Az „igazi iparos self-made-man typus” – jellemezte kortársa, Gaul Károly a századforduló neves bútorasztalosát. Az orosházi Thék Endre, akinek felmenői között – apai ágon – elismert mesteremberek voltak, a bútorasztalosságot emelte művészetté, a modern magyar bútoripar megteremtőjévé vált.
Az 1870-es évek közepétől az első világháború kitöréséig tartó korszak az építészetben és a vele szorosan összekapcsolódó belső berendezésben, bútorművességben számos stílust, irányzatot, művészi felfogást vonultatott fel. E széles spektrumban egymás mellett, ám egymást áthatva, eklektikusan összefonódva voltak jelen a felelevenített és átfogalmazott történeti stílusok, majd a XIX.-XX. század fordulón a szecesszió. A fenti törekvések szimbiózisa Thék Endre bútorasztalos munkásságában ért csúcsra.
Thék Endre (1842-1919) a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének tipikus vállalkozója. Az asztalos-inasként Orosházáról induló fiatalember Pesten, Bécsben és Párizsban tanult ahol a kifinomult díszítésű és nagy mesterségbeli bravúrt igénylő bútorok készítésében szerzett jártasságot.
Hazafias elköteleződése miatt Párizsból Pestre települt és 1872-ben megnyitotta Szűz utcai asztalos üzemét, amely jelentős szakmai elismertséghez és egyre nagyobb állami megbízásokhoz juttatta. 1885-ben hihetetlen elszántsággal és akaraterővel hozta létre Magyarországon az első valóban nagyipari szinten dolgozó bútorgyárat: Thék Endre Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyára Részvénytársaságot.
Művészi színvonalú bútorokat és belső berendezéseket készített, neves tervezők vázlatai alapján. A főváros legjelentősebb középületeinek reprezentatív enteriőrjei, arisztokrata magánpaloták berendezései többségében a Thék-gyárból kerültek ki, meghatározva ezzel a historizmus magyarországi bútorművészetét.
Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a budavári palota Szent István-termének faburkolatáig. Thék Endre asztalos, iparművész, gyáriparos és „iparosvezér” alakja legendássá lett a kortársak szemében.
A tablókiállítás bemutatja személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit. A kiállítás helyszíne a Bakáts-téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemploma, az egykori bútorgyár Üllői úti telepe közelében.
Kurátor: Lovay Zsuzsanna
A kiállítás helyszíne:
Bakáts-téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemploma
IX. kerület, Bakáts tér
A tablókiállítás 2025. október 5-ig, keddtől vasárnapig 14 és 18 óra között látogatható.
