hogy a tájház nem egyszerűen „bemutatott múlt”, hanem olyan működő tér, ahol az épület, a tárgy, a tudás, az ember és a közösség együtt van jelen.
A Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény ennek a szemléletnek sajátos és összetett példája. A több mint két évtizedes örökségmentő munka során megőrzött épületek és tárgyak egy olyan egységes kulturális örökségi rendszerré állnak össze, amelyben az Érmellék múltja nem elszigetelt emlékként, hanem összefüggő történetként válik megismerhetővé.
Dráveczky kúria
Több mint két évtizedes örökségmentő munka
A gyűjtemény létrehozása és folyamatos gyarapítása Dr. Kéri Gáspár több évtizedes munkájához kötődik. A gálospetri tájház létrehozása, a szalacsi zsellérház megmentése, a Dráveczky-kúria helyreállítása és a szalacsi pincék megőrzése egy következetes örökségvédő szemlélet állomásai.
A Tájházszövetség 2015-ben már Az Év Tájházvezetője címmel ismerte el Dr. Kéri Gáspár munkáját a gálospetri és szalacsi tájházakért végzett tevékenységéért. Tizenegy évvel később a szakmai közösség a teljes gyűjtemény örökségvédő és bemutató munkáját ismerte el az Év Tájháza 2026 címmel.
„Az Év Tájháza díjjal azt a következetes örökségmentő munkát ismerjük el, amely az Érmellék múltjának egy-egy megmaradt darabjából egységes és átélhető kulturális örökséget teremtett” – fogalmaz a díjazott méltatása.
A Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény így egyszerre őrzi egy tájegység épített és tárgyi örökségét, mutatja be egykori közösségeinek életét, és teremt lehetőséget arra, hogy ez a tudás a következő nemzedékek számára is hozzáférhető és átélhető maradjon.
Az Év Tájháza 2026
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége az „Az Év Tájháza” címmel minden évben olyan tájházi közösség munkáját ismeri el, amely kiemelkedő módon járul hozzá a kulturális örökség megőrzéséhez és továbbadásához. A 2025-ös díjazott, a cigándi Bodrogközi Múzeumporta esetében is a muzeális funkció mellett a közösségi és oktatási szerep, valamint a hagyományos tudás továbbadása került a méltatás középpontjába.
2026-ban ezt az elismerést a Dr. Kéri Muzeális Gyűjtemény kapta.
Dráveczky kúria
A Tájházszövetség gratulál Dr. Kéri Gáspárnak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Gálospetri és Szalacs, valamint az Érmellék épített, tárgyi és szellemi öröksége ma is élő és továbbadható kulturális örökségként legyen jelen.
Kiemelkedő eredményért díjazott pályázók:
Az Év Tájháza 2026 pályázaton a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége oklevéllel ismerte el a Doroszlói Tájház, valamint a Kiskunmajsai Tájház és Kenyérsütőház kiemelkedő munkáját.
Doroszló (Doroslovo, Szerbia), Doroszlói Tájház. Helyiek több nemzedék hagyományos doroszlói viseletében, 2025. április 26-án a Tájházak Napja „Hogyan érzed magad elődeid öltözetében?” programja keretében. Fotó: Doroszlói Tájház
A Doroszlói Tájház különleges értéke, hogy egy vajdasági szórvány magyar közösség kulturális örökségét őrzi és teszi élővé. Az 1910 táján épült, 2001-ben megnyitott tájház az 1930-as évek egy középparaszti családjának élet- és munkakörülményeit mutatja be hiteles lakásbelsővel, melléképületekkel, korabeli öltözetekkel, lakástextilekkel és munkaeszközökkel. Az elmúlt 25 évben több mint tízezer látogatót fogadott. Különösen értékes az a közösségi összefogás, amelynek eredményeként a tájház létrejöhetett, és amely a helyi népi értékek iránti érdeklődést és büszkeséget is erősítette.
Kenyérkóstoló Kiskunmajsán
A Kiskunmajsai Tájház és Kenyérsütőház a Kiskunság népi építészetének egyik archaikus emlékét őrzi. A nádtetős, háromosztatú, középpadkás, szabadkéményes gazdaház azonban nem csupán építészeti emlék: a hagyományos kenyérsütés és a hozzá kapcsolódó tudás átadásának élő helyszíne. A közösségi kiskertben a látogatók és a múzeumpedagógiai foglalkozások résztvevői megismerhetik a hagyományos növénytermesztést, a helyi alapanyagok használatát és a természetközeli gazdálkodás alapelveit. A kenyérsütés pedig a búza útjától a kemencében sült kenyérig olyan közösségi élménnyé válik, amely egyszerre kapcsolja össze a hagyományőrzést, a tudásátadást és a fenntartható gondolkodást.
A Tájházszövetség az oklevelekkel azt a példaértékű munkát ismeri el, amelyben a múlt emlékei nem pusztán megőrzött tárgyakként és épületekként vannak jelen, hanem a közösségi élet, a tudásátadás és a hagyományok továbbélésének forrásává válnak.
Borítókép: Az Év Tájháza // Fotó: Szatmáry Dorka
