Aligha kaphatott volna jobb születésnapi hírt az Iparművészeti Múzeum: mindössze három nappal az Üllői úti palota felavatásának 130. évfordulója után megszületett a régóta várt kormánydöntés az épület teljes körű rekonstrukciójáról. A 2017 óta zárva tartó múzeum felújítása immár konkrét határidőkkel és előkészítéshez meghatározott forrásokkal szerepel a kormány terveiben.
Az Iparművészeti Múzeum épületét 1896. október 25-én, a millenniumi ünnepségek záróakkordjaként avatta fel Ferenc József. Lechner Ödön és Pártos Gyula alkotása, a magyar szecesszió egyik legjelentősebb épülete az idén ünnepelte fennállásának 130. évfordulóját. A jubileum alkalmából október 25-én egy délelőttre ismét megnyílt a nagyközönség előtt a múzeum monumentális, üvegtetővel fedett központi csarnoka. A látogatás különleges alkalomnak számított, hiszen az épület immár kilenc éve nem fogad rendszeresen közönséget.
2026. október 27-én aztán megjelent az 1350/2026. (X. 27.) számú kormányhatározat, amelyben a kormány egyetért az Üllői úti főépület teljes körű műemléki rekonstrukciójával, a Kinizsi utcai szárny helyreállításával, valamint a Hőgyes Endre utcáról nyíló új épületszárny megépítésével. A beruházás a múzeumszakmai fejlesztést is magában foglalja.
A kormány a beruházás megvalósításának felelőseként a közlekedési és beruházási minisztert jelölte ki, akinek 2026. november 15-ig többoldalú együttműködési megállapodást kell kötnie a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériummal, az Iparművészeti Múzeummal, a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal, valamint a kijelölt építtetővel. Az együttműködés keretében kell elvégezni a beruházás előkészítését és a múzeumszakmai terv felülvizsgálatát.
Az új épületszárny építészeti koncepciójáról a közlekedési és beruházási miniszternek a kulturális tárca bevonásával, az Országos Építészeti Tervtanács véleményének birtokában kell jelentést készítenie a kormány számára. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter feladata, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központon, illetve az Iparművészeti Múzeumon keresztül gondoskodjon az épület állagvédelmének és a már megkezdett bontási munkálatoknak a folytatásáról. Emellett 2026. október 31-ig felül kell vizsgálnia a múzeum ideiglenes működtetésének költségeit, és javaslatot kell terjesztenie a kormány elé.
Konkrét határidők, az előkészítésre biztosított források
A kormányhatározat értelmében a beruházás előkészítési feladatait és a múzeumszakmai terv felülvizsgálatát 2027. február 28-ig kell elvégezni. A rekonstrukció első ütemeként meghatározott értékmentő bontást 2028. március 31-ig kell befejezni.
Az előkészítésre összesen 265 millió forintot határoztak meg, amelyből 150 millió forintot 2026-ban csoportosítanak át, további 115 millió forint biztosításáról pedig a 2027-es költségvetés végrehajtása során kell gondoskodni. Az értékmentő bontáshoz 2027-ben 563 millió forintot kell biztosítani.
A teljes rekonstrukció kivitelezésének finanszírozásáról azonban még nem született végleges döntés. A határozat szerint a következő ütem megvalósításáról a feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján kell újabb előterjesztést készíteni a kormány számára. Ebben a beruházás költségeit, a kifizetések ütemezését, valamint a létrejövő vagyonelemek vagyonkezelésére és üzemeltetésére vonatkozó javaslatot is be kell mutatni. A felújítás befejezésének időpontját a határozat egyelőre nem rögzíti.
Egy évtizednyi várakozás után
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója korántsem új elképzelés. Az épület állapota hosszú ideje sürgeti a beavatkozást, miközben az elmúlt évtizedben több kormányzati döntés és fejlesztési terv is született. A mostani határozat visszavonja az Iparművészeti Múzeum nagyrekonstrukciójáról és múzeumszakmai fejlesztéséről szóló 2015-ös és 2017-es kormányhatározatot, valamint a múzeumszakmai koncepció elfogadásáról és az átmeneti működésről rendelkező 2020-as határozat első pontját. A korábbi tervek ellenére a teljes körű helyreállítás mindeddig nem kezdődött meg.
A múzeum története ráadásul jóval régebbre nyúlik vissza, mint az idén 130 éves palotáé. Az intézményt 1872-ben alapították, London és Bécs után a világ harmadik iparművészeti múzeumaként. Lechner és Pártos 1893 és 1896 között emelt épülete a keleti és nyugati építészeti hagyományok, valamint a magyar népművészet formakincsének sajátos ötvözete lett. Színes Zsolnay-kerámiái, kupolája, díszített homlokzatai és különleges belső terei nemcsak az iparművészet otthonává, hanem önmagukban is művészettörténeti jelentőségű alkotássá tették.
A rekonstrukció ezért egyszerre műemlékvédelmi és múzeumszakmai feladat. Nem csupán Budapest egyik legfontosabb szecessziós épületének megmentése a tét, hanem az is, hogy az ország meghatározó iparművészeti gyűjteménye ismét méltó, korszerű körülmények között válhasson hozzáférhetővé.
Források: Magyar Közlöny, 2026. évi 159. szám; Iparművészeti Múzeum – Épülettörténet;
Kép: Wikimapia
