Vannak programok, amiket azonnal a szívébe zár a közönség, és alig várja a folytatást. Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum pinceszintjén hatodik évaddal indul a Kazamata kortárs színházi sorozat. Októberben négy különleges művészi produkció várja a látogatókat.
A sorozat amúgy is jól illeszkedik a múzeum hitvallásához, miszerint az intézmény nem csupán a műtárgyak őrzője és bemutatója, hanem egy közösségi tér, egy találkozási pont is. Két évvel ezelőtt indult először a ZAZEE Kulturális Egyesület projektje. Eleinte csak finoman tapogatózva, vajon a vidéki közönség érti-e, megkedveli-e az erős társadalmi problémákat feszegető előadásokat. Ugyanis olyan előadásokat láthat itt a közönség, amelyekkel a hagyományos színházi kínálatban ritkán találkozhat. A tér kicsi, ezáltal intimebb a kapcsolat színész és látogató, előadó és befogadó között. Az előadások végén pedig hol szervezetten, hol spontán módon kialakul egy beszélgetés, mert olykor nagy az igény arra, hogy a nézők a színdarab után azonnal kiadják, megbeszéljék a látottakat.
A Cigyar magány című előadáson telt ház volt, a humor és az irónia vonzó a mai ember számára. A produkció a társadalmi előítéletek mögött meghúzódó bizonytalanságokra és félelmekre irányította a figyelmet. A közös önismereti utazás érintette a személyes és a társadalmi szégyenérzetet, de a roma kirekesztettséget is.
Október 15. Nálatok is esik?
Legközelebb egy valós eseményen alapuló fiktív történettel ismerkedhet meg a közönség. A két főszereplő Luca és Petya, a két színészkolléga. Barátok. Egy váratlan kérés azonban alapjaiban rendezi át a kapcsolatukat, s felmerül, vajon hol a határ barátság és szerelem között (még ha az plátói is), mikor vagyunk felkészültek a szülővé váláshoz, egyáltalán számít-e a nemi hovatartozás. Az intenzív, értő és okos előadás magával ragadó, beszippant, és nem ereszt.
Október 22. Őrjöngő röptünk
Különleges előadással készül Mándy Ildikó Társulata, ugyanis két irodalmi mű összekapcsolásával alakult ki az Őrjöngő röptünk című produkció. Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költemény és Harcos Bálint Naiv növény című kortárs írása alapján készült a mű. Az alkotók erőt, hitet és biztatást akarnak adni a nézőnek, hogy elhiggyék, mindig érdemes. A színpadon egy prózai színész és két táncos áll, a szó és a mozgás nyelvén mesélnek az ember örökös küzdelméről és vándorlásáról, az újrakezdésről, a természet erejéről és a hit megtartó erejéről.
Október 29. Az én hibám
Az őszi évad Az én hibám című előadással zárul. A monológ főhőse Fecske, egy harmincas éveiben járó diplomás fiatalember, aki vidékről Budapestre kerül. Hogyan boldogul ma egy fiatal a fővárosban, amikor nem ismer senkit, és nincs a közelben a családi háttér? Mindeközben ránehezedik a felnőtté válás megannyi problémája: a lakhatás, a munkahelyi nyomás, a kiüresedő párkapcsolat és mindezekkel együtt a bizonytalan jövő. Felnőtté válni nehéz. Sokszor különösen embert próbáló. A színdarab egy mese az elrontott randik utáni hosszú buszozásokról, a szakításokról, és arról, hogy Fecskét a munkahelyén azért álmában előléptetik.
Borítókép: A Göcseji Múzeum pincerendszerében kerülnek megrendezésre a darabok
