Sokáig nem volt kérdés, amely ma naponta felmerül: biztosan egészséges-e a védőoltás. Az Orvostörténeti Múzeum kiállítása a dolgok mélyére vezet!
Az oltások története gyakorlatilag a népi gyógyászat megfigyeléseivel, praktikáival kezdődik. Az orvostudomány ezekre a kihívásokra adja a maga válaszát Edward Jenner (1749-1823) útkeresésével, aki a bakteriológiai kutatások forradalmi felfedezései előtt a feketehimlő megelőzésével – Semmelweis Ignáchoz hasonlatosan – jócskán előtte járt a későbbi korok tudományos ismereteinek. Felfedezéséhez egy tehenészlány megjegyzése járult hozzá, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn. Az angol sebész úg döntött, megfigyelését teszteli és egy, a tudomány iránt vállalkozó kedvű, James Phipps nevű fiúnak napokig adagolta a Blossom nevű tehén himlőhólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki aztán sikeresen átesett a betegségen. A fiú később a himlőnek is sikeresen ellenállt. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben. Igaz, amikor Jenner felfedezte a vakcinázás jelentőségét, nem aratott osztatlan sikert. A Royal Society elutasító levelében ez állt: „A Társaság Tagjának óvatosnak kellene lennie, és nem volna szabad kockára tennie megbecsültségét azáltal, hogy olyasmit nyújt be a tanult testület elé, ami ennyire eltér az elfogadott ismeretektől, ráadásul ennyire hihetetlen.”
Ettől függetlenül a 18. század végének közvélekedése szerint az orvoslás történetének legnagyobb jótéteménye a himlőoltás felfedezése volt. A halál a családokhoz ekkoriban megszokott vendégként kopogtatott. Igaz, majd 80 évet kellett még várni arra, hogy az első kórokozók beazonosíthatóan kirajzolódjanak a mikroszkópok nagyítói alatt, s a betegségek legyőzésében szerepet játszó immunrendszer működése ne csupán sejtés maradjon. A konkrét betegségekre kifejlesztett védőoltásokért folytatott küzdelem története tele van kudarcokkal, sikerekkel, ám mindenek felett tanúságokkal és tanulságokkal.
Etikai kérdések, vallási viták, humán kísérletek, versenyfutás a kórral, az idővel. Megannyi kérdés, megannyi betegség, megannyi kikristályosodó fogalom, törvényszerűség. Orvostudomány, társadalomtudomány, harc a közműveltségért, jogi felvetések. Egyén, közösség, felelősség magunkért, gyermekeinkért, ismerőseinkért, ismeretlen társainkért. Próba. Mintavétel. Szúrópróba.
Szúrópróba – Tanúságok és tanulságok az oltások történetéből
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása
Megnyitó: 2017. november 24. 15:00
